Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1885
6 szerep jutott e tanulmány tovább fejlesztésében, bogy pillanatra sem habozhatunk a class, nyelvtanítást is a jelzett feladat egyik részesévé tenni. Tán még fontosabb feladatok háram- lanak a class, nyelvtanításra, ha meggondoljuk azt, a mit a class, irodalomnak a magasabb általános műveltséghez való viszonyáról fenntebb elmondottunk. De bár tagadnék is e nézet jogosultságát, mégsem lehet kétségbe vonni, hogy azon életpályáknak, a melyeknek a gymnasium az előkészítő isko- lájok, p. o. a törvény tudóknak, papoknak és tanároknak, a ethikai tájékozottságra mindennél inkább szükségek van. 8 vájjon adhatnánk-e nekik ebhez alkalmasabb kiinduló pontot, mint épen a class, irodalom emlékeit, melyek — mellesleg mondva — az aestlietikai ízlésnek is elismert mintaképei. Olvastatnunk tehát okvetetlenüi kell e müveket; s az eredetiben olvastatjuk őket, nem pedig valamely fordításban azért, minthogy amaz életpályák előkészítéséhez az ó nyelvek tanítása már úgyis hozzátartozik. Látható cbbő!, hogy magában véve az elősorolt szempontok egyike sem magyarázná meg a class, nyelvtanítás fennt említett kiváló állását, de együttvéve oly nagy complexumát nyújtják a feladatoknak, melylyel szemben a class, tanulmányokra szánt időt és figyelmet, különösen mi- nálunk, legkevésbbó sem fogjuk túlságosnak találni. Egy jogosnak látszó ellenvetést hozhatni fél itten. Hiszen ez okoskodás paedagogushoz teljesen méltatlan, figyelmen kívül hagyja, hogy a középiskola feladata általános műveltséget nyújtani tekintet nélkül arra, hogy ki milyen szakot választ majdan tanítványai közül. Ne ámítsuk magunkat! A mai fejlettebb társadalom — már bevezető sorainkban nyílt alkalmunk erre rámutatnunk — nincs többé abban a helyzetben, hogy az általános műveltség főczélja mellett meg ne követelné bizonyos előfeltételek teljesítését is, melyek ugyan valamely szakcsoportra irányulnak, de a középiskolai tanidő alatt teljesíthetők legczélszerűbbeu.*) A szakszerű képzés korunkban óriási terheket ró a fiatalságra, melyek már az élet természetes berendezését is gátolni kezdik. S miért ne könnyíthetne o terheken a nevelő iskola, ha azért általános, erkölcsi ez újait még veszélyeztetve nem látja? E szükség józan felfogása tttk■*) Ugyanerről Ziller „Allgemeine Pädagogik §. 17. 140 1.“ s „(trnnd- lcgiing /,. Lehre vom erziehenden Unterricht :j. ‘
