Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1885
10 nosabb szempontok alá foglalták, mely bogy helylyel-közzel az aestlietikai érdeklődést is ápolhatták, a részletekben ugyan elég javítást, nagyban és egészben mégis alig találunk változást, mely akár a philologia nagyjelentőségű reformjára, akár a paedagogia általánosabb követeim ínyeinek méltánylására figyelmeztetne bennünket. A paedagogiai közmeggyőződés sürgető szózatára, bogy szint valljon, mint a többi tantárgy úgy a philologia sem maradhatott veszteg; csakhogy azok a színek, melyekkel a nevelői concertbe beállított, a régi iskola kopottas színei voltak egy kétesen felfogott és érvényesített paedagogiai elv aranyfüstjével tarkítva. Elfeledte az uj, encyclopae- dikus álláspontot az iskolában is megszilárdítani, s túlnyomóan a régi értelemben űzött nyelvtanításhoz ragaszkodott avval az egy különbséggel, hogy a didaktikai fonákság: grammatikából tanulni a nyelvet, most, midőn a latin beszédgyakorlatok elmaradoztak, sokkal érezhetőbbé vált. A paedagogiai jogezim pedig, a melylyel ezt az egyoldalúságot védelmezték, a forma- lismus; vagy: a latin és görögnyelv észképző hatása. Világos ugyan, hogy vastag tudatlanság nélkül senki sem tagadhatja az idegen nyelvi tanulmánynak s főként a nyelvek összehasonlításának*) fontosságát a gondolkodás függetlenségére nézve, sőt iskoláinkban ép e részről is még sok a kívánandó: mindamellett a nyelvi szempont ez exclusiv hangoztatásában végzetes tévedést kell látnunk, mely a legbosszantóbb félreértéseknek vált okozójává. Arról nem is szólunk, hogy túlbuzgó philologusok történetileg érthető egyoldalúságukban ebből valóságos monopóliumot csináltak, s az említett „észképző hatást'* kizárólag az ó nyelvek számára vindikálták; holott csak az ó nyelvek specialis előnyeiről volt volna joguk szólani, mint a melyek más idegen nyelv szintén tagadhatatlan specialis előnyeit a gymnasium czéljaihoz képest felülmúlják. Ily félszegségről tehát nem is szólva, mi e jelszó mértékfölötti hangoztatásában igazságtalanságot látunk a class, nyelvtanítás szűk neve alá foglalt egyéb disciplinák ellen; a mennyiben ama quasi „paedagogiai termények“ közfii, melyek a class, tanulmányok szorgalmas növeléséből előállíthatók, ez a hatás *) Erre csak napjainkban kezdenek észrevehetőbb gondot fordítani. Magától értetődik, hogy nem az alakok egybevetéséről van szó, a mivel most az összehasonlító nyelvészet foglalkozik, hanem a jelentmények és kifejezésmódok összehasonlításáról.
