Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1882

ti oetmec&káivij ai kit. kaik. c^um tv,

SEGÉLYZÖ-EGYESÜLETÉNEK

li a r madik évi jelentés e.

jelen iskolai év bevégeztével múlik el a „scgélyző- egyesület" rövid életének első három éves cyelusa. K három év korántsem oly hosszú idő, hogy az intézmény életrevalóságának teljes garantiáját nyújtaná, de viszont nem oly rövid, hogy a boldogító remény érzetével ne töltené el azon áldozatkész nemes hazafiak kehiét, kik az egyesület szükségességének tudatában, a kezdet nehézségeivel megküzdve. az egyesületet megalapították s fentartják. Hogy mennyire megokolt e remény, s hogy ennek folytán mennyiben vehető az egyesület eddigi élete biztos alapúi a jövőre nézve, arról szóljanak magok a tények és számok, melyeket ez első három évi cyclus befejeztével épen alkalmasint esik röviden összegezni.

Az igaz hazatiui érzetnek és az általános műveltségnek vallás-erkölcsi alapon s magyar szellemben való terjesztése.— mint a magyar középiskolák czélja, nyíltan hirdetett czélja — tagadhatlanúl — a helybeli kir. kath. nagy-gymnasiumnak is. A vidékünkben jobbára tót ajkú, szegényebb sorsú lakosokkal szemben azonban a gymnasium részéről e czélnak minél áldásosabb elérését nagyban gátolja az a körülmény, hogy sok szülő a legjobb akarattal sem fedezheti az iskoláztatással járó költségeket. így alakult volt — legkivált e nemes város polgárainak áldozataiból — a városi és vidéki sze-