Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1880
19 bevésve, az öszhangtalanság, a fülsértő hang már akkor válik a fülnek ellenségévé. így van oz‘ a rajzolásnál és festésnél is, azon külöinbsóggel, hogy a jó rajzoló a tárgyak külső képeit, formáit ügyelte meg erősen,azokat a rajzban utánozni próbálta. Hogy a gyakorlás által az emlékező tehetséget, mily bámulatosan lehet kifejteni, azt úgy a történelem, mint jelen korunk is majdnem csodás tényekkel illustrálja. így említi a történelem bogy Cyrus tudta serege minden katonájának nevét, Scipio 150 ezer római polgárnak a nevét. A hires Dase Zakariás (született Hamburgban 1824) eleinte nehéz felfogású gyenge értelmű gyermek volt, a számolás is nehezebben esett neki mint többi társának, szorgalom következtében azonban, úgy kifejlődött számoló emlékezete, hogy hozzá fogható még eddig nem fordult elő. Csak végig tekint egy 188 számból álló mennyiséget, s akár azonnal akár másnap hibátlanul elmondja akár elölről, akár hátulról. 20—20 számból álló két mennyiséget 9 perez alatt szoroz. 100—100 számból álló két mennyiségnek fejben való szorzására 83/4 óra kell neki, számolás közben még mulattatja őt a körülötte levők beszéde. Nagy Frigyesről mondják hogy udvarában egyszer egy kitűnő emlékező tehetségű angol tartózkodott volna. Ugyanazon időben a üires bölcselő és költő Voltaire is a porosz udvarnál tartózkodott. Nagy Frigyes a következő tréfát tette a költővel. Voltaire felolvassa egyszer Frigyes előtt egyik legújabb és nagy költeményét, mielőtt azonban ezt tette volna, Frigyes egy spanyol függöny mellé rejtette a hires angolt. Az angol elhallgatta a felolvasó költőt, s mindent megjegyzett magának. Két nappal később Voltaire a királyhoz jött. Frigyes ekkor szemére lobbantja, hogy csaló, idegen toliakkal díszíti magát, a költemény, melyet előtte Voltaire felolvasott nem az övé. Voltaire zavarba jő, mentségére alig talál szavakat. A király ekkor elövezetteti az angolt, ki azt állítja hogy e költemény az ő szerzeménye, s ha Voltaire kívánja ő azt szórul szóra elmondja, s nagyobb bizonyságul, az egész hosszú költeményt, elszavallja, a legnagyobb biztossággal és patkóssal. Voltaire még nagyobb zavarba jő, már beszélni sem képes. Végre szóhoz jön, 2*
