Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1876

— 16

A mondottak kellő megvilágításba helyezik a család kötelmeit a vallási érdekkel szemben.

Adjanak a szülők oly nevelést gyermekeiknek, a mely szükségképen valónak tüntesse fel előttük a Arallás igazságait, hogy a gymnasiumnak ne kelljen hithideg, érzéketlen szivekhez szólania.

A gymnasium a házi nevelés kiszabta alapon épít: ha ez az alap már otthon korliatag, ki tartja a fölé alkotott épületet szilárdnak, erőteljesnek?

Ha a szülő meggyőződése más, ám tartsa kiki a magáét í de ne engedje meg az ifjú kedély megmételyezését, mert meg van írva: „Opportet, ut scandala fiant, — sed vae scandali- santibus.“

Utóbb az oktatás is befolyhat ennek a hibának az elősegítésére. Félszeg tanítás, valamint egyéb tárgynál, úgy a vallás körében is, nagy hiba. A paedagogia oly elveket ajánl ebben a tekintetbeu, a melyek — ha a házi nevelés elveti vala a jó magot — kétségvevonhatatlanúl hasznavehetők. Le kell mondania tehát a vallásbeli oktatásnak minden dogmatikáról, s csak az épületesség terén m0zognia. Felsorolhatjuk rövidlet- ben Herbartnak idevágó elveit: Az egész vallásoktatás magvát az istenség fogalma képezi. Ezt a gyermek felfogásához kell idomítania az oktatásnak. Célszerű eszközök erre nézve a helyes sorrendbe igtatott bibliai mondások, melyekből leginkább annak a viszonynak felfogására jusson eleve a gyermek, mely szülői és közte létezik. De van más hasznuk is eme mondásoknak. Oly fogalomra tesznek szert, mely tágítja a gyermek te_ kintetót, és a világot, mint célszerűen berendezett egészet tűn. teti fel előtte, melynek részei nemcsak esetlegesen jutottak egymás mellé, hanem lényegesen egymáshoz tartozók is.

Innét következetesen jut az ifjú annak tudatára, hogy a világ, a társadalom s így ő maga is függ bizonyos felsőbb lénytől, kit a történelem tanulmányozásában mindig helyesben és helyesben ismer meg, s kinek példája, mint a valláserkölcsi ember örök eszményképéé, jótékonyan hat szivére.

Ezek a gyúpontok, miket a vallásoktatás a szülők elé tár megfigyelésül.

Nem vakbuzgóságot akar terjeszteni általok, hanem oly £rdek ébresztését célozza az ifjak szelleme világában, mely tu-