Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1876

- H .= emberi és társadalmi viszonyok megfigyelésénél szolgál az ok­tatás melegsége a társadalmi érdek fejlesztésére. Pár kép a Századok bosszú sorából, vázlatos ismertetése az élet viszonyainak, a társadalomban nyilatkozó állapotbeli különbség eredményei és okozata: valóságos bibliáját képezik a növendéknek. Az ógörög nép erőteljes subjektivismusa, Stesichorus, Alkmáues és Pindár ódái szárnyalása, az attikai nép műveltsége, a Solon és Lykurgus alkotta görög polgár tiszteletteljes egyénisége, a képfaragás remekei, az architekto­nika fel egész Róma fénykoráig, a renaissance stb. mind meg­annyi kiváló jelenség, melyet a historia részben az ősisóg, részben a haladás ragyogó világánál tüntet elénk; egy-egy derítő pont az ifjú szellemére; kisebb-nagyobb virányos part­vidék, hol élete sajkája gyönyörrel megpihenhet. S a nyelv és irodalom mi más egyebek, mint útmutatók ahhoz az ösvény­hez, mely a századok csodálásához vezet 7 így a természet- tudomány és a mennyiségtan stb. mind a történelem segédke­zén jutottak a most elfoglalták színvonalhoz. A gymnasium ama jeleztük érdek szánbavételével ily irányban helyesen jár el, mikor módszeres oktatása egyik — s pedig fő — céljául azt tűzi ki, hogy a társadalomnak haszna­vehető polgárokat kiván adni. Áll is eléje ebbeli kötelmének úgy, a hogy teheti; de egymagán csetlik-botlik a munkája. Valamint a sympathetikus érdek, úgy a társadalmi szintén óhajtja az oktatás szövetkezését a családdal, hogy ne csupán szórakozást nyújtson az az ifjúnak, hanem egyúttal ösztönözést is, meg intensívitást. Közönségesen tapasztalható a szülőknél, hogy minden más­ban erősek; csak gyermekeik irányában gyengék. Főkép é pont­nál nyilatkozik ez a gyengeségük. Csirája ennek természetesen a fölös engedékenység, a gyermekek túlságos szeretése. Nem va­lami nagy dolog kell ehhez aztán, hogy hamar meglegyen neki a rósz foganatja. Sok szülő meg, csupa véglctességből, szinte agyongyötri gyermekét abbeli hibája következtében, hogy helytelenül fogja fél az oktatás célját; s azt hiszi, hegy az a könyv, melyet a gyermek kezébe ad, valóságos orákulum, honnét bótágást áll a haladás útja fölfelé; hiszen, ha Oberon bűvös sípja annyira meghatotta a bagdadi vén kalifát, hogy majd nyakaszegt éig

Next

/
Oldalképek
Tartalom