Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1875

vezve s kezelve, és ki által alapítva, — hiteles adatok hiányában — biztosan meg nem határozható. A legvalószínűbb, hogy kezdetben itt is, valamint másutt az ország ép ily régi városaiban a tanítással, de leginkább a hitoktatással, a dominikánus szerzet tagjai foglalkoztak; kik már 1275-ben e város lakói voltak, s kiknek az úgynevezett német templom hátulsó oldalán kegyes adakozásokból épült kis templomot a város, az esztergomi káptalan megkeresése folytán, nem sokára ide jövetelük után, azonnal át is engedte. Ezen templom mellett építették ök zárdájukat, melyet a szerzet tagjai 200 évig laktak, de mely az ezután bekövetkezett viharos időszak alatt elhagyatván, 42 éven át pusztán hevert. A dominikánusok eltávozása után valószínűleg világiak vették át az iskolák vezetését, s ezek kezelése alatt voltak hoszabb ideig. — Toldy Perencznek „A magyar nemzeti irodalom története“ cimü munkája II. kötetének (Pest 1851) 80 §-án kívül, — mely igy szól: „Valamint a lefolyt, úgy ezen időszak (középkor) tanügyéről is a mit tudunk, nem tüzetes közlések, hanem mellékes érintésekből tudhatjuk egyedül, de ezekből is igen valószínű, hogy a mindennemű tanodák száma az országban már tetemes vala. Találkozunk ugyanis városi (elemi) iskolákkal, név szerint Lippán, Szegeden, Gyulán, Pozsonyban, Prazmáron (az erdélyi szászok egy csekély helységében), s e szerint hihető, hogy valamennyi város birt már ilyennel; sőt S e 1 m e c, Lőcse, Kassa, Bártfa gymnasiummal is: az elsőnek rectora 1478-ban Eabri Tamás volt“ sat. — közelebbi adataink ezen már a középkorban is virágzott tanintézetünkről egész 1049-ig nincsenek; a midőn a városba a jézus-társasági rend behozatván, a lelkészkedéssel és az ifjúság oktatásával ez bízatott meg. Mennyire szívón hordozta ez időben a város nemes keblű lakossága az' ifjúság erkölcsi és szellemi elöhaladását: kitűnik abból, hogy mindjárt kezdetben az 1678-ik évben, a nevelés-ügy előmozdítása céljából, a jezustársasági rendpek alapítványként több, a város határában fekvő szántóföldet és rétet adományozott, s részükre a régi — még a dominicanusok birtokában volt — Sz. Miklós templomát (a mostani ugynev. német templom) jelenlegi nagyságára kiépíttetvén, a mellette álló volt zárdát iskolákká alakíttatta át. A jelenlegi gymnásium épület tehát egy része, és pedig a batulsó része a hajdani dominicanus zárdának, melynek homlokzata a mostani országút szélén állott, míg két más oldala