Kir kath. nagy-gymnasium, Selmecbánya, 1871
A vegytan elmélete rövid foglalatban. A középtanodai értesít Tényekben megjelenni szokott értekezések tisztelt közrebocsátói különféle szempontoknak látszanak hódolni azok megírásánál. Egyik tudományos műveltsége által sugallóit emelkedettséggel szakmájának lehető magaslatáról látja czélszerünek szóllani; mert a kartársak közül sokan szeretik az ily értekezéseket az illető avatottságának, ismeretkörének fokmérője gyanánt tekinteni. Másik inkább a helyi pl. Flora-Fauna- viszonyok ismertetését véli szükségesebbnek közölni, miből igen helyes nézete szerint idővel hazánkra nézve egy kívánatos hiánynélküli egész lenno egybeállitható. Ismét más e vagy ama tudományág hasznáról vagy a gyakorlati életre való szükségességéről kívánja lelkesítő szavakban meggyőzni az olvasót, stb. E sorok Írója határozottan eltér őzen fölemlített s többé-kevésbbé uralomra vergődött s talán eléggé is indokolt nézetek szemmel tartásától, midőn a vegytan elméletét röviden tárgyalva tüzetesen tanítványaihoz szóll, mint a kik ez értesitvényt kezeikhez kapják; mert nézete szerint az ily tudósitványok elsó sorban is a tanulókért hivatvák létezni. Szolgáljon e rövid bevezetés irányadóul azoknak, kik az alább következőket talán más álláspontból birálnák meg. — A folytonos és kiváló megelégedésemmel találkozott érdekeltség, melylyel a vegytani előadásokat kísértétek, s a teketségtekhez mérten elégséges szorgalom, melyet e tantárgy elsajátítása körül tanúsítottatok, kedvesen szolgáltak nekem szeretett tanítványaim okul arra, hogy a vegytan elméletét rövid foglalatban ugyan, de rendsze resebhen és alaposabban mint azt tankönyvetekben találjátok, azon hő óhajtással adjam kezetekbe, vajha azt szerzett ismereteitek gondos megőrzésére minél sikeresben fölhasználni törekedjetek. Azon tudomány, mely a testeknek oly állandó sajátságait vizsgálja, melyek akkor észlelhetők, ha a testek egymással szoros érintkezésbe jönnek, vegytannak neveztetik. Ha ként hevítünk, ez cseppfolyó majd gőzalaku lesz; s ha most a kéngőzbe vékony rézlemezt tartunk, ez izzóvá válik. Tapasztaljuk ekkor egyszersmind, hogy itt egy jelenség mutatkozik, mely állandó; mert az előbb könnyen hajlítható rézlemez nemcsak hogy sziliét változtatta, de a szoros érintkezés folytán egyesülvén a kénnel rézkéneget adva, törékenynyé, porhanyóvá változott. A testek ilyetén egyesülése vegyülésnek vagy vegyfolyamnak mondatik, melynél tehát a jelenségek állandók ; mig a pliysikai jelenségek csak addig tartanak, a meddig az azokat előidéző hatás működik. Hogy a kén a köbehatás következtében cseppfolyó és gőzalaku lett, ez physikai jelenség; mert a höbefolyás megszűntével a gőzalaku kén ismét csoppfolyó — majd természetes szilárd állapotába tér vissza. A vegyész föladata kísérleti utón tanulmányozni mindazon tüneményeket, melyek általa előidézett és észlelhető különféle körülmények alapján a testeken véghez mennek. Hyszerü észlelések nyomán a testek két csoportra osztatnak, összetettekre t. i. és egyszerűekre. Vegyünk pl. egy darab rézgáliczot s bontsuk azt fel alkatrészeire, és pedig 1-ször kénsavra, 2-szor egy fekete testre, rézélegre, és 3-szor vízre. De a kénsav is felbontható a) kénre és b) élenyre. A rézéleg pedig a) rézre és b) élenyre választható szét. A viz továbbá a) könenyböl és b) élonyböl áll. E szerint a rézgálicz, mely többféle dkatrészt tartalmaz, összetett test; mig az azt alkotó más négy test, melyek többé már föl nem bonthatók, egy szerűnek vagy elemnek vagy ősanyagnak mondatik. Az elemek számát a legtöbben G3-ra teszik. Maguk az elemek is két csoportra oszthatók, fémekre t. i. és fémdékekre. Azon elemeket, melyek egymáshoz kiváló hasonlatosságot mutatnak, ugyanis fémes fényüek, átlátszatlanok, a villanyosságot és hőt jól vezetik, fémeknek nevezzük. Azokat pedig, melyek e felsorolt tulajdonságokkal nem bírnak, fémdékeknek mondjuk. A dárdany és kamany azon két elem, melyeket bizton meghatározni nem lehet, ha váljon fémek-e, vagy fémdökek. — A Carbonium, moly mint szén s különösen mint Cox és grapkit a villanyosságot jól vezeti vegytani tulajdonságainál fogva a fémdékek sorába tartozik.
