Kir kath. nagy-gymnasium, Selmecbánya, 1870
F ö 1 d r a j z. 1. oszt. heti 2-ór. Földrajzi előismeretek, Magyarország földrajza. Kézi k. Visontay födrajz. — II. oszt. h. 2, 6r. Ausztria és Európának egyéb országai. K. k mint az 1-ben. — III. oszt. h. 2-ór. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália löl lraj/a. K. k. Visontay földrajz. —• V. oszt. h. 2-ór. Mennyiség- és általános természettani földrajz. K. k. Berecz földrajz. — VI. oszt. h. 2-ór. Különleges természettani földrajz; Európa és a többi földrészek természettani földrajza. K. k. Berecz földrajz. Történelem III. oszt. heti 2-ór. Az előzmények után a Magyarok története a vegyesházból származott királyokig. Kézi k. Peregriny Magyarok története. — IV. o.-zt. h. 2. ó. A magyarok története folytatólag. K. k. Welter-Füssy világtört. — V. o.-zt. h. 3-ór. A világtörténetből 476-ig Kr. után K. k. Welter-Füssy világtört. — VI. oszt. h. 3fór. Középkor Amerika fel- íödözéaeig. K. k. mint az V. ben. Mennyiségtan. I. oszt. heti 5-ór. Számtan h. 3-ór. A tizedes számrendszer a 4 számtani művelet egész számokkal, tizedes és közöns. törtekkel s megnevezett számokkal. — Mértan h. 2-ór. A sok szögekig. Kézi k. Mocnik-Szaboky. —II. oszt. h. 5-ór. Számtan h. 3-ór. Számolási rövidítések, az igazítás fogalma. Rövidített szorzás, o.-ztás. Olasz gyakorlat, arányok , egyszerű s összetett hármas szabály. A tőke, kamat és száztóli fogalma. Mértan h. 2-ór. Siktan. A kör s annak több tulajdonságai. A körbe s a körülirt sokszögek. A kör kerülete. A négyszögek. K. k- Mocnik — Szaboky. — III. oszt. h. 3 ór. Számtan 2 ór. Az arányiatok bővebb alkalmazása a kamat számolásra. A kamatozási és leszámítolási táblák készítése. Társaság, elegyítés és lánczszabály. Mértan h. i-ór. Tértan, a vonalok és sikok egymáshoz való fekvése. A szögletes testek nemei; azok íülülete és térfogata. K. k. Moüuik- Szász. IV. o-zt. h. 3-ór. Számtan 2-ór. Az ellentett számok. Összevonás. A 4 számolási művelet közöns. számokkal. Hatványozás, gyökfejtés, a tizedes száinredszer a hatványozás szerint. Az első fokú számegjenletek s a tiszta másod loku- ak egy ismeretlennel. Mértan h. 1 -ór. Tértan, a gömbölyű testek nemei, azok felülete és térfogata. K. k. Mocnik- Szász. — V. oszt. h. 4 ór. Bstüszámtan h. 2-ór. A mennyiségtam fogalmak. A szám és tizedes rendszer. 4 művelet egész számokkal. A számok oszthatósága. Közönséges törtek. Láncz- és közelitő törtek. Arányok s a többi szabályok. — Mértan h. 2-ór. Siktan. A nézleti mírtanból szerzett ismeretek tudományos megállapítása. K. k. Mocnik-Arenstein. — VI. oszt. h. 4-ór. Betű- számtan, h. 2-ór. Hatványozás, gyökiejtés, szorszámoíás. Első fokú egyenletek egy és több ismeretlennel. Másodfokú egyen letek egy ismeretlennel. — Mértan h. 2-ór. Síkháromszögtan s annak alkalmazása a háromszögek megfejtésére. K. k. Moö- nik- Arenstein. Természettan. III. oszt. heti 3-ór. Általános előismeretek. A testek belkülömbsége. Egyszerű testek. Savak, aljak és sók fogalma. Hőtan. Légtiinettan. Delejesség. VHiányosság. Kézi k. Schabus — Hollósy. — IV. oszt. 4-ór. A természettan I. félév, bele jeztetik. K. k. mint 111-ban. Y egy tan. IV. oszt. h. 4-ór. A tanév II. felében a szervetlen és szerves vegytan kísérletekkel tárgyaltatik. Havonként vegy- számtani dolgozat. K. k. Kruez Vtgytan. Megjegyzendő, hogy az igazgatóság e tárgyat illetőleg, a tudomány jelen színvonalán álló tankönyvre vár. Természetrajz. I. oszt. heti 2-ór. Állatország. Kézi k. Kriesch: A természettrajz elemei. II. oszt. h. 2-ór. I. félév. Ásványtan. II. félév. Növénytan. K. k. Kriesch. Természettan elemei. — V. oszt. h. 2-ór. I. félév. Ásványtan II. félév Növénytan. K. k. Kriesch: A természetrajz vezérfonala. VI. oszt. h. 2-ór. Állattan rendszeresen. K. k. Kriesch vezérfonala. R aj z. I. oszt. heti 4-ór. Szabadkézi mértani rajz, sodrony és fa minták után. Martin Lajos szerint. II. oszt. h. 4-ór. Mértani rajz párhuzamban a sikmértan elméleti előadásával. — Szabadkézi rajz; körrajzok az emberi fej egyes részeitől kezdve. Heissig és Hieser — Szaboky, Taubinger szerint. III. oszt.j.h. 4-ór. Mértanirajz, öszhangzatban a mértannal. — Szabadkézi rajz, folytatólag az mberie fejek rajzolása árnyékolva; ékitményi rajz. Heissig és Hieser-Szaboky, Taubinger Hermes szerint. IV. oszt. h. 4-ór. Szabadkézi rajz. Nagyobb fejminták, egész emberi alakok, ékítmények. — Heissig és Ilie^er- Szaboky Taubinger, Hermes szerint. T estgyakorlat. Mind a hat osztály gyakorollatik: szabad gyakorlatban, rend és eszközökön való gyakorlatokban. Szépirás. Az I. és II. osztály növendékei heti I óránként a latin és német írásban gyakoroltatnak. Freiwirth és Lővényi szerint.
