Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-06-06 / 24. szám

1948 jánius 6 Zempléni Képűjéig mmsaammmmm smm 3 Zemplén megye törvényhatósági ülése a Nemzeti Parasztpárt és a Kisgazdapárt javaslatára üdvözölte az iskolák államosítását A vármegyei törvényható­sági bizottság legutóbbi illé­sén Zsugyel Ernő, a Nemzeti Parasztpárt megyei titkára felszólalása után dr Blsztray László, a Kisgazdapárt elaöke beszédében a következőket mondotta: Az egyház kötelessége, hogy támogassa az államot — Mélyen sajnáljuk és elítéljük azokat a kísérleteket, amelyeket a katolikus egy­ház egyes felelőtlen vezetői az iskolák államosításának megakadályozására és a de­mokrácia ellen tettek. Az egyháznak nem az a köte­lessége, hogy az állammal való viszonyát kiélezze, ha­nem, hogy a népi demokra­tikus államot .támogassa. Ezután dr Bisztray László javaslatot terjesztett a tör­vényhatósági bizottság elé, amely állást foglalt az isko­lák államosítása mellett; A törvényhatósági bízott ság egyhangúan elfogadta a javaslatot és azt táviratban megküldte Dlnyés Lajos miniszterelnöknek, Ortulay Qyula kultuszminiszternek és Rajk László elvtárs belügy­miniszternek. Az újhelyi képviselőtestület az iskolák államosítása mellett Dr. Lomniczi Miklós elvtársat választották polgármesterhelyettessé E héten hétfőn Csathb József elvtárs polgármester elnöklésével rendes közgyű­lésre ült össze a városi kép­viselőtestület, Az ülés napi­rendje előtt a Parasztpárt javaslatára a képviselőtestü­let egyhangúan az iskolák államosítása mellett foglalt állást. Ezután beterjesztették a város csonka költségveté­sét, amely ez év augusztus 1-től december 31-ig, az naptár szerinti uj költségve tési év megkezdéséig marad érvényben, Eszerint Sátorai jaujhely város 5 hónapi szük­séglete és kiadása 1 millió 248 ezer forint. A város bevé­telei ezen idő alatt előrelát­hatólag 750 ezer forintot lesznek ki. A költségvetés hiányzó részét államsegély-' ból kell fedezni. Ezután került sor a pol gármester helyettes megvá­lasztására. A képviselőtestü­let egyhangúlag Dr Lomniczi Miklós elviárs, főjegyzőt választotta. A Magyar Dől gozók Pártjának javaslatára a képviselőtestület jegyző- könyvi dicséretet és pénz­jutalmat szavazott meg Dr Szenlandrátsy Pál főjegyző­nek azért az értékes munká­jáért, amelyet eddig mint polgármester helyettes fejtett ki. Patakon és Megyaszón lelki terrorral akarják befolyásolni a katolikus hivőkel DE ZEMPLÉN NÉPE EGYÜTT AKARJA KRISZTUST, A JÓLÉTET ÉS A SZABADSÁGOT A magyar nép, Így Zemplén megye szabadsághat cos népe is örömmel fogadta és egyre tömegesebben kéri az iskolák államosítását A falvakban a néppel együtt élő hazafias papok részéről Is megértették és helyeselték népi demokráciánknak a magyar közoktatás demokratizálását a irányuló törekvését. Amikor Mindszenty József bíboros prímás demokrácia ellenes uszító pásztorleveleit szétküldték a falvakba, akadtak azonban néhányon olyan papok, akik ebben a kérdésben nem a haladás és a dolgozó nép érdekeit képviselték, hanem a körlevelek felolvasásán kívül gyülőlkö dést szító beszédeikkel megvavarták népünk lelki nyugalmát. Bartha plébános úr megfenyegette a hívőket Ezek közé a magukról megfeledkezett papok közé tartozik Bartha Béla sáros­pataki apát plébános, aki hetek óta nyíltan szítja a gyűlöletet a magyar népi demokrácia és' annak veze­tői ellen. Az apát urnák ez a magatartása már nem uj: sokan ismerik őt a tavalyi választások előtti időből, ami- 4 kor papi ruhában, mint a Barankovics-párt képviselő- jelöltje támadta a magyar dolgozók ügyét. Most, hogy az iskolák államosítása ke­rült napirendre, ugylátszik ismét elérkezettnek látta az időt, hogy az egyház köntö­sébe öltözve megkísérelje szembefordítani a hiszékeny embereket a magyar nép államával. Többizben össze­hívta Patakon a katolikus szülőket, akik előtt Aczél György országgyűlési kép­viselő és Úszta Gyula főispán elvtársakat rágalmazta. Ami­kor látta, hogy hallgatói a zempléni dolgozók szeretett vezetői mellett foglalnak állást, megfenyegette azokat a katolikus hívőket, akik helyeslik az Iskolák államo sitását. Kijelentene, hogy nem fogja megáldoztatni és meggyóntatni őket. „Felsőbb utasításra„ politikai gyűlés a templomban A megyaszói plébános, Gál József, a templomot vál­toztatta át egy demokrácia­ellenes politikai gyűlés szín­terévé. Miután felolvasta Mindszenty uszító körlevelét, megkérdezte, a hívőktől: „Akarjátok-e, hogy gyerme­keiteket elvegyék tőletek?* Hogy a vallásotokat eltöröl­jék ? Hogy a templomokat raktárrá alakítsák át ?* A ka­tolikus hívők, akik ugyan­akkor jó hazafiak és nagyobb­részt a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai — megdöb benve és felháborodva távoz tak el a templomból és né­hány nap múlva gyűlést tartottak, amelyre meghívták Gál plébánost is. Itt azután Répást Sándor elvtárs gazda­jegyző, a párt elnöke több- száz ember előtt kérdezte meg a plébános úrtól: Miért intézett ilyen valótlan táma­dást a magyar nép ellen? Amikor Gál József látta a falu dolgozóinak fdháboro dását, ott mindenki előtt ki­jelentette, hogy azért tartott politikai gyűlést a templom­ban, mert 9a római katolikus egyház püspöki és felsőbb hatóságai erre utasították és ezt köteles volt végrehajtani*. A dolgozók pártja segíti a templom építést Amíg Patakon ésMagyaszón a’gyűlölet magvait hintegetik, addig a Magyar Dolgozók Pártjának vezetői és tagjai tetteikkel cáfolják meg azo­kat a rágalmakat, amelyek­kel őket .vallásellenesnek* akarják bélyegezni. Szeren­csen Kossuth József elvtárs, a Cukorgyár munkásigazga­tó ja és Flczert István elvtárs a Gibárti Elektromosmüvek vezetője, — Kallós János es­peres kérésére — a monoki templom újjáépítésihez köl­csön adták üzemeik építke­zési szerszámait. Áldozócsü­törtökön pedtg a Cukorgyár a katolikus iskolásgyerme­keknek cukrot ajándékozott, Űrnapján a gyár fa és dí­szítő anyagából építették fel a Magyar Dolgozók Pártjá­nak kékinges R. gárdistái a szabadtéri oltárt. A magyar nép nem akarja, hogy azt a teremtő munkát, amellyel egy uj virágzó hazát épít magának, lelki nyugal­mának megbontásával zavar­ják. Azon a véleményen van, amelyet Zemplén népének képviselője, Aczél György elvtárs mondott: „Nem úgy áll a kérdés, hogy Krisztus — vagy sza­badság, hanem együtt akarjak Krisztusi, a jólétet és a sza­badságot,* Zempléni hazafiak! Kossuth földjének népe Zemplén vármegye Tör­vényhatósági Bizottsága fog­lalkozott az iskolák államo­sításának kérdésével és meg­állapította, hogy megyénk területén elszórtan bár, de előfordul, hogy egyes sze­mélyek a római katolikus egyház palástja mögé bújva visszaélnek a dolgozó nép vallásos meggyőződésével és uszítanak a demokrácia, sőt egyes esetekben azok vezetői ellen is. Felhívjuk Zemplén vár­megye hazafias népének fi­gyelmét, hogy ezeket a rá­galmakét a leghatározattab- ban utasítsa vissza és ne hagyja magát felelőtlen és népellenes elemek eszköze­ként a nép nyugalmának megbontására felhasználni. Az iskolák államosítását népünk kulturális felemelke­dése, az egységes hazafias nevelés megteremtése érde­kében szükségesnek tartjuk. Az államosítás nem érinti a kötelező hitoktatást és igy, aki ezt a kérdést a vallás ellen intézett támadásnak mi­nősíti, feltétlenül elferdíti a tényeket és a nép nyugal­mának megbontásával a nép­ellenes, belsó és külföldi reakciós erőkre támaszkodva, a magyar nemzet érdeke ellen cselekszik. Ezek figyelembevételével kérjük a megyénk népét sze­rető demokratikus gondol- kozásu lelkészeket, hogy a békesség, nyugalom és rend általuk is óhajtott megőrzése érdekében ne engedjék ma­gukat a békétlenség és de- mokráciaellenes uszítás félre­vezetett eszközeivé tenni. A mi véleményünk szerint csak örömmel fogadhatja minden hazafi 1848 kulturá­lis programjának — az is­kolák államosításának — a centenáriumi évben történő megvalósítását. Éppen ezért bizakodással tekintünk a kor­mány és a katolikus egyhis közeljövőben meginduló tár­gyalásai elé és bízunk abban, hogy 48 szelleme győzedel­meskedni fog az egyház pa­lástja mögé bujt úri osztály­önzés és megnemértés kis­számú képiselőí felett. Zemplínvármegye TOrvé»|balő*ígi Bizottsága nevében t Úszta Óvnia főispán, elnök. ; Kossuth apánk az iskolák államosításáról Kossuth Lajos az 1848-as szabadsághatc nagy állam- férfia, Zemplén megye szü­löttje, már 1868-ban .Köz­oktatás és politika* cimü müvében a következőket irta az iskolák államosításával kapcsolatban: .Magának az államnak kell minden vallásfelekezett színezés mellőzésével, közös nemzeti tanodákat felállítani, fenntartani és a magyar ál­lami Intézmények közigazga­tási gépezetének célszerű al­kalmazásával vezérelni, mert csak ily tanodák felelhetnek meg azon sokoldall politikai, polgári, közgazdászatl, ha­ladási is kulturális igények­nek, melyektől az államtest egésze függ.. S Vármegyénk nagy szülött­jének ek a tanítása is — mint oly sok más, — valósággá válik ebben az esztendőben. | A Nemzeti Parasztpárt * az Iskolák államosításáért A Nemzeti Paraszt Párt megyei bizottsága junius 1 én tartott ülésén az egyházi is­kolák államosítása mellett a leghatározottabban sikra- száll. Teszi ezt abban a biz­tos meggyőződésében, hogy a felekezeti iskolák államosí­tása az iskolák egységes de­mokratikus tankönyvekkel való ellátása és ezek szerint az ifjúság demokratikus ne vetése, népünk felemelkedé­sét fogja szolgálni. Elítéljük Mindszenty hercegprímás és néhány magáról megfeledke­zett pap demokráciaellenes magatartását ezen kérdéssel kapcsolatban, mert az álla­mosítás jelenti egyben a kö­telező vallásoktatást és az ifjúság vallásos nevelését is. Nemzeti ParasztpArt Zemplénmegyei Bizottsága Szombattól már iéláron lehet a Vásárigazolvánnyal Budapestre utazni A júniusi Budapesti Nemzet­közi Vásár féliru utazási ked­vezményével Budapestre ]unius 5-től junius 21-ig, Budapestről vissza junius 11-tői 27-ig lehet utazni. Az utazási kedvezményt az veheti igénybe, akinek vásár­igazolványa van, de ilyen vásár­igazolványt bárki könnyen sze­rezhet magának a vásár tb. kép­viselőtestületeinél és az IBUSZ menetjegyiroda vidéki fiókjaiban és kirendeltségeinél. A vásáriga­zolvány tulajdonosa díjtalanul léphet be a vásárra, 30%-os kedvezménnyel válthat jegyet a MAFIBT — és a Sarló-mozikba 40 moziba 40%-os kedvezményes jegyet kap a színházakban, ked­vezményes jeggyel tehet egy ha­jókirándulást arelső-Dunán, ked­vezményes jegyet kap sétahajó­zásra, az áruházakban pedig ár­engedményt és vásárfiát adnak. A Városligetben már csaknem teljesen felépült az óriási kiter­jedésű vásárváros. Ez a vásár több mint másfélszer akkora lesz, mint amekkora a háború előtt a legnagyobb váeár volt. (X) Figyelem! A sátoralja­újhelyi Egyetértés Bport Club folyó hó 11-én este 7 órakor tartja közgyűlését a Magyar-Szov­jet Művelődési Társaság helyisé­gében. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen lesz, 10-én este 7-kor a Vármegyeháza nagyter­mében lesz a közgyűlés meg­tartva. Vezetőség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom