Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-05-30 / 23. szám

Ke m p 1 $ n f Képnjifig 2 Tárgyalások indulnak a csehszlovák kormánnyal j a határmentí kettősbírtokok ügyének rendezésére Az utóbbi. időben töme­gesen fordulták tanácsért Úszta Gyula főispán elv­társhoz, szók a zempléni kettősbirtokos gazdák, ckik n cseíiszíovák hatóságok ál­tal elrendelt határzár miatt nem tudják megművelni'' a határon túl fekvő bevetett földjeiket. Úszta G;.u!a eivíárs köz vétlenül a* magyar kfliügy miniszterhez, Molnár Erik elvtárshoz fordult ebben a kérdésben. A külügyminisz­ter válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a napokban kezd tárgyalásokat a csehszlovák külügyminisz­tériummal a határmenti kér­dések rendezésére és ennek keretében úgy a magyar, mint a csehszlovák kettős- birtokosok megelégedésére rendezik a kettősbírtokok ügyéi. Az új költségvetést tárgyalja a vármegyei törvényhatósági bizotiság Zemplén megye törvény­hatósági bizottsága szomba­ton tartja rendkívüli közgyü lését, amelyen már az áugusz- tus 1 tői kezdődő uj költ­ségvetést fogják tárgyalni. A belügyminisztert rende­let értelmében megváltozik a költségvetési év időpontja. 1949 ben már a közüieíek nck január 1 -tői, — decem­ber 31-ig kell kidolgoztok költségvetésüket. így ebben az évben csak csonka kö!t- ségveíéat állítottak össze, amely augusztus 1 tői de­cember 31 ig, a naptári év szériád uj költségvetés kidől gozásáig lesz érvényben. "s A gazdasági rendőrség letartóztatta Sarvay Józsefei a jhASrl^esii csempészi és í'ckcií;2ői A gazdasági rendőrség már nem első esetben fog­lalkozott a Sátoraij .ujhelyen lakó Sarvay József nyugal mázott századosnak gazda sági büncselekinényeivet, ed­dig azonban még mindig merült kibújnia valamilyen utón a feleiösségrsvonás alól. Sarvay az egyik legügye sebb és körmönfont gazda sági spekulánsok közé tar­tozik, aki évek óta gyanús üzleteken keresztül nagy vagyont harácsolt össze magánák. Több autót vásárolj és ezek kel igen gyakran szokott át­utazni Csehszlovákiába és amikor visszatért ismeretlen tartalmú fuvarjaival, rend­szerint mindig eltűnt Sáior- a'j'iufhelyról. A budapesti gazdasági rendőrség már horszabb idő óta figyelte Sarvay „utaz­gatásait“ mig végül as ei múlt héten Sátoraljaújhelyen letartóztatta,-Amikor a fő városban az uzsora ügyész ség elé állították ott ismét kibúvót keresett. Orovosi iga­zolványt szerzett, amellyel elmr betegségét akarta bizo nylianl. Jó lenne tüzelescb ben megvizsgálni „százados urat“ akinek volt esze arra, hogy különböző spekulációs és csempész ügyleteken ke­resztül a nnga részére va- 1 gyónt harácsoljon. Boldizsár ívéit államtiikár Sárospatakén A Magyar-Szovjet Műve­lődési Társaság sárospataki csoportjának rendezésében Boldizsár Iván tájékoztatás ügyi államtitkár tartott elő­adást a Szovjetunióban lá­tott tapasztalatairól a sáros pataki Főiskola tanárai és diákjai előtt. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban meg­látogatott több egyetemet, amelyek igen magas fculfu ralis srtuyonaíon állanak. Kiemelte, hogy sehol a vl tágon úgy nem becsülik meg az értelmiségieket, a tudóso­kat, a pedagógusokat és a művészeket, mint a Szovjet untóban. Az előadá3 után a hallgatóíág nagy érdeklődé­sét bizonyította a Szovjet­unió iránt az, hogy számos kérdést tettek fel Boldizsár államtitkárnak. „ Súlyosam Ijfiffkteílii áz éretlen gabona learatását Több helyen előfordult, hogy egyes gazdák a még éretlen búzát és rozsot ta­karmányozás céljából learat­ták. Ez az eljárás súlyosan veszélyezteti az ország köz ellátását. A fö dmüveiésflgyi miniszter ezért körrendeletét adott ki, amely szigorúan megtiltja a még éretlen ga bonavetések lekaszálását és azok ellen, akik a rendeletet nem tartják be, su’yos bün­tetést helyez kilátásba. — MNDSz bál lesz a Vigadóban vasárnap este 8 őrskor, műsorral egybekötve. Az est bevételét a nőszövet- 8cg a hazatérő hadifoglyok megsegítésére fordítja. 1948 május 80 Zemplén falvai, tanyái javaslatokkal készülnek a Magyar Oolgezék Pártjának országos kongresszusára A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata nyo­mán a dolgozók az egész országban javaslatokat készítenek, hogy azokat a junlus 12-én tartandó országos kongresszus után bevegyék a program részletes tervezetébe. Zemplén megyéből többszáz ilyen Javaslat és kérés érkezett továbbítás végett az MDP megyei bizottságához. Ezekből néhány részletet közlünk: 3000 hold szántó és legelő ön­tözési ter­vét küldte el. A közelben lévő Takta csatorna és a holt Tiszaág, a Tisza és a Sajó folyók és a tavaszi áradások révén most is tele van vízzel. Az öntözővíz el­vezető berendezése, az árokhá­lózat, amelyeket eredetileg bel­vizek lecsapolására készítettek, ma is meg van. Ezt kéne átépí­teni őntőzőmüvé. a Szerencs —prügyi vasúti sín­páron sze­mély és teher közlekedés meg­indítását jávasolják, mert „Prügy és a körülötte lévő tanyák áttér­hetnének a belterjes gazdálko­dásra, mivel konyhakerti és gyü­mölcs terményeiket könnyen szál- lithrtnik, akár a szerencsi, vagy a miskolci piacra“. A község körüli vé­dőgát épí­tését java­solja és kéri a szőlők, erdők és BODEOGUSLáSZ házhelyek sürgős telekkönyve- zését. javaslatában a község mellett lé vö vas és okker bányák újbóli be­indítását dolgozta ki részletesen A hires mádi bor értékesítésére pedig egy állami ellenőrzés alatt álló intézményt javasol. .A par­lagon lévő megmunkálatlan szó­lókét pedig át kell adni a dol­gozók részére.“ kompjárat beállítását, a faiu ut­cáinak kö­vezését és a rosszállapotban lévő kutak javítását kéri az országos gos kongresszustól. TAKTASZADA a község villa­mosításához felajánlja a dolgo­zók anyagi támogatását. KOMLÓSKA a határában el­terülő mészkő és kaolinbánya Üzembeállításának, a közhidak átépítésének és a rossz utak ki­javításának javaslatát terjeszti a kongresszus elé. OLASZLíSZKA MÁD is el­küldte javasla­tait és kéréseit. A Jbudahomoklak nap­közi otthon építését és iskolá­jukba még egy tanítót kérnek. A Mária-major dolgozói is tanítót akarnak, mert a tanyán tévő 80 gyermeküket csak egy tanító ok­tatja. Nagyhomok az iskola tata­rozását, berendezését és nyilvá­nos telefonállomást kér. A javaslatoknak csak egy kis elenyésző részét közöltük. De ezekből is éppúgy, mint a többiekből az látszik: A mi zempléni népünk, amikor a falvak és a tanyák villamosí­tását, öntözőmüvexet, nj egész­ségházakat, iskolákat, kultur- házat kér, ezt azért teszi, mert tudja, hogy a Magyar Dolgo­zók Pártjának programja nem marad papíron, baem népünk szorgalmas munkájával való­sággá épül És ezt a valóságot akarja Zemplén megye dolgozó népe Ezért küldte a javaslatait j a Magyar Dolgozók Pártjának országos kongresszusához. DE A IÁM KÉPE Egy gazdajegyző, aki ismeri az utat és vezeti paraszttárseií a gazdag jiveai felé Az újhelyi hegyek föiöít izzik mór a nyugovóra ké Síülődő nap vörös korongja, amikor kiérek a vajdácskái határba. Csomós János elv- társai keresem, akit most nevezlek ki — még nine* kél hete, — gazdajegyzőnek. Mellig érő, szépen fejlett gabonatáblák között vezet az ut. Egy öreg parasztember jön velem szembe, — őt kérdezem: látta e valamerre? Megka­pom az utbíigazitást: egész délután kint járta Csomós János eivíárs a határt, az ő töidjüknél is megállt, meg­nézte a kukoricájukat: ho­gyan fejlődik, kapálják-e eleget ? Most kint van a ma­ga földjén, ott dolgozik az asszonyával, — mutat Cső mósék földje felé az öreg. Odaérek. Csomós János abbahagyja a kapáié t. {le­törli napégette arcáról a verí­téket. Leülünk a barázda szé­lére. Ott kérdezem, mondja el életét hogyan lett gazda jegyző ? Most 34 éves, 4 gyermeke van, cseléd volt a niuliban 9 évig, meg részes arató. A demokráciától hat hold földet kapott. Ó volt az első, ez év tavaszán, aki termelési versenyre jelentkezeti, amikor meghirdették. Egy holdon sörárpával, a többin búzával, kukoricával versenyez. — R-g váriam én mir érre az időre — mondja mo?o lyogva — amikor a magunk fajta parasztemberek állnak oda a felu népe m ;l!é, hogy felvilágosító munkával meg­mutassák a termelés uj irá­nyát. Ez a gazdajegyzők fel­adata é»- én örülök, hogy ezt a munkát végezhetem. Mert szép munka ez. Már reggel hatkor, amikor a kis- biró még takarít, bent va­gyok a községházán, már akkor jönnek hozzám gazda­társaira tanácsért. Azután délidé a nyakamba veszem a határt Nem volt ez még eddig soha, hogy kiment volna bárki is a paraszthoz a földjére, hogy elbeszélgessen vele arról: hogyan végezze jobban a munkáját, hányszor kapálja a krumpliját, meg a kuko­ricáját. Örömmel is fogad­nak, meg is hallgatják a tanítást. Csak itt-ott akad egy-egy garda, amikor a munkaversenyröl beszélek nekik, — aki azt mondja: Nem esik az eső, nem lehet most versenyezni. — Akkor mindig elmon­dom nekik a közmondást: egy jő kapálás felér egy ki­adós esővel 1 És ezt a több munkát kifizeti a termés, igy vetsenyezzenek 1 Art is A kormány a máju3 16-i Msgyar Közlönyben uj ren­deletet adott ki, amellyel szabályozta a háború alatt megsérült házak és rorn4pfl letek lebontását. Eszerlit a háztulajdonos a romépület lebontását legkésőbb ez év május hó 31 ig köteles meg­kérdeni. Hí ezt elmulasztja, elmondom : nem sokáig lesz már bsj a szárazság, ezen is segítünk. A Magyar Dol­gozók Pártjának programját, a 10 éves öntözési tervet, ha megvalósítjuk, itt a Bodrogközben öntöző csatornákat ' építünk nem fog ki rajtunk a száraz­ság. Akkor majd áttérhetünk a belterjes gazdálkodásra: ez a mi parasztságunk gazda godásának a kulcsa. En már tavaly megpróbáltam: 200 ölön parzdicsomot termet­tem és az többet hozott a 4 hold búzánál. Abból gya­rapodunk egy kicsi! az ősz- szel. Jutóit az asszonynak meg a gyerekeknek belőle ruhára, cipőre. Ezt mondja Cr:omős János. Látszik napégette ercán, hogy ismeri a parasztság jövőjét, s azt az utat, amely a virágzó mezőgazdasághoz vezrt. Ismeri — s ezért lett gazdajegyző. Azért, hogy ott álljon paraszttársai mellett s vezesse őket ezen az utón . egy békás és gazdag élet 1 felé. ­akkor a romépületet az állam vagy a város, vagy a köz­ség bontatja le. A rendelet kimondja, hogy arnig a rom­épületben Iáknak, a bontást megkezdeni nem lehet, azon­ban a bontási engedély ki­adástól számított 8 nap alatt a lakóknak az épületből ej kell kőlfözniők, Május 31-ig meg kell kezdeni a romlakások lebontását

Next

/
Oldalképek
Tartalom