Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-05-02 / 19. szám (18. szám)
ZEMPLÉNI NÉPŰJÜK ÍV ÉVFOLYAM 19. SZÁM. Ára: ÖÖ fillér Éljen május 1 a dolgozók nagy ünnepe ! SÁTORALJAÚJHELY, 1948 MÁJUS 2 msw Májusi ki<óny a dolgozó magyar néphez! ' Május 1 éri, a munkásság világűrt népén, mi magyar kommunisták és szocialisták büszkéit és boldogan hirdetjük, hogy Magyarországon is, mi ként a Szovjetunióban és a népi demokrácia országaiban Május 1 immár nemcsak a munkás ositály, hanem az egész dolgozó nép egyetemes ünnepe. A népi egység, a népek békéjének, jólétének és elvitathatatlan szabadságának ünnepe. Hossíu ér küzdelmes u* vezetett idáig azóla, hogy a mun- fcásosziály legöntudatosabb serege először bontotta ki Május 1 8iabadgóglobogőját. Mindenütt a munkásosztály járt elől a népeit igazi szabadságéért, az igazságért, a jogért és kenyérért való harcban. Május 1 minden esztendőben, éviizeik ken át a rnuitkásinoiga’om nagy seregszemléje volt és évről évre nagyobb tömegek sorakoztak fel a májusi gondolatok jegyében. A műn-, ká osztály ereje e harcokban növekedett meg. A magyar munkásság is mindig ott menetelt a májusi seregben. Ezen a május 1 én most már az egész magyar dolgo:ó nép együtt ünnepel a munkásosztállyal, amelynek legjobbjai testvéri közösségben a dolgozó parasztság legöntudatoaabb réiegeivel, szakadattan h trcof viviak a kizsákmányolás és elnyomatás feudális-kapitalista társadalmi és gazdasági rendszere ellen, az egész nép szabadságáért és jogaiért. Küzdelmünket tok siker koronázta. Céljainkat a magyar .nép legszélesebb rétegei is megértették, a kételyek, a bizalmatlanság őszük. Ugyanakkor a demokratikus szabadság és a népi demokrácia ellenségei még nem semmisültek még. Sötét rcjtckeikbSl gyalázkodó kirohanásokkal, háborúra spekuláló rémhírterjesztéssel próbálkoznak. A városok és falvak népe azonban lépésről-Epésre megteremti a nemzet egységét. A magyar nép felismerte, hogy ebben az egységben rejlik az az erő, amely biztosíthatja basánk gazdasági és társad ilml újjáépítését, a népiólél növekedését, a magyar dolgozó milliók anyagi, szellemi és szociális fejlődését. Nem akarjuk, hogy országunk ko’dusuk országa legyen, hogy szegénysége, elesetlsége, népének nyomora ás kulíurálatlansága következtében függőségbe, lealacsonyító szolgaságba kerüljön. Nem akarjuk, hogy a magyar nép életereje el- herdálódjon, tehetsége elsorvadjon. Bo'dog, egészséges, szellemi és anyagi javakban gazdiig népet akarunk hazánk földjén. Ezért fáradoztunk és fáradozunk, a nép teljes egységének megteremtéséért és fenntartásáéit. Nagy őröm a számunkra, hogy megépíthettük ennek az egységnek sziláid aiapjái, a miutkás?gységet. A két nagy munkáspárt idői emelkedvén a párlönzésen, elsőkéit*, ho^y erőit közös, neinieiépü.Ő, népei szolgáló munkára egyesüi és a hét pártot egy párttá, a Magyar Dolgozók párjává alakija, hogy így, az egész népnek pé’dál mutasson és a dolgozók millióinak önzetlen, erős, igazságra, békére és bizton Ságra törekvő vezetője legyen. Megnyugvással állapijuk meg azt is, hogy a Nemzeti Függetlenségi Front másik k^t párja, a Független Kisgazdapáit és a Nemzeti Paraszt- párt komoly megértéssel és lelkes együttérzéssel követték a két munkáspártot a népi egység felé vezető utón és most már semmi akadálya nincs annak, hogy népi demokráciánk meglelje a népi erők egyesítését legjobban és legsikeresebben biztositó politikai és társadalmi szervezetét. Ez ft közös szervezet, az uj Függetlenségi Front, kétségkívül alkalmasnak bizonyul majd arra, hogy őre és védelmezője legyen a zavartalan belső békének, az alkotó együttműködésnek, erőforrása az újjáépítésnek, népünk haladásának. Hisszük, hogy ez a májú? I, amilyen először forr össze igazán a magyar nép, komoly forduló pont lesz ,a magyar nemzet történetében, és népünk életében. Most már még fokozottabb eltökéltséggel és lendülettel I ríhatunk neki Liad^ahk teljesítés :nek. Mik ezek a feladatok? Mindenekelőtt és elsősorban hároméves államgazdasági tervünk teij;g és gyorsított végre- hajtása. Gyár. pilau*nk keli tefftieiőeszközein&et és energiaforrásainkat. Úgy kel! termelni, o!y értelmes előrelátással és tervszerűséggel, hogy a számunkra mindennél' értékesebb emberi munkaerő és a nemzet vagyonát jelentő gépek lelkiismeretes megóvásával mégis n lehető legnagyobb eredményeket éihissük el, mennyiségben és minőségben egyaránt. Ugyanezeket az elvüket akarjuk követni a mezőgazdasági termelés területein is, ahol az elavult módszerek kiküszöbölésével tág teret akarunk nyitni a gépesítésnek, a belterjes gazdálkodásnak, az öntözőmüvek áldásának. A lehetőségek erre nyitva álinak elődünk. A népi egység megteremtésével, a gazdasági1 rők egyesítése is lehetővé vált. A földreformmal hatszázezer nincstelent, vagy törpebirtokost te fűnk érdekeltté abban, hogy a magyar föd s?. egész nép-eltartó édesanyjává váljék. A nagyüzemek, a bányák, az energiagazdálkodás, a nagybankok ér legutóbb a száz főnéi több alkalmazottat foglalkoztató üzemek államosításával az ipari munkások, mérnökök, tisztviselők és egyéb alkalmazottak százezrei számára vád valósággá a jelmondat: „Tiéd az ország, magadnak építed!:l A gyáripar döntő része a demokratikus nép- állam dolgozóinak a tulajdonába került, ezzel a földreform után a magyar nép megyalósiioíía második, nagy demokratikus célé hűtését, az államosítási, smely kiűzi a gyáripari termelés terűidéről a kizsákmányolás néprontó er' it és a közös munka, közös erőfeszítés eredményét a közjó, a dolgozó tömegek életszínvonalát megjavító intézkedések szolgálatába álidji. Ugyanakkor a kisemberek munkájával szerzett munkájuk és igy életük alapját tevő magántulajdonit a népi demokrácia ereje oltalmazza. A főídiuiaj- dortban és az ipari termelőeszközök tuiifjdon- viszonyaib <« beállói! változások a magyar társa dalom szerkezeit átalakulása széles kjlódíd u!aí nyit a paraszti szövetkezeti mozgalomnak is. Az önkéntes szövetkezők százezret számára vált lehetővé érőik r^yesi'.ése, fogyasztásuk, 'heezer 2ést it, munkájuk értelmes és gazdaságos meg szervezése, anyagi jólítük, fejlődése érdekében. Etek a mélyreható változások,’demokráciánk kétségtelenül nagy és mindenütt elismert ered «lényei váltották ki a dolgozó rmifíökbói szí a meggyőződést, hogy érdemes dolgozni, mert maguknak dolgoznak. Megszületett a munka verseny gondolata, amely oly nagy tömegeket hódított meg, hogy ma már biztosra vehető, hogy a hároméves tervet ké! és fői esztendő alatt teljesítjük. Az élmunSsásbin él a legtisztábban a munka uj öntudata. Ő ismerte f it leg világosabban, hogy a munka és a munkás viszonyában egészen uj kapcsolat keletkezett, ő tudja legjobban, hogy az országért végzett jó és sikeres munka elválaszthatatlan a dolgozó milliók jólététől. Mélységes megbecsülésünk és szeretetünk szálljon a z él műn késők, a munka verseny hősei felé, a győzedelmes munka májusi Ünnepén. Százezreknek kell követni példájukat városokban és falvakban egyaránt, hogy sokat szén vedet! hazánk jólétben és szellemi kincsekben is gazdag nép viruló hazája lehessen, hogy az anyák milliói békességben és boldogan bocsát- hassák majd gyermekeiket az élet u j ára. Ed akarjuk I Azért tervezünk, dobozunk, harcolunk, hogy igy tegyen. Ezért törekszünk népűnk egységére és összhangjára, ezért erősítjük kapcsolatainkat a Szovjetunió népeivel, ezért fűzzük egyre szorosabbá barátságunkat a népi d m /«ráciák országaival. Ezen a nagyedik szabad május 1 én öröm teljes megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy ezen az ufón is. a szomszédos népekkel való barátság utján is, nagy dór?haladást tettünk z ezzel hozzájárultunk a béke frontjának megszilárdításához.- Eltökélt szándékunk, hogy ezen az utón tovább haladunk, hogy fokozzuk ííra- bozásainkat a békéért és a nemzetek szabad ságának fnegvédelmezéséért. Jó munkásai leszünk annak a bákemünck, amelynek megteremtéséért oly hatalmas erőfeszítéseket tesz a Szovjetunió, hogy a világ népei végre hozzájuthassanak a termékeny béka áldásaihoz. Ugyanakkor jó! tudjuk, hogy a béke óhajtása kevés. A béke védelmében nemcsak szomszédaink és szövetségeseink, hanem a magunk erejére is támaszkodni akarunk. Újjászülető, dsmokratikus honvédségünk erősítése elenged- hatét In szabid'ágink és munkánk eredményei nk védelmében. Tudjuk, hogy a világ mindrti nemzetének népe épp’in úgy, mint mi. békét akar a munka és a szellem szabadságát, országának függetlenségét és minden* más néppel való testvériséget s ennek nem is áll útjában semmi más. csak a a monopoiiőke imperializmusa. Ext as erőt, az imperializttiu*, a reakció erőit kell megfékezniök a népeknek, hogy elkerüljék áz újabb háborút. A haladó és szabadságszereíő nípsk minden erőfeszítését arra keli most összpontosítani, hgy h nemzetközi- imperializmus háborús uszító frontjával szemben megszervezzék a béke, a nemzeti 'függetlenség és a szabadság frontját. Csak Így lehetünk úrrá az imperialista háborús uszitók és csatlósaik, közöttük a jobboldali, áruló szociáldemokraták felett, csak igy menthetjük meg a világos a gyarmatosítás átkától, » kapitalista önkénytől, a gazdasági zűrzavartól és a pu-zííi* nyomor veszedelmeitől. Csak Így védhefjük meg a népek függetlenségit. Szabad májusunk nagy Ünnepén mi a békéért' kiáiluak, a népek egységét ás testvériségét hirdetjük 1 Ä kel munkáspárt egyesüléséi, a kibontakozó népi egység í ünnepeljük és magasra emeljük a demokrácia, szocializmus győzelmes lobogóját. Magyar dolgozók I Gyülekezzetek valamennyien zászlóink alá I Tűntessetek « béke, a jólétei tetem tő n.utka és az emberiséget fd szabadító szocializmus • mellett I Tüntessetek a magyar népi demokrácia melleit a munkásság egysége és a nép egysége mellett. Tüntessetek a Szovjetunióval és s népi demokráciákkal való őzzinte barátságunk melleit! Testvéri üdvözlettel: Magyar Kommunista Párt, Szor tólrtemoitmfo Pórt %
