Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-03-21 / 12. szám

1948. március 21. Zempléni » 6 p n f « á sr Megalakult a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt zempiénmegyel egységbizoitsága------------------,3 dolgozói a szobor körüli térségre. A szónoki emelvény mögött foglaltak helyet me­gyénk és váratunk vezetői. A reggel Monokról elindult staféta most érkezett meg a szobor elé, lobogó fáklyát tartva a kezében. A szónokok . . . A himnusz hangjai uiár dr. Nagy Sándor Béla rcf. lelkész szavai nyitották meg az Qnnepséget. — Isten iránti hálával gondolunk ezen a nagy na­pon srra, hogy megérhettük 100 esztendó után a magyar szabadságharc tanításainak megvalósulását — mondotta. 1848 példája mutatja nekünk az utat: a hitnek és a sza­badságnak együtt keli járnia. Kenyeres József szavalta el ezután hatásosan a „Nem­zeti Dalt*, majd Sipos Ká­roly a 48-as ifjúsági bizott­ság titkára mondott beszédet. Felhívta a zempléni ifjúságot: valósítsák meg végérvényesen Kossuth és Petőfi márciusi iíjainak tervét, a magyar ifjúság összefogását. Aczél György elvtárs, a vármegyei Nemzeti Bizottság elnöke, a dolgozók ünneplése közben lépett az emelvényre és mondotta el nagy beszé­dét. Gáspár Ervin, a főváros törvényhatósági biio'tság Nem volt olyan község a me­gyében, ahol a lakosság ne érezte volna eznea a nagy történelmi napnak a jelentőségét. Nem volt olyan magyar ember, aki ne tudta volna, hogy az igazi szabadság, amelyért őseink 1848-ban vérüket hullatták, most valósult meg 1048-ban, a népi demokrácia győzelmével. Sárospatakon sokezer főnyi tö­meg előtt Úszta Gyula főispán elvtárs mondott ünnepi beszédet. Tokajon Völgyesi Janos elvtárs, az MKP megyei bizottságának tagja volt az ünnepi szónok és résztvett a szabadságzászló fel­avatásán. Itt a községházán már­ványtáblát lepleztek le és meg­koszorúzták a 48-as honvédek sírjait és emlékművét Bodrog- kisfaluden Fehér Lajos elvtárs, tokaji járási titkár, Erdóbényén Iván Pál rendőrfőhadnagy és Ju­hász Jenő római katolikus espe­res beszéltek a szabadságzászló felavatásánál. Szegiben Juhász Istvánná, Rlcsén Csathó József elvtárs volt az igen szép ünnep­ség szónoka. Révleányváron Ko­vács Gábor, Nagyrozvágyon Kán­tor János ricsei jegyző, Kisroz- vágyon Cz<tő András, Lácán Bá­nyász István járási titkár, Dá­Nagy napjuk lesz vasárnap a zempléni dolgozó asezo nyoknak. A vármegyeház dísztermében gyűlnek össze egy munkaérlekezlelre, ame­lyet Olt Károly elvtárs nép­jóléti miniszter kezdeménye­zésére a megye orvosai és a szociális felügyelőség, a tár­sadalmi nőszervezetekkel (gyűlt hivott össze. Ezen az értekezleten beszélik meg azokat az egészségügyi és szociális feladatoknak a vég­rehajtását, amelyet a 3 éves terv keretén belül kell Zemp­lénben megvalósítani. Az értekezletre, amely va­sárnap lél 9 órakor kezdő­tagja hosszasan ismeriette 1848 tanításait, majd elhe­lyezték a koszorúkat Kossuth L jós srobrának talpazatán. A megyeszékhely ünnep­ségét dr. Bisztray László városi főügyész, a Nemzeti Bizottság alelnőkének szavai zárták be. Kossuth emlékének... Az ünnepségek során Sá­toraljaújhelyen Kossulh La jós emlékét őrző házak fa­lán márványtáblákat leplez­tek le. A Széchenyi-tér 16. számú házon, ahol a nag> hazafi lakott és a Justus ut­ca 17. számú ház talán, ahol Kossuth szülei éltek hosszú ideig. Felavatták a tanoncotthont A régi laktanyában avatták fel a megye első Unoncott- hrnát, amelyet Mónus Illés ről, a munkásmozgalom mártírhalált halt harcosáról neveztek el. Vlajku Jenő elvtárs a szak­szervezetek megyei titkára, Sipos Károly a 48 as bizott­ság titkára és Aipár Gíza elvtérs adták át a 20 ágyas otthont rendeltetésének. Március 15 én este a cen­tenáriumi kulturversenyen részt vett tánc és énei cso­portok díszelőadásával vég ződöit a nagy nap . . . mócon Omajtényt Béla tanító elvtársak voltak az ünnepi szó­nokok. Szoták Bertalan elvtárs ricsei járási jegyző Zemplénagár- don, Hargitai József elvtárs me­gyei bizottsági tag Karosban, Lipcsik István elvtárs Alsóberec- kiben, Boros Béla elvtárs Felső- bereckiben ismertették 1848 di­csőséges szabadságharcát. Toles- ván Kőrmöcz! József elvtárs rendőrörnagy, Komlóskán Toro­nyi Jánosné, Vámosujfalun dr Szilasi József, Bodroghalomban Benoze László Tiszakarádon, Juhász István, Vajdácskán Te- rényi József, OUszliszkán Csá­szár József, Várhomoktanyán Szilágyi István pataki tanító elv­társ, voltak az ünnepi szónokok. Kincs István elvtárs Megraszón, Fekszi Lajos Taktaszadán, Baka János elvtárs tiszaluci biró Tak- taharkányban, Gyuska János elvtárs Tiszalucon beszéltek az: ünneplő falusi dolgozók előtt. Legyesbényén Markos Miklós elvtárs, Ondón Bakó József Mezözomborban Szlifka szeren­csi konvédórmester, Rátkán pe­dig Bányász János alhadnagy elvtársak voltak az ünnepségek szónokai. dik, leutazik dr. Vadas Sára miniszteri osztálytanácsos, Vas Zolán elvtárs miniszter­nek, a GF főtitkárának fe­lesége. E’ulor. kívánunk jó és ered­ményes munkát népünk fel emelése érdekében Zemplén dolgozó asszonyainak. A Zempléni Hé.ujság uj előfizetési ára: Egy hóra . . . 2 40 Ft Kegyed évre . 7— Ft Fél évre . . . 14- Ft Egész évre . . 2» - Ft Március 19 én, pénteken délután Sátoraljaújhelyen megalakult a Magyar Kom­munista Párt és a Szociál­demokrata Párt egységbi­zottsága. A bizoitség fogja előkészíteni a két munkás­párt egyesülését. Tagjai: Aczél György, Úszta Gyula, Magoi Gábor, Kincs István, Csathó József, Bencze László, Völgyesl János és Bakó Jó­zsef elvtársak, továbbá Tóth István, B. Kiss Márton, Al pár Géza, Kovdsznay Rezső és Hernádi Ferenc elvtársak. A bizottság elnökévé Aczél György, alelnökfeé Tóth Ist­ván, titkárrá Bencze László, jegyzővé Alpár Géza elvtár­sat választották. Az egységbizottság alakuló ülésén a következő határoza­tot hozta: 1. Tovább folytatják a Szo­ciáldemokrata Pártban lévő jobboldali és fasiszta elemek eltávolítását, elsősorban az üzemekből és a közigazga­tásból. 2 Március 23 ig megala­kítják a járási, városi és üze­mi egységbizottságokat, ame­lyek csak a megyei egység* bizottság jóváhagyásával alakulhatnak meg. 3. A becsületes, fejlődő - képes, jó szociáldemokrata elv társakat közös pártiskolára küldik. 4. A megyei egységbizott­ság határozatai mindkét párt zempiénvármegyei összes szervezeteire és tagjaira kö­telezőek. hidat felépítő dolgozóknak és ezt ne köszönjék. Ugyan­úgy, ahogy a munkások, parasztok, értelmiségiek kö­szönet várás nélkül dolgoz­nak — nekünk, akiket a nép vezetőkké választott, az a kötelességünk, hogy mi is megtegyünk .mindent a dol­gozók szebb életének meg­teremtéséért — mondotta Aczél György. Uj munkára iel! Ezután Ulrich Zoltán elv­társ miniszteri tanácsos, a közlekedésügyi miniszter kül­dötte adta át a hidat hiva­talosan rendeltetésének. Át­vágta a nemzetíszinü szala­got és az ünneplő tömeg örömmel teli büszkeséggel ment át az uj, állandó hídon. Voltak, akik megálltak a folyó felett és kezükkel bú­csút intettek a folyóparton lévő kompnak és a révesznek. .A hídépítő munkások és mérnökök a nép vezetőivel együtt ültek le ezután az aísóberecki kulturimban és mint a vármegye vendégei, elfogyasztották a diszebédet: egy tál ízes, paprikás marha- pörköltet. S az ünnep után uj épitő munka induU Tűzvész a Biharom-tanyái Pénteken délben Karcsi község mellett a Biharom-ta­nyán az egyik házban ké- ménytüz keletkezett, amely­nek lángjait a szélvihar át­vitte a következő házakra is. Az oltás szinte lehetetlen volt a szél miatt és igy a házak a hozzájuk tartozó fészerekkel és melléképüle­tekkel teljesen leégtek. Hét ujgazda család, mintegy 50 személy vált hajléktalanná és veszítette el kenyérgabo­náját, élelmét, bútorát és ruháját. A tűz hírére a kar­osai jegyző, Matyasovszky Béla elvtárs azonnal a hely­színre sietett és jelentette a pusztulást Úszta Gyula fő­ispánnak. A főispán, Aczél György elvtárssal és B. Kin Milton főjegyző elvtárssal szombaton délben kiutaztak Karosára, hogy megvizsgál­ják a hajléktalanná vált csa­ládok helyzetét és segítsenek rajtuk. „Ez a híd legyen az összekötő kapocs a város és a falu dolgozói között“ Felavatták Alsóbereckínél a Bodrog-hídat Március 14-én, vasárnap délután. Fellobogózva áll az uj hid Berciinél. Lobogó gatyás felsőberecki legények 'lóháton fogadják képviselőjüket Aczél Györgyöt. Tóth Gyula mondja a köszöntőt: . Felsőberecki község nevében, üdvözölni jöttünk, mert a jó munkáról meggyőződtünk. A szenvedésünk megkiseb bűit, mert a hidunk felépült. Kérte a nép, hogy a hidunk legyen ép. Történelmi Időt élűnk, Rákosi elvtárs a vezérünk, Gerő elvtárs a hídverő, Aczél elvtárs a kezdeményező, a jó Isten a teremtő. Adjon egy jó bő esztendőt, a kormányunk örömére, a hidunk terhére, a bodrogköziek előnyére, vigyük a munkát előre, nemzetünk épségére kívánja ezt Felsőberecki népeI Szabadsági* Fent a fdlofcogózoft hídon határvadászok és MKP Ren dező Gárdisták állnak disz- őrségd. A magyar nép országépitö vezetőinek: Gerő, Ráérosi, Rzjk elv- társak képeivel díszítették fel a frissen festett, ujjáépi tett hidat. Lent a folyóparton többezer főnyi tömeg szo­rong a hideg márciusi szél­ben. Itt vannak a bereckiek, karosisk, karcsaiak, oácinisk. „Soha többé nem hagyjak felrobbantani“ Úszta Gyu'a elvtárs üd- | vözli a hídépítő munkásokat, a falrak népét, Aczél György képviselőt és a közlekedés­ügyi minisztérium küldött­ségét. Ismerteti az uj Bodrog- híd történetét, attól kezdve, hogy a visszavonuló fasiszták felrobbantották, egészen ad dig, míg most 1950 helyett a szabadságharc esztendejé­ben Gerő, Rsjk és Aczél György elvtársak segítségé­vel és a hídépítő munkások fáradságot nem ismerő mun­kájával felépült. Érces hang­ját felkapja a hideg tavaszi szél. „Megfogadjuk, hogy toha többé nem hagyjuk fel­robbantani .“ Egy emberként zug fel a sokezer főnyi dol­gozó ajkán a helyeslő válasz. „Ez a hid legyen össze kötő kapocs a város és a fala népe, a parasztság, a. munkásság és a haladó ér­telmiség között. Széttéphetet- len kapocsként kössön össze minden dolgozót, hogy tovább építhessük a ml szabad ha­zánkat.* Köszönet a nép vezetőinek ... A Bodrogköz parasztságá­nak nevében Novák Sándor elvtárs ujgazda mondott kö- s önetet a Magyar Kommu­nista Párt vezetőinek, Aczél Györgynek és a hídépítő becskediek, roz-vágyiak, s még távolabbról, Cigándról és R.cséről is jöttek szekéren küldöttségek. Most érkezik a pataki főiskola küldöttsége, a folyón jöltek fel csónakkal, Palumby tanár vezetésével, piros-kék zászlóval és egy kishordó tokaji borral a hónuk a'aít, amit a hídépítő munkásoknak hoztak aján­dékba. munkásoknak. Egy magyar ruhás kislány Karcsiról ver set szavalt. Ajándékokat, ka­lácsot, virágcsokrot nyújtót tak át ezután hálájukul a bodrogközi falvak küldöttei Aczél György elvtársnak. Sátoraljaújhely város dől- gozói nevében Szűcs Ferenc r.é elvtára üdvözölte a hid épitöfeer, majd Baksay Sán­dor elvtárs műszaki főtaná­csos az ÁHamépitészeti Híva tál vezetője ismertette azokat a nehézségeket, amelyeket le kellett győznünk, amíg a híd elkészült. Hálából a 80 hídépítőnek Az emelvény körül álló 80 hídépítő munkás szemé­ben a meglepetés öröme csillant fel, amikor Aczél elvtárs -kezében [egy nagy ruhacsomaggal az egyik munkás nevét szólította és átadta neki és sorban mind a 80 munkásnak az MKP ajándékát azért a munkáért, amelyet esőben, sárban, fagy­ban, az áradáskor végeztek, hogy elkészüljön március 15-re az uj hid. Mindegyik munkással ke­zet ráz, amikor átadja a csomagot és ezt mondja: „Viseljék egészséggel*. — Ezekkel a kis csoma­gokkal róttuk le hálánkat a Ünnepelnek a zempléni falvak Or. Vadas Sára a zempléni asszonyok vasárnapi találkozóján S áloraljaújhelyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom