Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-03-21 / 12. szám
ZEMPLÉNI EPUJtní Monok termelési versenyre hívta a megye községeit — Elítélték a sátoraljaújhelyi valuíaűzéreket — A gyilkosok itt járnak közöttünk IV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM. Ára: 60 fillér SÁTORALJAÚJHELY, 1948 MÁRCIUS 21. 1948-ban beteljesedett Kossuth és Petőfi álma — aas ország a népé és a^é Is marad Tízezres töseegek ünnepellek Zemplénben a dicsőséges szabadságharc századik évfordulóját Aczél: Szabadságunkat munkaversennyel a termelés fokozásával ünnepeljük Kossuíli. Monok az ünnepségek középpontja Nagy napra virradt 1948 március 15 én a kis 3 ezer lakosa Monok, Kossuth Lajos szülőfaluja. Már reggel kezdődött a környező falvak parasztságának özönlőn és délfelé a távolabbi községek küldöttséget h megérkeztek Véjg a falu jelé vezető országúton és a község utcáin frissen szurkolt oszlopsorok. A villanyvezeték oszlopai. A nagy ünnep előtt való napon állították be az utolsót s a glbárti elektromos miivek dolgozót megfeszü lt rohammunkával húzták fel a dróthuzalokat. Erre a napra elült a tegnapi csípős szél is s a márciusi napsugár melegen lezúduló kévét aranyozták be a hegyekkel körülövezett kis falut Mindenki ünneplőben, a házak s az emberek is A falu határában hófehér gatyás, vörösmellényes, ár- valányhajas kalapu lovas legények várakoznak. Felemelt ököllel, kommunista köszöntéssel fogadják a megye minden résziből teherautón érkező dolgozókat. S délután, amikor szeretett képviselőjük, Aczél György elvtárs kocsija bekanyarodik, az ut hátoldalán mellé csatlakoznak, úgy kísérik be a falu széliig. Olt már többezer főnyi tömeg várja őt a hatalmas, felvirágzott, fellobogózott díszkapunál. Az ünneplő tömegek kezében zászlók, táblák feliratokkal: 9 Éljen a fényt hozó — Aczél elvtársi‘ A ragyogó napsütésben mosolyogva néznek le a táblákról népünk vezetőinek, a 100 év előttieknek, Kossuthnak. Petőfinek, Táncsicsnak és a mostaniaknak, Rákosinak, Rajknak, Gerőnek képei. kivándorolt elvtárs. Csetnekl F rci c küldőit a tengeren túrói. Bém Istvánná lép a mikrofon elé. „Tegyünk fo gadnimat, — mondja — hogy ezt a zászlót, amely szabadságunknak jilkípe, örökké megőriztük és hfi^k maradunk hoz:á“. Vincze András elvtár* veszi át a pvönvörű Most megható jelenet következik: a községek küldöttei ajándékot adnak át szeretett képviselőjüknek. Először a morrofciak. Takács Magdolna egy hatalmas virágcsokrot ad át Aczél eívtars'-ak, aki az iruló piruló kislányt mosolyogva megcsókolja. Orosz Józssfné a monoki asszonyok ajándékét borza: szépen hímzett kézimunkát, majd a be- becsi elvtársak jönnek. Egy csöpp fehér báránykát hoznak, amelynek nyakát egy hatalmas vörös szalagcsokor disziti. Erdei Barna elvíárs Taktaharkány bírája egy jókora, vaskos furkosbo'ot nyújt ál. Ahogy mondja: „Aczél elvtárs ezzel boppintson a rerkció ftjére*. A Szerencsi Cukor és Csokoládégyár dolgozói egy díszes dobozban csokoládét nyuj tar.ak át. Lent a hatalmas teret betöltő tömeg hosszan és lelkesen fiunepii Aczél György tlvtársat. kivándorolt elvtárs. Csetnekl F rei e küldött a tengeren túrói. Bém Istvánná lép a mikrofon elé. „Tegyünk fo gadsimat, — mondja — hogy ezt a zászlót, amely szabadlábunknak jilképe, örökké megőriztük és hfiek maradunk hoz:á*. Vincze András elvtár* veszi át a gyönyörű ajándékot: „Szereletiel ve szem at és Ígérem, hogy életünk árán is megőrizzük és mindig magasra tátijuk* — mondja. Aczél György ünnepi Mélyen megilletődve beszélek Kossuth falujában 1948 március 15 én. Meghatóban veszem át és köszönöm meg Zemplánmegye népének ajándékait. Mzgigé-. rém, hogy törekedni fogunk a bárány békességére, de a békesség ellenségeivel szemMegőriztük Kossuth eszményeit A magyar parasztok 100 éven keresztül őrizték Kossuth képét és Kossuth, Petőfi, Táncsics, — az 1848 as sza bndságharc eszményeit. Az ő történelmük érdekel ben nünket most. Nem a királyok születése, házassága és tettei hanem azoké, akik a népért harcoltak abban a Magyar- országban, ahol az urak még a nyelvüket is elfelejtették, németül beszéltek, mert méltatlannak tartották magukhoz, hogy magyarul tudjanak. S csak ti, magyar parasztok, dolgozók őriztétek meg magyarságokat évszázadokon keresztül. Ti dobottatok név. teletiül évszázadokon keresztül 8 ha veszély fenyegette l hazát, ti m^ntebk el névtelenül meghalni érte. S mit tettek a főurk? A nép nevében á:uHík a hazát, hogy megszerezhessék és megtart 1S48-lia!) a magyar óig állt a haladás élén Tízezres tömeg Vincze Andris elvtárs, az MKP elnöke üdvözli Aczél György elvtársat, aki a Himnusz hangjai mellett halad el Hegyi őrnagy elvtárssal a tisztelgő szerencsi határvadászok diszszakasza előtt. A régi boltíves ház előtt, ahol Kossuth Lajos született, honvéd diszórség áll. A falon lévő emléktábla alá Aczél elvtárs helyezi el a magyar köztársaság kormányának koszorúját Majd az MKP Központi Vezetősége, a vármegye, a sárospataki főiskola. Monok község, az állami erdőigazgató- ság és Rátka község nevében helyeznek el koszorúkat. A vendégek fent a dombon a Széchenyi grófok volt kastélyának homlokzata előtti hatalmas téren 10 ezernyi tömeg szorong, az ünnepi diszemelvény előtt. Itt foglalnak helyet: a kormány képviseletében Aczél György elvtárs, országgyűlési képviselő, Úszta Gyula elvtár?, főispán, az MKP Központi Vezetőségének küldötte, Ács Lajos olvtárs, az MKP abauj- megyei titkára, Szabó József elvtárs. Itt vannak az Egyházak vezetői Is: Kalléo János esperes plébános, Madarász István püsS ök képviseletében és Szabó oltán református püspökhelyettes Dr. Lukáts József piarista igazgató, vármegyei fóltvéltáros, B. Kiss Márton elvtárs, vármegyei főjegyző, az MKP megyei bizottságának tagjai, a Szociáldemokrata Párt vármegyei titkára, Tóth István elvtárs, a 48-as ifjúsági bizottság titkára. Sípos Károly elvtárs, az MNDfe raea kastélykertben gyei titkára, Áldott Margit, a FEKOSz megyei titkára. Rendes András elvtárs, a Szakszervezetek nevében Vlajku Jenő elvtárs, a demokratikus rendőrség, honvédség képviseletében Kőmőcil József és Hegyi László őrnagy elvtársak. Györffy János elvtárs, községi orvos, a Monoki 48-as bizottság elnöke lép elsőnek a szónoki emelvényre. Eljöttek a zempléni falvak „ ... Boruljunk le Kossuth Lajos emléke előtt, aki 100 észtén- dővel ezelőtt kihozott minket a sötétségből a világosságra, a szolgaságból a szabadságba Az ö szelleme lengjen itt felettünk é» az egész ország felett* — mondotta. Ezután üdvözölte Aczél György elvtársat és a megjtlen- teket, felsorolva a diszemelvé- nyen helyet foglalók neveit, maid a falvak és üzemek dolgozóinak küldötteit, Tiszaluc, Taktahar- kány, Megyaszó, Tállya, Golop, Rátka, Mád, Ond, Bekecs, Le- gyesbénye parasztságát, a szerencsi és a gibirti munkásokat, a sárospataki főiskola diákkül- döttségét és a megyeszékhely dolgozóit. Felavatják a vörös lobogót Ezuíáa felavatják a kans- d&i magyarok aítal kü'dött hatalmas, vöiös selyemzász- iót, amelyet egy Monokról 100 évvel ezelőtt azután mcgetégalie népink &z oszt rák császár és a magyar főurak elnyomását. Független országban, szabadon akartak boldog Magyarországot építeni. Most Aczél György elvtárs, Zemplén megye ország- gyűlési képviselője, a magyar köztársaság kormányának küldötte lép a szónoki emelbsn használni fogjuk a botot is. (úgy van, taps). Monok felé iekint ma az omág és határainkon kívül is mindazok, akik szeretik a szabadságot, A felé a község felé, ahonnét a szabadság legnagyobb férfia, Kossuth Lajos indult el. hassák 10 ezer holdjaikat. Európa leggazdagabb országának tartottak bennünket, ahol a főurak, a külföldi uralkodók pompájával is felvették a versenyt. De parasztságunk, jobbágya Ink Európa legszegényebb, legnyomoruságosabb népe volt a 10 ezer holdak határában. Éyente 100-nál több napot kellett robotba dolgozniok, fenyegette őket az uriszék, a deres, ahol bottal verték őket és mégcsak remény sem volt srra, hogy szabad emberek legyenek s emellé a szabadság mellé kenyerük is legyen. A jobbágyok leányai, asszonyai az urak szabad prédái voltak. Wesselényi gróf mondta azt, hogy; „a mi parasztjaink butábbak az ökörnél és olyan bánásmódot érdemelnek, mint a jószágok*, Kossuth, Petőfi, Táncsics, ezek a nagy hazafiak sze reíték a népet, de gyűlöl tik, keserű elszánt gyűlölettel annak ellenségeit. H-íCOluk, dolgozta* azért, hogy „a nemzstsgység — vényre. Alikor a percekig tartó zugó tapsvihar és éljenzés elül, megkezdi nagy ünnepi beszédét: beszéde Kossuth szavával élve — „teljes legyen*. Petőfi Sándor a lánglelkü költő és szabadságharcos „nem fogott a mágnással kezet*, mert azok kezéhez „vér tapad*. Es két táborra szakadt Magyarország. Az elnyomott szolgasorban élő nép és a Habsburg császárt kiszolgáló főurak táborára. 1848 — 49 ben, amikor már Európa csendes volt, mert leverték az osztrák és a többi népek forradalmait, a magyarok kezébe még akkor is lobogott a szabadság zászlaja. Mi álltunk akkor a haladás élén. Mi a maroknyi nép, nagy nemzetté váltunk és példát mutattunk Európának: S kivívott szabadságunkat csak sulyo3 harc árán, a horváfh Jellasich és az orosz cár segítségéve) tudta leverni az osztrák császár. A gyász és szolgaság évszázada Magyarországon ezután síri csend támadt. Az elnyomatás leggyászosabb évszázada következett történelmünkben. Ünnepelték azután is 1848 <t, de hogyan? ügy, hogy március 15 én a szabadságharcosok gyilkosának, Ferenc József császárnak zenglek himnuszokat. S később, 1918 után, amikor Horthy ellenforradalma béklyóba verte ismét a magyar szabadságot, csak mi demokraták éreztük, tadtak, hogy
