Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-09-26 / 40. szám

I « n |i I n I W * p ti J « é (t 2—--­---------------------------------­Kossuth szellemében építjük a szocializmust — mondotta Kállai Gyula a monokí emlékünnepen 1948 szeptember 26 Zászlődiszbe öltözött az elmúlt vasárnapon Monok, nagy szülöttjének Kossuth Lajosnak 146. születésnapján. Hatalmas Kossuth, Petőfi, Táncsics és Rákosi képek a há­zak falain. Embersokaság az utcákon. A megye minden részéből tízezres tömeg jött el ide ünnepelni Kőtsuth Lajos szülőházának homlokzata megtelt a nagy hazafi emlékének hódoló virágkoszorukkal. A kormány, a miniszterelnökség, Zemplén megye, az MDP, Monok község, a honvédség és rendőrség, a demokratikus tömegszervezetek és a zempléni falvak küldöttel helyezték el itt koszorúikat. Ezután a tarka, színes emberfolyam kígyózva vonult fel az ünnepség színhelyére, a kastély hatalmas kertjébe. Dr. Bisztray' László alis­pán nyitotta meg Zemplén vármegye törvényhatóságá­nak díszközgyűlését és Od vözölte a megj Icntekel: Kállai Gyula, Aczél György, Fésűs László és Gosztonyi László országgyülÓBi feépvi selőket.a kultuszminisztérium és a siomstéd vármegyék küldötteit és a falvakból ide zarándokolt dolgozókat. Ez­után Mucsl Imre vármegyei főjegyző felolvasta a nagy nap emlékére készített hatá­rozati javaslatot, amely meg örökítette Zemplén megye nagy szülöttjének Kossuth Lajosnak harcos életét és tanításait. A javaslathoz Bon- dor József eivtárs sióit hozzá. Hangsúlyozta: mi nemcsak ünnepeljük Kossuth eszméit de mint annak örökösei meg is valósítjuk azokat. a bankárokat, a nagykeres kedőket, a spekulánsokat, a nép halálos ellenségeit. Kossuth öröksége Amikor ezt .tesszük, a re akció azt kiabálja felénk, hogy a szocializmus felé le szünk lépéseket és ezzel szembekerülünk Kossuth örökségével. Mi nem tagadjuk sót nyit tan hangoztatjuk: igen ml aszocializmus felé megyünk, de állitjuk, hogy ezzel a lé pésünkkel nem a kossuthl örökséggel, hanem csak a magyar reakcióval helyezke­dünk szembe. Nem állunk meg félúton! Csak az a nemzet lehet független, ahol nincs kizsákmányolás E'uián az ünnepség só- noka, Kállai Gyula elvtárs lépett az emelvényre. B.-szí dében foglalkozott a nagy magyar s-tabadsághirc, Kos suth Lajos tanításaival, s hangsúlyozta : a magyar de mokracia első ténykedés« volt, hogy megvalósítsa 1848 két legnagyobb követelését. Megőrizte a dicső Vörös Hadsereg által felszabadiloii ország függetlenségét és évezre­des rabságából félszoba ditotta a magyar paraszt ságot. Szemelött tartotta azt, amit Ko8suthtól tanult; csak az az ország független, amely nek dolgozói mentesek min denféle kizsákmányolástól és elnyomatástól, amelynek dől gozót szabadok. A parasztságról szölv-i K wlai elvtárs hang u yozt.i, hogy a dolgozó parasztság felvirágoztatásához a főid egymagában véve nem ele­gendő, meg kell teremtenünk a virágzó mezögazd-ságot. Ehhez a magyar parasztság­nak modern termelési esz­közökre, a mezőgazdasági kultúra elsajátítására van szüksége. Rámutatott arra, hogy a zsíros paraszt a múltban is és ma is nemcsak azért volt erősebb a kis- psrasztnál, mert több fő dje volt, hanem azért is, mert jobb volt a mezőgazdasági felszerelése, több volt az igája, több műtrágyát és vető magot használhatott, termé­nyeit jobban értékesíthette. Azt akarjuk, hogy a spekuláció és uzsora ismeretlen legyen a falvakban Nekünk arra kell töreked nflnk, hogy a jövőben ezek­kel az előnyökkel ne a kulák parasztság, hanem a falu dolgozó kisbirtokos paraszt­sága rendelkezzék. Azt akarjuk, hogy a kulák paraszti spekuláció és uzsora, a szegény par ászt ság kiszipolyozása isme­retlen legyen a falvakban. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha parasztságunk az ed digl egyéni, rosszul felszerelt, kezdetleges módszerekkel és eszközökkel folytatott gaz­dálkodás helyett a tervszerű, a modern technika vívmányai val és a korszerű mezőgaz­dasági tudomány eredményei­vel dolgozó szövetkezeti tér melés útjára lép. Ezért moz­gósítjuk az ország egész dol­gozó népét a demokratikus paraszti faluszövetkezetek megteremtésére. A nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség Ezután Kállai Gyula Kos suth Lajos másik nagy ta adásáról, a nemzeti egység ről beszélt. Rámutatott, hogy mig 1848 ban a szegénypa rasztság a középbirtokos ne raességge! .szövetkezett, ma a nemzeti egység alapja a két hatalmas dolgozó osztálynak, az ipart mun­kásságnak és a paraszt­ságnak a szövetsége. A két osztálynak közös az érdeke, 8 ezt a szövetséget méginkább el akarjuk mélyí­teni. Arra törekszünk, hogy az uj népi egységet, a Füg­getlenségi Frontot a 48 as hibák kiküszöbölésével való sitsuk meg. S nem cselek­szünk Kossuth szelleme ellen, ha a népfrontból kiméletle nül kikergetjük a volt föld­birtokosokat, a gyárosokat, Kossu h gyarország politikája: Ma- és az etuópai népek etőhsladása ég f-jlő- dése volt. 1848 ban a hala­dás egyetlen migyar és nem zetközi iránya a polgári di­ni okréc a. Most 100 evvel később viszont a haladás és fejlődés egyet len magyar és nemzetközi iránya a szocializmus. Történelemhamisitás és Kos suth nagyságának meggyalá zása volna, ha a nemzetközi haladás élén álló Kossuthot, a haladással szemben álió erők táborába sorolnánk. Mi túl megyünk Kossuth köve­telésein, de a történelmi fej­lődés parancsszaván, az ő szellemében és az ő útmuta­tásai szerint. Kossuth tanított meg bennünket arra, hogy ne álljunk meg félúton, hogy hajtsunk végre forradalmi cselekedeteket. A felszaba­dulás óta eltelt 3 esztendő alatt a magyar nép csodákat müveit és most kezd legna gyobb müvének, a kizsák­mányolás, az elnyomás és rabszolgaság nélküli uj or­szág, a szocializmus meg­teremtéséhez — fejezte be beszédét lelkes ünneplés köz­ben Kállai Gyula. Aczél: Megvalósítjuk a szocialista Magyarországot Nrgy lapsok kö ö t Aczél György elvtárs lépett ezután a szónoki emelvényre. Arról beszélt: ho yan akarjuk mi tovább építeni azt a szabad, független országot, amelyről Kossuth álmodott. Olyan falvakat akarunk, — mon dotta, — amelyben villany- világítás, mozi, könyvtár, kulturház, rádió, fürdő van. Azt akarjuk, hogy minden, amit a kultúra megteremtett, a magyar do'goíók kö kin- csévé legyen. Ehhez a sző vétkezés útja vezeti el a ma­gyar parasztságot és segít bennünket, hogy megteremt sük magunk és gyermekeink számára Kossuth szellemében azt az országot, amelyről népünk mindig álmodott, a boldog, szabad, független jólétben élő szocialista Ma­gyarországot. A lelkes hangulatú gyűlés után a falvak ifjúságának kulturcsoportjat szórakoztat Iák a késő délutáni órákig az ünneplőket. Nagy sikert arattak a karesai EPOSZ kórus és tánccsoportjat, az olaszliszkai lányok bemuta­tott táncai, a sátoraljaújhelyi népi kollégisták áltál előadott vidám táncjáték: a cigándl lakodalom, az EPOSZ mi­kő házi csoportjának népi táncai. A tarka kultúrműsor bizonyította: a magyar pa rasztifjuság méltó örököse és őrzője a 48 as hagyomá­nyokon alapuló népi kultu fának. • Október 3z hí MDP megyei oktatási konferenciája Olta István elvtárs ezredes tartja a beszámolót „A Párt elméleti szinvo nótának emelésére most az oktatást kell előtérbe he lyezni* Rákosi Mátyás elvtárs adta feladatul ezt a Mtgyar Dolgozók Pártja tagjainak. Ezt a feladatot hajtják végre Zemplén megyében is az MDP vezetői. Október 3 án az elsó megyei oktatási kon­ferencián gyűlnek majd ősz sze megyénk legjobb párt munkásai. Zemplén legjobb kommunistái, hogy elkészít­sek rauikatervüket a maix z- mus-leninizmuB elméletének a Part szeles tömegeiben való terjesztésére. At oktatási konferenciát Úszta Gyula elvtárs főispán nvitja meg a vár megy háza dísztér,ne­ben, m?jd a pártoktatás ing fontosabb elméleti kérdéséi ről Otta látván elviér3 ezre des, a Honvéd Kossuth Aka­démia tanára tart előadást. A pártoklatás feladatait Mar­kos Miklós elvtárs, a megyei bizojtság tagja ismerteti, ez­után kerül sor a vitára, a hozzászólásokra és a hatá­rozathozatalra. A döntő és nagy fontosságú konferencia Bondor József elvtárs megyei titkár zársza­vával ér véget. Mezőgazdaságunk és iparunk szempontjából igen fontos a komlóskaí érclelőhely Nagy mennyiségben találtak ércíartalmu kőzeteket után bizonyos, hogy az érc­lelőhelyet érdemes feltárni, A pénzügyminisztérium megbízásából közei egy hó­napig Zemplén megyében tartózkodott dr. Nemecz Ernó elvtárs műegyetemi tanérse géd, gto.ógus, aki a megye ben a magyar ipar és a mező­gazdaság számára különböző ásványok után kutatott. A többhetes munka nem volt eredményíelen. A kutatások során Kom'óakán igen érté késnék Játszó kőzetekre búk kanlak. Dr. Nemecz Ernő eivtárs elutazásaelőttigy nyi'atkoío t: — Komlóskaí a község alatt és az úgynevezett Bot hás hegynél igen komoly érckőzttik vannak. Ezek pi ritet, kaikopir tet, rézércet és amennyire vegyvizsgdat nél kQl meg lehet állapítani — aranyat es ezüstöt tartalmaz nak. Ezek a kőzetek részben nehézfémipari termelésünk szempontjából, a nélkülöz hí tétlen kénsav előáliitásáho: igen szükségesek, másrészt a piritböl nyert kénre n?>gy szükségük van a mü'rágya gyáraknak és a szőlősgaz­dáknak. Ezenkívül az itt ta Iáit kőzetek vasat is tartal­maznak. Az eddig látottak mert a jelek szerint olyan nagymennyiségű érctömeg rejlik id, amit iparunk és mezőgazdaságunk igen jól fel tudná használni. Uj távbeszélő állomást vezetnek be Vajdácskán, Bodrochaiomban,Végardón A Bodrogköz két igen je lentős községe Vajdácska és Bodroghalom. Mindkét köz ség távol esik a valutáik) másoktól. Eddig nem volt egyikben sem távbeszélő állomás, ami mindinkább hozzájárul elszigeteltségük höz: A községek a Magyar Dolgozók Pár jához fordultak támogatásért annak érdeké ben, hogy kapcsolják be őket a távbeszélő hálózatba. A támogatás eredményeként most a poslsvezérigazgatóság Vajdácska, Bodroghalom és Végardó községekben 50 ezer forint költséggel uj telefon­állomásokat dilit fel. A mun­kál ltokat lövidesen meg­kezdik. — Orvosi hír. Dr. Kérdy Kálmán fül. orr, gége szak­orvos hadifogságból haza­térve rendelését megkezdte. Sboralj ujhely, Kazinczy-u, 55 sz. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom