Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-07-11 / 29. szám
1948 .július 11 Zempléni Jf é p a ) Rág 3 Nem bánta meg aki beállt a versenybe! A termésből bőven Jut a piacra . sí forintból Kint a falvak határában napról* napra tűnnek el az aranyló sárga búzatáblák az élesre fent kaszák suhintásai alatt. Napbarnított, kemény férfikarok vágják fáradhatatlanul a rendet: Zizegve dólnek az érett kalászok a kaszák ruhintása nyomán. A férfiak után barnapiros lányok, menyecskék hajladoznak vidáman; sarlóval a kezűkben szedik a markot és kötözik kévébe a levágott gabonát. így volt ez mindig, minden esztendőben és ma is így van. De van azért különbség a régi, meg a mostani aratas között. Régen, amikor nem a saját földjén, hanem ko- mencióban, vagy részibe aratott a szegénynép, nem volt öröm az aratás. Minek örült volna a szegényember? Annak tán, hogy a báró, vagy a negygazda hordatja be magtárába a termést, és ő meg, a nincstelen, továbbra is élhet nyomorúságban ? Ez a mostani aratás már más. Nem áll már az intéző rz aratók mögött, nem hajija a munkát. Saját földjén, macának vágja le aranyló búzáját a magyar paraszt. S az hsszonyok, lányok ajkán ez évben — amikor a kövér kalászokból kévéket kötnek — -szabadon, bizakodón csendül fel a nóta hangja... „„ Igen, ez esztendőben a szabad magyar földön a verések bőséges áldással adják «/issza a szorgalmas kezek munkáját. 1 Holdon 16 mázsa 72 kg rozs! És aki munkaversenyben van, nem bánta meg, hogy jobban művelte földjét, többet dolgozott. Itt van rá a példa: Demeter István, az Újhely melletti Waldbott- tanyasi ujgazda rozsiermése — $hogy a próbacséplés mulatja — 44 kg szemet ho* : ott keresztenként. Egy holdon pedig 38 kereszt gabonája termett. Ha ezt összeszorozzuk: 16 mázsa 72 kg ,.z eredmény 1 Ezelőtt aztán minden gazda leveheti a kalapját 1 Bizunk benne, — és a jelek azt mutatják, hogy ez a gabona termés Zemplénben nem egyedülálló. Ricsén lesz bő-ven krumpli, kukorica De nemcsak a gabonafélék, a búza meg a rozs érték meg a fáradságot. Ezt bizonyítják a melligérő, zöldelő kukoricatáblák es a fehérvirágos viruló krumplifötdek, amelyek reg nem tátott bőséges termést ígérnek. Persze, csak annak, aki nem csak a harmatos esőtől, meg a nap melegétől várta az eredményt, hanem megfogadta a jó magyar közmondást: «Segíts magadon az Isten is megsegít“. Az olyan gazdának, mint idősebb Máté Sándor Ricáén, aki ötször kapálta meg a kukoricáját, — meg Pálóczi András, aki négyszer töltögette meg a burgonyáját, Befejeződött Zemplénben az iskolák államosítása Az elmúlt héten Zemplén- megyében mindenütt átvetnék a tanfelűgyeiőség megbízottai az államosított J— felekezeti és községi iskoládat, — épületeikkel és berendezéseikkel egy Qt. A megyében összesen 113 iskolát államosítottak. A szerzetesrendekhez tartozó tanárok kivételével valamennyi pedagógus, — számszerint 305-állami szolgálatba lépett és a tanfelűgyeiőség az ösz- szes felekezeti tanítónak megküldte átmenősitési okmányát. A szerzetesrendi tanítók még e hónap 10-ig bezárólag írásban közölhették, ha állami szolgálatba akartak lépni: Amikor a sógorék megharagszanak ... Véres sereMés a kácsirdl Feftete-hegpii Véres verekedés színhelye volt az elmúlt vasárnap * a Kácsárd melletti Fekete hegyen lévő vendéglő. Itt az i sti órákban együtt szórakozott Kuracz István 23 éves kácsárdi lakos két sógorával, Erdélyt Lajossal, feleségével és Erdélyi Józseffel. Az iddo- j'álás közben vitatkozni kezdtek, amely az erősen ittas Erdélyiék haragps távozásával ért véget. Kurucz István rém sokkal távozásuk után kiment a kocsma sötét udvarára, ahol feldühödött rokonai leselkedtek rá. Amikor kilépett, Erdélyiék nekirontottak, baltával agyba főbe verték és Jkéssel összeszurkálták fejét, arcát, mellét és a hátát. A szurkálásból kivette a részét Erdélyi Lajosné is. Az eszméletlen Kurucz Istvánt azonnal beszállították'a sátoraljaújhelyi kórházba, a szurkáíó rokonok ellen pedig megindították az eljárást. — lesz aztán termése I Ricsén vannak mások is — nem is kevesen — akik beálltak a munkaversenybe éB most nyerni akarnak. Itt vannak: Kocsi István, Kör- möndi János, Gatyás Sándor, ök ugorkamagot termeinek, tavaly 1300 forintért adták ei mázsáját. Ez évben is jő termésük ígérkezik, j Az eredmények nemsokára meglesznek. És példát mutatnak majd azoknak, akik eddig idegenkedtek a termelési versenytől. Megmutatják, hogy a verseny nyomán szebb, jobb és több a termés, nagyobb a megbecsülés, — és ami nem lebecsülendő dolog: sok uj ropogós százas és csengő ezüst forint vándorol majd a ládafiába. A hídverő miniszter 50 éves A Magyar Dolgozók Páríja Politikai Bizottságától kezdve a köztársasági elnök, a miniszterelnök s népi demokráciánk minden vezetője szeretettel köszöntötte Gerő Ernő elvtársat 50. születésnapja alkalmából. Most, amikor az ország dolgozói szeretettel fordul nak a hídverő miniszter felé, mi zempléni dolgozók is kö S-öníjük Őt, azt az államférfit, akinek országépitő munkáját pártkülönbség nélkül elismeri mindenki M&gyar országon. Igen, Gerő elvtárs az éién áll uj, szabad országunk építőinek. Nekünk, zemplénieknél: nem kel! messzire néznünk, ha látni akarjuk munkája eredményeit : A megyénkben felépült és épülő hidak a Bodrogon és a Tiszán, a békebeli állapotban.lévő vasutaink tanúskodnak az ő országépitő munkájáról. És amikor, Gerő Ernőt köszönjük, üdvözlésünk netn csak személyének szól, hanem annak a pártnak, amelynek ő 30 esztendő óta kemény, harcos vezetője; a maixiaták leninisták pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának. Ebben a pártban, a munkásosztályért és a dolgozó népért folytatott kemény küzdelemben edződött népünk harcosává, az országépitő hídverő miniszterré. Azt Kívánjuk Gerő Ernő elvtérsnak 50. születése napján, hogy továbbra is álljon ott az országépitők élén, vezesse ókat előre a magyar nép boldogulásának, a szocialista haza felépítésének utján. 99 Öreg ember vagyok, de most látok főispánt először aratni“ A mezőzombori EPOSZ tagjai vasárnapi ingyen munkával takarították be a hadiözvegyek és hadifoglyok termését Még eddig soha nem látott Mezőzombor népe ilyet. Vasárnap az EPOSZ tagjai, legényen és lányok kivonultak a mezőre, hogy learassák szabadidejükben azoknak a termését, akik saját hibájukon kivöl nem tudják ezt a muri- kát elvégezni. A távollevő hadifoglyokét, meg a hadiözvegyekét. Keményen nekifogott a munkának a tiz aratópár, reggeltől — délutánra már ott sorakoztak a keresztek a 12 hadiözvegy- és hadifogoly csatád tiz hold földjén. De volt még más is, amit eddig nem tártak a zombo- riak. Ezen a napon a diósgyőri gyár ifjúmunkásainak egy csoportja látogatott el a falu ifjúságához, hogy ezzel is szoro8aobá tegye az ipari munkásság és a parasztság szövetségét. Amikor az aratópárok földíszíteit kaszákkal, sarlókkal, virágos, színes buzakoszo- rukkal végig vonultak a falun, akkor érkezett meg Mezőzomborba Úszta Uyula főispán elvtárs, Rendes Andrásnak, a FÉKOSZ megyei titkárának a kíséretében. Ekkor már a falu apraja-nagyja ott volt az ünnepi díszeméi- vény körül. Ott haNgatta meg főispánja útmutató beszédét, amelyben megvilágositotta a zomboriaknak a parasztság jövendőjét. Amikor a kis ünnepség befejeződött, akkor történt az meg, amit aztán Kiakarta játszani a cséplési ellenőrt Kocsis József cséplőgéptulajdonos a Sárospatak melletti Dorkó-tanyán megkísérelte kijátszani a cséplés ellenőrzését. Anélkül, hogy bejelentette volna a hatóságoknak, megkezdte a csépiéit. a kijelölt ellenőrt pedig félrevezette. A feketéző bércséplő! leleplezték és a közellátási felügyelőség ügyét átadta a sátoraljaújhelyi törvényszéknek. \ igazán nem látott még senki Mezőzomborban, de másutt sem igen. Igv mondta ezt egy őszbajuszn zomborí parasztbácsi: „Hát sok esztendőt megértem már, öregember vagyok, sokat hajlítottam a derekamat az urak előtt, — de én még főispánt eddig soha nem láttam aratni I Csak most először\ Igen, Úszta Gyula, a parasztfőispán nem felej tette el azokat, akik őt a nép vezetőjévé tették. Megfogta vasárnap a zombori lányokkal, legényekkel együtt a kaszanyelét és résztvett egészen alkonyatig egy szegény hadiözvegy gabonájának betakarításában, Amikor elbúcsúzott a mezőzombori fiataloktól, igy köszönt el tőlük: Ennél szentebb is nemesebb munkát nem végezhettek volna. Csak folytassák további Szakács József képviselői a pártfegyelem megsértése miatt kizárják a Kisgazdapártból A Független Kisgazdapárt politikai bizottsága az elmúlt héten tartott ülésén meghallgatta a kiküldött fegyelmi bizottság határozatát azokkal a képviselőkkel kapcsolatban, akik a párt határozata ellenére igazolás nélkül távolmaradtak az Iskolák államosításáról szóló törvény- javaslat parlamenti szavazásától. Ezért a pártfegyelem megsértése és a párthatározattal összeegyezhetetlen magatartásuk miatt, többek között, felszólították a Kisgazdapárt Olaszliszkán lakó zempléni képviselőjét, Szakács Józsefet is, hogy mondjon le képviselői mandátumáról. Amennyiben ezzel szembehelyezkedne, úgy kizárják a Kisgazda- pártból. Veszedelmes Űröket fogtak el a Hegyközben A páSházai rendőrök bravúros nyomozás után elfogták a határszéli községek rémeit, akik a magyar és csehszlovák oldalon egyaránt hosszabb idő óta garázdálkodtak és sorozatos betöréseket követtek el. A régóta keresett haramiákat, Ovrincs János rovottmultu füzérrad- ványi lakost és társát Mester Ferenc pusztafaluit lakost letartóztatták és átadták a sátoraljaújhelyi ügyészségnek. Régen a grófok dáridójától volt hangos most ifjúmunkások nyaralnak a girincsi kastélyban Zemplén megye legszélén fekszik Girincs község, ahol a Serényi grófoknak gyönyörű kastélyuk volt a Sajó partján. Ma már a kastély kertje vidám gyermekkaca- gásíól hangos. Itt, ebben az épületben helyezték el azokat a görög gyermekeket, akiket a magyar demokrácia a görög nép szabadságának megsegítése érdekében vendégül lát. Ezenkívül a hatalmas kastélyban a diósgyőri vasgyár tanoncai, ifjúmunkásai töltik el gondtalanul, vidáman szabadságukat. Az ifjúmunkások első csoportja Péter* Pál napján nagyszabású és lelkes ünnepség közben foglalta el az üdülőt.
