Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-04-06 / 14. szám

1917 április C. 4 Zempléni Népújság A miniszterelnök : A szabad vallásoktatás a lelkiismereti szabadságot jelenti A kultuszminiszter; Nyugaton meglepetést kelteit, hogy nálunk e kérdés körül vihar dúl Komoly k&rt okozott az őszi vetésekben Zemplénben a három napos fagy A szabad hitoktatás kér­dése körül nagy harc indult meg Magyarországon. A reak­ció, amely az összeesküvés leleplezésével nagy veresé­get szenvedett, ezen a pon­ton próbál újra lámadni. A valóságot igyekszik elferdí­teni és a lelkiismereti sza­badság megvalósításáért úgy állítják be, mintha a vallás elleni támadást jelentené. A pártközi értekezleten a Kisgazdapárt javasolta a sza­bad vallásoktatás bevezetését. Nagy Ferenc miniszterelnök az őt felkereső csepeli asz- szony küldöttségnek kifej­tette, hogy a szabad vallás- oktatás kérdése azért vetődött fel, mert a világ országainak többségében fakultativ vallás- oktatás van. Parlamenti be­szédében elmondta, hogy a fakultativ vallásoktatás csak a lelkiismereti szabadságot Felkerestük a megye köz- igazgatási és egyházi veze­tőit, mondják el véleményű két a szabad vallásoktatás kérdéséről. A főispán, Pásztor József dolgozószo­bájában fogadott, éppen hivatalának ügyeit vette át az alispántól. A feltett kér­désre a következőket mondta: Ott követett el hibát a kormány, hogy nem végzett előre megfelelő felvilágosítási munkát. Sokan azt hiszik, hogy a vallásosságukban vannak megtámadva. Ez nem áll. A szülőknek nem azt kell írásban kijelenteni, hogy akarják hittanórára járatni a gyermeküket, hanem azt, ha nem akarják. Viszont azt a jogot a demokráciának meg keli adni, hogy ha valaki nem akarja gyermekét hittan­órára járatni, akkor ne já­rassa. Senkit nem fenyeget ez vallásának szabad gya­korlásában. Maga a minisz­terelnök is, aki támogutja a javaslatot, a dunántu'i refor­mátus egyházkerület világi gondnoka. Mi Európa köze­pén nem maradhatunk el, amikor a világ többi orszá­gaiban ezt már megvaló­sították. Az alispánt, dr. Berényi Sándort is meg­kérdezzük mindjárt, aki azt feleli: A teljes vallásszabadság híve vagyok A fejlődés is J azt mutatja és a demokrácia — Az MNDSz értesíti tagjait, hogy az április 9-ére hirdetett taggyűlés közbejött akadályok miatt elmarad és április 16 án fogják megtar­tani. A tagok teljes számban jelenjenek meg. Tagkönyvet mindenki hozzon magával. jelenti, azt, hogy a szülők­nek joguk legyen eldönteni: járassák e gyerekeiket hit­tanra vagy sem. Ortutay Oyula kultuszmi­niszter a sajtó képviselőinek igy nyilatkozott: a nyugati közvélemény meglepetéssel értesült arról, hogy a szabad vallásoktatás körül Magyar- országon ilyen vihar dúl. Olaszországban a fasizmus előtt nem volt kötelező a vallásoktatás és a fasizmus tette kötelezővé elemi fokon. Hollandiában az állami is­kolákban egyáltalán nincs, Belgiumban és Angliában szabad, mig Franciaország­ban egyenesen tilos a vallás- oktatás az iskola épületében. A katolikus Írországban fa­kultativ, Amerikában pedig mint tantárgyat nem is is­merik. szellemének is ez felel meg Megfelelő felvilágosító mun­kát fogok végezni a várme­gyében. Nem áll, hogy a demokrácia a vallás ellen volna és a szabad vallások­tatás a vallás eltörlését cé­lozná. Én magam katolikus és vallásos ember vagyok és nem érzem azt, hogy ez a törvénytervez J a vallás ellen szólna. A vármegyei főlevéltáros dr. Lukács József elzárkózik a kérdés elől. Azt mondja: én nem hoztam volna ezt a kérdést szőnyegre, nem tar­tom korszerűnek. Dr. Búza Béla, a Kisgazdapárt Zemplén vár­megyei elnöke, a Zempléni Kis Újság főszerkesztője ezt feleli: egyéni véleményem az, hogy ha tényleg olyan lesz a törvény, ahogy Nagy Ferenc ezt egy nyilatkoza­tában elmondta, hogy azok­nak kell jelentkezniük, akik nem kívánják a vallásokta tást és akik kívánják, azok automatikus módon külön jelentkezés nélkül vallásokta tásban részesülnek, akkor semmi aggályom nincs a sza­bad vallásoktatással szemben. Akik nem akarnak vallások­tatásban részesülni,0 azokat szükségtelen arra kényszerítő eszközökkel szorítani. A fa­kultativ vallásoktatás elleni megmozdulásokat annak tu lajdonitom, hogy a közön­ségnek az a része, amely nem kíván további balra tolódást — és ezekhez tarto­zom én is —gyanakvással fogadja ezt a dolgot. Nem maga a készülőben levő ren­delkezés, hanem a további balratolódás izgatja az em­bereket. A katolikus plébános, Homér Gyula, főapát azt mondja: az én véleményem nem lehet más, mint a püs­pöki kar véleménye, ezt vall­hatja minden pap. Ennek a véleménye pedig az, hogy az erről való tárgyalások el- halasztandók arra az időre, amikor a diplomáciai kap csolatok heiyreállnak a Vati­kánnal. A másik az, hogy a szülőknek nincs joga a gyer­mekeket vallás nélkül ne­veltetni. A reiormátus pap, Szutor István segédlelkész éppen néhány gyermekei ta­nít hittanra, mikor kérdé­sünkkel felkeressük. Egyéni véleményt nem tudok nyil­vánítani — mondja — amíg hivatalos véleményt nem ka­pok. Az itteni presbitérium tiltakozott a törvénytervezet ellen. Beszélgetés közben el­mondja, hogy a kötelező egyházi adó ebben a feleke zetben már megszűnt, min­denki annyit ajánl fel, ameny- nyit akar. A vallásoktatást mégis kötelezően tartja he lyesnek. A tavasz beköszöntése előtti napokban, mikor a hótakaró már jórészt elolvadt a vetések felett, 3 napos erős fagy lepte meg a föl­deket. A fagykárok március 19-én, 16-án és 17-én ke­letkeztek megyeszerte főké­pen a réti agyagtalajokon és a tőzegtalajokon. Komoly ká­rokat a következő községek szenvedtek: CigAnd, Kis rozvágy, Nagyrozvágy, Révleányvár, Rlcse, Zem plénagárd, Pácin, Harcsa, Bodroghalom, Vajdácska, Karos, AÍ8Őbereckl, Felső- berecki, Tiszakarád, Sá­rospatak, Taktaszada, Taktaharkány, Tiszaluc, Hernádnémeti. Komoly ká­rok keletkeztek Sátoralja­újhelyben is. A károk helyenként meg­haladják a 70—80 százalé­kot, sőt néhol 100 százalé­kos a kár. A 45.000 holdas őszi vetésből a gazdasági felügyelőség jelentése szerint mintegy 10500 hold fagyott ki 10—80 százalékosan. A fagykárt szenvedettek megsegítésére a földmivelés ügyi minisztérium 5 vagon árpavetömagot utalt ki a készpénzes vetőmagakció ke­retében. Hasonló fagykárokat az ország más részeiből is je lentettek, igy a dunántúli megyékből, Sopronból, Vesz­prémből és Zalából is. Hatféle ember, hat vélemény. A megkérdezettek kü­lönböző politikai pártokhoz, vagy felekezetekhez tartoznak. A véleményük megosztó, minden véleménynek változtatás nélkül helyet adtunk. Végül Balogh István miniszterelnök­ségi államtitkárnak, a Kisgazdapárt főtitkárának szavaival fejezzük be a nyilatkozatokat: ne üljön fel senki az olyan utszéli uszításoknak, mintha a katolikus egyház vagy álta­lában az egyházak ellen bármilyen támadás készülne. A Magyar Kommunista Párt sátoraljaújhelyi szervezetének rendezőgárdája húsvét másodnapján kettős ünnnepet ül. Ünnepli a húsvétot és ünnepli a rendezőgárda tagjainak, Bodroghalmi Máriának Bacsó Ilonának és valamint és Hangácsi Istvánnak Sárkányi Istvánnak kettős esküvőjét. Az egyházi szertartást húsvét hétfőjén dél­után fél 3 órakor a református és 4 órakor a görögkatolikus templomban tartják. Este 7 órakor a városi pártszervezet és a rendezőgárda díszvacsorát rendez a fiatal párok tiszteletére a Vigadóban. Az iparreviziós kérelmekhez csatolni kell az igazolóbizottság határozatát Az iparrevizió iránt be­nyújtott kérelmekhez csatolni kellett egy tanúsítványt arról, hogy a folyamodó igazolási eljárás alá került. Ezt azon­ban sokan elmulasztották, aőt vannak olyanok is, akik igazolásukat még nem is kérték. A 3.070/1947 M. E. sz. rendelet (megjelent a Ma­gyar Közlöny március 9 i számában) kötelezővé teszi azt, hogy az érdekeltek akik ezt eddig nem tették, Igazo­lási eljárásukat április 8 lg pótlólag kérjék. A Kereskedelmi és Ipar kamara e rendelet alapján Kovácsipari munkabérek megállapítása Újabb rendelkezés értel­mében április 15 ig az Anyag- és Arhivatalhoz be kell je lenteni a helyi bizottságok­nak a mezőgazdasági terme­lés szempontjából helyileg fontosabb kisipari kovács­munkabérek megállapítására vonatkozó határozatát. Ha a helyi bizottságok a kovács- tpari munkabéreket még nem állapították meg, úgy ezt a községi elöljáróságok bevo­násával a rendeletben meg­adott határideig tegyék meg. Az erre vonatkozó 103.021 —1947. IP. M. sz. rende­letet a Magyar Közlöny már­cius 10-1 száma közli. Ültessünk fákat A sárospataki aliamii erdő­gondnokság értesíti az érde­kelteket, hogy kopár terüle­tek, valamint alföld fásítá­sára, továbbá a háborús kárt szenvedett erdőterületek, va­lamint közterek fásítására a végardói és sárospatakiállami csemetekertekböl 100 ezer darab 3 éves akáccsemetét és 30 ezer darab robusta nyár suhángot tud az igény­lőknek a csemetekertekben felhívja azokat az iparüzőket, akik igazolva még nincsenek, hogy igazoló jelentésüket (nyilatkozatukat) április 8-ig az üzlethelyiségük fekvése szerint illetékes elsőfokú ipar­hatóságnál nyújtsák be. Ezek közül azok, akiknek iparjo- gositványuk felülvizsgálat aiá esik igazolásuk esetén az igazolóbizottság határozatát, vagy az iparhatóságnak az igazolóbizott&ág elé utalás mellőzését tanúsító okiratát saját érd kükben — iparre­viziós kérelmükre való hivat­kozással mielőbb küldjék be a Kamarához. kiszedve dijmenlesen kiadni. A csemeték, illetve suhán- gok elszállításáról az igénylők tartoznak gondoskodni. TalálTíárgy 2 darab kender kötöféket mint talált tárgyat beszol­gáltattak a városi kapitány­ságra. Igazolt tulajdonosa átveheti a rendőrségen (Mol­nár István utca 19 ) Tokaji állami tüdőbetegotthon Igazgatóságától Szám: 87/1947. Versenytárgyalási hirdetmény A tokaji állami tüdőbeteg- otthon versenytárgyalást hir­det kb. 2000 ma fehér me­szelt fal festésére és kb. 50 m* olajtáblázat javítására. A munkálatok a megbízást követő 14 napon belül ké­szítendők el. Az ajánlatokat legkésőbb 1947. évi április hó 15 én délelőtt 10 óráig kell zárt borítékban az intézet gazda- ságf hivatalához eljuttatni.. A borítékra rá kell vezetni: Ajánlat a 87/1—1947. számú felhívásra. Tokaj, 1947. március 26. Dr. Tóth László sir, igazgató-főorvos. , Körkérdés a szabad hitoktatásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom