Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-04-27 / 17. szám

ZEMPLÉNI Szombattól gyógyítanak penicillin­nel nemíbetegeket — Miért megy lassan a telekkönyvezés — Elna­polták Brozorád tárgyalását — Szabad Föld Tavaszi Vasárnap Bodroghalmon III. ÉVFOLYAM 17. SZÁM. Ára: ■40 fillér SÁTORALJAÚJHELY, 1947 ÁPRILIS 27 Készül) május 1. megünneplésére A mozi, a pariizánsítok, a malom vállalatvezetőjének és tisztviselőinek ügye a képviselőtestület előtt | Kiss Endre eivlárs | Segítséget a fagykársújtotta gazdáknak! Márciusban, mikor az ol vadás a havat már elvitte a vetések felől és a téli hóta­karó megszűnt, Zemplén me­gyét, de elsősorban a bod­rogközi járásnak, Sátoralja­újhely és környékének és a szerencsi járás déli részének földjeit három napos fagy lepte meg. Az erős fagy kő vetkeztében az őszi buza- veiések nagyobb mértékben kifagytak. A legtöbb helyen az őszi butavetéseket ki kel­lett szántani és a helyükbe mást kell vetni. Nagy nehézségekkel küzdő gazdáink a vetőmaghiány, igaerő és szerszámhiány elle­nére minden erejüket meg feszítve az ősszel megmun­kálták a földet és jóformán az utolsó kenyérnek valóju­kat vetették bele. És mosta fagy következtében az a sze rencsétlenség érte őket, hogy egész őszi munkájuk kárba- veszett, sőt, ezenkívül az a kenyérgabonájuk veszett oda, amivel jövő évi kenyerüket biztosíthatták volna. Különösen fájdalmas ez a veszteség ujgazdáinkra néz­ve, akik a földreform óta még nem tudtak egy jó ara­tást megérni, ami talpraállít halta volna őket. A zempléni parasztság szívósan és kitartóan dolgo zik azon a rögön, amit év­százados harc után végre a saját tulajdonának mondhat. Édes gyermekeként szereti a földet és nem néz ölhetett kezekkel segítség után, egy talpalatnyi földet sem hagy megmunkálatlanul. A fagy­kárral sújtott területekbe is uj mag fog kerülni, ami biztosítja az uj aratást. Ho­gyan? A zempléni paraszt­ság leleményességéből és ál­dozatvállalásából, mert tud­ják, hogy minden darabka megművelt földdel a demo­kráciát erősitik. Nem elég azonban min­dent a dolgozó parasztság áldozatkészségére és lele­ményességére bízni. A kor­mánynak is segítségére kell A szombati képviselő­testületi ülésen újra tárgyal­ták .a mozi bérietügyét. Be számoltak arról, hogy az Orient, a Szociáldemokrata Párt filmvállalata nem vála­szolt a polgármesternek az uj tárgyalások felvételére vonatkozó levelére. A ké.) viseiőtestület 10 szavazattal 9 ellenében elvetette azt az indítványt, hogy a mozi bér letügyében megkötött szer­ződést perrel támadják meg. A partizánsirok rendbe­hozatala tárgyában a kép­viselőtestület úgy határozod, hogy egyelőre a sirt körül kövesitik és virágokkal tele ültetik. Műemléket most még nem állítanak fel rajta, mert a Parfizánszövetség és a kultuszminisztérium fog az emlékműről dönteni. Utána a malomhoz kine­vezett vállalati vezetőnek, Hemberger Jenőnek fizetésé­ről tanácskoztak. Megállapí­tották, hogy a vállalatvezető fizetése olyan magas, hogy azt a malom semmiképen nem bírja el, mintegy 1200 forintot jelent havonként. A közellátási miniszter újra szabályozta az őrlési engedélyek kiadását. A ren delet értelmében azok a vámőrlésre jogosultak, akik tavaly juüus’l tő! a háztar­tásukhoz tartozó egy-egy személy után 200 kg. ke nyérgabonát, vagy árpát még nem őröltettek meg, a 200 kg erejéig a községi elöljáró­ságtól a háztartásukhoz tar­tozó minden személy után kérhetnek vámőrlési engedélyt Az engedély a gyüjtökeres- kedőnek átadott dézsma- mennyiség négyszeresére szólhat. Ha a vámőrlésre jogosult sietnie a kárt szenvedett gaz­dáknak és őket legalább részben kárpótolni veszte­ségeikért. Adóelengedésben és más kedvezményekben kell részesülniök, elsősorban az ujgazdáknak, de a régi gazdáknak is, hogy talpra- állásukat ne gátolja más Csathójózsef elvtárs javasolta a képviselőteslületnek, hogy — akárcsak a malom üzemi bizottsága — tiltakozzék az Iparügyi miniszternél a ma- gasfizetésü vállalatvezető ki­küldése ellen és kérje annak visszahívását. A javaslatot a képviselőtestület elfogadta. Végűi a malomban alkal­mazóit irodai munkaerők állásának felmondásával fog­lalkozott a képviselőtestület. A malom az Elhagyott Javak Kormánybkfosságának dön- tése szerir t átmegy dr. Bur­ger László és Waldbott Antal kezelésébe és a város — hogy ne‘ léphessenek fel vele szemben az átvétel ulán a tisztviselők követelésekkel — a képviselőtestület hatá­rozatára felmondott az összes irodai alkalmazottaknak. Lapzártakor értesülünk, hogy a megyei kisgyülés április 24 én, csü­törtökön megtartott ülésén az alispán javaslatára meg­változtatta a képviselőtestület döntését a mozi ügyében és a per meginditása mellett dön­tött. ezen felül kíván őröltetni, a d zsma kétszeresére lehet őrlési engedélyt kiállítani. Az őrlési engedélyek junius 30 ig érvényesek. Vámőrlésre nem jogosult önellátónak kenyérgabonára és árpára továbbra is a dézsmamennyiség három­szorosára adható ki őrlési engedély, 130 kg. fejadag erejéig. A részben önellátók részére az őrlési engedélyt havi 10 kg os fejadag alapul­vételével kell kiállítani. — A hagyma forgalmát felszabadította a közellátási miniszter. vidékekkel szemben az itteni szerencsétlen időjárás. A pénzügyminisztériumnak és a földmivelésügyi minisz tóriumnak karöltve kell a gazdák segítségére sietni. Reméljük, a megsegítés mód­járól már a közeljövőben fog rendelet intézkedni. Szomorú eseményről kell hirt adnunk. Kiss Endre elv­társ, a Zempléni Népújság­nak hosszú időn keresztül volt felelős szerkesztője két éven át tartó súlyos beteg­ség uíán április 20-án 32 éves korában a sashalmi kórházban elhunyt. Odaadó, hűséges harcosát vesztette el benne a Magyar Kommunista Párt. Kiss Endre elvíárs már 15 éves kora óta tevékenyen rűsztvett a mun­kásmozgalomban. Főképen a cipészek szakszervezetében dolgozott. Tagja leit az ille­gális kommunista pártnak is. Tevékenyen résztvett az ellen­állási mozgalomban. Újpes­ten a nyilasok elől bujkáló elvtársakat segítette iratokkal és élelemmel ellátni. Mikor később őt magát is üldözték a nyilasok, 3 héten keresztül egy pincében bujt meg előlük. I t megfázott és tüdőbaját ennek következményeként szerezte. 1945 márciusában jött haza Sátoraljaújhelyre és az év nyarán átvette á Zempléni Népújság szerkesztését. Sze­mélyében képzett, önfelál­dozó, harcos kommunista Komlóska község dolgozói egyszerű, nehézkes írással és sok aláírással tervet küld­tek be az MKP Zemplén megyei bizottságához. A he­gyek és erdők között, Kom- lőskán is olvasták már, hogy augusztus elsejével a terv­gazdálkodás útjára tér az ország és a kormány által elfogadott 3 éves terv lesz az ország újjáépítésének alapja. Ehhez a tervhez csat­lakozik Komlóska is a köz­ség fejlesztése érdekében ki­dolgozott 3 éves tervével. Legsürgősebb pontja a tervnek az útépítés és híd­építés. A megyei bakötőut 300 méteres szakssza hi­ányzik még, ennek a pót­lása, kikövezése és egy hid építése a közlekedés céljait szolgálja. A község lakossága munkával járuina hozzá e terv végrehajtásához. A község 240 iskolásgye- rese számára csak egy iskola és két tanító van. Ezek kép­szerkesztette az újságot, aki munkájával a demokratikus pártok közötti együttműkö­dést akarta szolgálni a népi demokrácia megszilárdítá­sára. Nem tért ki a munka elől, tulhalmozta feladatait. 1945 őszén tagja lett az MKP Zemplén megyei bizottsá­gának. A megfeszített munka siettette szervezetének lerom­lását. Betegsége egyre súlyo­sabban elővette, de egy-két hónapi szanatóriumi kezelés után hazajött, hogy a mun­kát tovább folytassa. Ellen­állóképessége a betegséggel szemben eközben napról- napra fogyott. Ez év február­jában végül egy sashalmi szanatóriumba került, itt érte utói hosszú szenvedés után a halál. Kedden délután temet­ték el a sashalmi temetőben. A Magyar Kommunista Párt sátoraljaújhelyi szerve­zete és Zemplén megyei bi­zottsága értékes munkatársit vesztettte el halálával. Hoz­zátartozóinak és pártunknak gyászában osztoznak a Zem­pléni Népújság szerkesztő­sége és az Egyenlőség nyomda dolgozói is. telenek munkájukat rendesen ellátni. A KFB annakidején erre a célra már megszava­zott egy elhagyott lakást, de az átalakításra szorul. Ennek a rendbehozatalát kérik, ezen­kívül a görögkatolikus egy­ház területén is egy iskola létesítését, amit már régeb­ben is annak szántak. Van a község határában ezenkívül mész- és kaolin- bányatelep, ezek üzembe­helyezését szintén előirányoz­ták a 3 éves terv során. 32 nehézkezü parasztem­ber aláírása bizonyítja: a 3 éves terv népmozgalommá nőtt, a magyar munkás és paraszt megérti, hogy csak ezen keresztül valósíthatjuk meg a virágzó Magyaror­szágot. — Hallgasd a Magyar Kommunista Párt hangos híradóját. Minden kedden délután 5 órakor. Újból szabályoztál! a yámőrlést Komlóska Sk 3 éves tervért

Next

/
Oldalképek
Tartalom