Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-04-13 / 15. szám

1947 április 13. Zempléni X é p n j má% 3 Nem édes a csokoládégyár dolgozóinak élete szerencsi csokoládégyár dolgozóinak nincs munkaruhájuk, a legalacsonyabb bérért dolgoznak, de egy szelet csokoládé árát lefogják a fizetésükből. Zemplén vármegye legnagyobb üzeme a szerencsi cukorgyár és a hozzátartozó csokoládégyár. A cukorgyár­ban most a cukorkampány befejezése után csak karban­tartási munkák folynak, a csokoládégyárban azonban egész évben folyik a munka Tanult cukrászok, betanított mun­kások, fiatal lányok dolgoznak a bonbonok, karameiek, drazsék, cukorkák és nem utotsó sorban a húsvéti tojások születése körül. Igazgati úr elutasít Felkeresem az üzemi bi­zottságot, engedélyezzék, hogy látogatást legyek az üzemben. Varga elvtárs készséggel vállalkozik arra, bogy vezessen, „előbb men­jünk azonban az Igazgató úrhoz.* Feleslegesnek tartom, mert ismerem az igazgató urakat és tudom, hogy nem veszik szívesen, ha olyan újságíró látogatja meg az üzemet, aki a dolgozók pro­blémái iránt érdeklődik. Nem is tévedek, mert az igazgató ur azzal utasít el, hogy vár­juk meg, amíg a budapesti központ megadja beleegye­zését az üzemlátogatáshoz. Erre azonban nincs szüksé gém, tökéletesen megelég­szem az üzemi bizottság beleegyezésével. Cukorkakészítés — piszkos zsákkötényekkel A látogatást a nyersáru- anyagraktárban kezdem, ahol Szeibert József 1.18 forint órabérért végzi a munkáját rongyos ruhában. 6 tagú családját tartja el 56 forintos keresetéből. 22 éve dolgozik a gyárban. Átmegyünk a cu- korkakészitőbe, ahol szintén nyOtt ruhákban, zsákokból készített kötényekkel dolgoz­nak a munkások és a mun­kásnők. Mind a saját ruhá­jában dolgozik, a vállalat nem ad munkaruhát. Lengyel János az ősz óta 3 nadrágot nyűit el a gyárban, a cukros víz eszi a bakancsot Is. A töb bi műhelyekben a karamel- gyártótól kezdve a laborató riumig, mindenütt a saját elnyűtt rongyaikban dolgoz­nak a munkásnók és férfiak. Némelyik elölt zsákdarab, má sokon foltozott elnyűtt köpeny vagy csak egyszerű ruhácska. Fejkendő alig van valame lyiken, az is mind a saját holmijuk, holott az egész ségügyi előírások szerint mindenkinek fehér munka­köpenyben és fejkendövei, vagy fityulával kellene dől dolgozni. A múltban a vál­lalat ellátta munkaruhával alkalmazottait, 1944 óta ezt beszüntette. A hadművele­tekre, inflációra, nyersanyag­hiányra hivatkoznak, beszer­zési nehézségeketemlegetnek. Ugyanakkor a negyedrész nyi békebeli teimelés mel­lett az Igazgatóság létszáma a békebeli, élén „báró“ Kornfeld elnök úrral, Wil­helm alelnök úrral, Komor és Ba-ch igazgató urakkal és hiány nélkül megvan a hatalmas cégvezetői, osztály- vezetői és egyéb tisztviselő- gárda. Filléres munkabér mellett is drága a csokoládé A csokoládégyár munká­sai az édesipari munkások szakszervezetéhez tartoznak. A kollektív szerződés meg­kötésekor hihetetlen önmér­sékletről tettek tanúságot, mert tudták, hogy a nem­zet felemelkedéséhez, az új­jáépítés nagyobb lendületé­hez összehasonlíthatatlanul nagyobb szükség van a bá­nyászok és nehézipari mun­kások munkájára. Beleegyez­tek abba, hogy az V. osz­tályba sorolják be őket. Így alakultak ki a 94 filléres, 1.07,1.18,1.53 forintos óra­Elcserélném Budán 3 szobás összkomfortos lakásomat egy hasonló 2 vagy 3 szobás sátor­aljaújhelyi lakással. Érdeklődni lehet Bérlők Lajos Kossuth Lajos-utca 35. bérek. Az igazgatóság még igy is mindent elkövetett, hogy a munkásokai minél alacsonyabb fizetési osztály­ba sorolja be. Kiss Sándor 20 éve dolgozik a gyárban mint szakmunkás, mégsem adták meg az 1.53 forintos órabért, csak 1.27-et fizet­nek. Két órai munka kis szelet csokoládéért De: egy darab piccoló, kis vékonyka csokoládészelet, ami valaha 2 fillér volt, ma 40 fillérbe kerül. Kis k rémes csokoládészelet bolti ára 1.94 forint. A lányok, akik-staniol- papirba csomagolják, 94 fillér órabért kapnak, tehát több mint két óra hosszat dolgoz nak egy szeletke csokoládé áráért. És az osztályvezetőnk szorgalmasan jegyzi: Szabóék csoportja 938 szelet csoko­ládét csomagolt be, 6 darab hiány volt, meg fogják fi­zettetni velük. Csupa 6— 8—900 as tételek, a hiány legfeljebb 15 darab. Állítólag azért vezették be ezt a szi­gorú intézkedést, mert valaki pár kiló csokoládét lopott. A csokoládégyárban még mindig ott tartanak, hogy a bűnös helyett az összességet büntetik Az I. rendű húsvéti tojás bolti ára 43 forint volt. Tar­talmazott 15 deka bonbont és mintegy 15 deka súlyú grillás volt maga a tojás. A munkás, aki dolgozik vele, 40 forintot visz haza egy héten. Heti keresetéből még egy húsvéti tojást sem ve­hetne meg, ha ilyesmi egyál­talán eszébe jutna, pedig százával állította elő ezt az idénycikket. Mérhetetlen hasz­not vágnak zsebre a gyár tő­kései, mégsem vállalják el legalább a munkaruhák be­szerzésének terheit. Nincs akkord Nincs mod egyelőre az akkordrendszer bevezetésére, hogy a munkások keresetét igy lehessen növelni. Nyers­anyaghiány miatt az üzem­nek csak mintegy 20—25 százalékát használják ki és az akkord bevezetése esetén feleslegessé válna sok mun kás. Már most dolgoznak azonban az akkordnormák megállapításán, hogy a nyers­anyagellátás javulásával a teljesítménybért itt is be lehessen vezetni. Javítani a kollektív szerződésen Az édesiparban foglalkoz tatott munkások átlagos heti keresete 40—60 forint körül mozog. Ezzel szemben a Weiss-Manfréd üzemben a heti átlagkereset 160 forint körül jár. A legrosszabbul kereső órabéres munkások fizetésének megjavítására fel­tétlenül szükség van. Módo­sítsák a kollektív szerződést — ezt követelik egyhangúan a cukorka és csokoládégyá­rak munkásai, akiknek ter­melő munkáján és önmér­sékletén zsírosodnak a Ma­gyar Cukoripar, a Magyar Kakaó és Csokoládégyár és a többi vállalatok tőkései. Ötvös Géza­Vigyázat, szélhámosok ! Csékei kisgazdapártiak az MKP nevében jártak Hagyrozvágyon Néha azt képzelik egyes kisgazdapárti szervezők, hogy használ a kisgazdapártnak és a demokráciának, ha a kommunista pártot megpró­bálják lejáratni. A kisg- zda- párti Hallók László csékei biró és Anlalóczi József kis­gazdapárti szervező március 5 én átmentek Nagytozvágyra és azzal állítottak be az MKP nagyrozvágyi titkárához, hogy ők kommunista propagandis­ták. Egyúttal meghagyták, hogy délután 4-5 órára hívják össze a falu lakossá­gát, mert ők a kommunista párt nevében gyűlést fognak tartani. A titkár elvtárs ki is do- boltatta a gyűlést, a falu lakossága szépen össze is jött, de a két felelőtlen be­ugrató közben angolosan el távozott. Azt hitték, hogy ezzel a kommunista pártnak ártottak Nagyrozvágyon. Szá­mításukban azonban téved tek, mert ezzel legfeljebb a saját pártjuknak árthattak, hiszen voltak olyan emberek, akik ismerték a „propagan­distákat“ és elmondták, hogy mi járatban lehettek. A nép pedig elfordul attól a párt­tól, amelyik nem tiszta esz­közökkel harcol és azt hiszi, hogy még mindig meg lehet téveszteni a népet. Az ilyen koríesfogásokbó! elege volt az utolsó 25 esztendő alatt... Elvtársainknak pedig ajánl­juk, hogy a jövőben hasonló esetben ellenőrizzék a tag sági könyvet. Ki felelős a fagykárokért? A földmivelésügyi minisz­térium huzavonájának lett áldozata sok legyesbényei ujgazda. Későn kapták meg az őszi vetőmagot, pedig a mag a raktárban rendelke­zésre állt, csak az intézkedés késett el. A mag későn ke­rült igy a földbe, nem tu­dott idejében kicsirázni, rá­esett a hó és alatta a szem megduzzadt, csírázásnak in­dult. Tavaszkor, mikor a hó elolvadt, néhány napoB fagy elpusztította ezeket a vetéseket. Legyesbényén fagykárt csak azok az ujgazdák szen­vedtek, akik vetőmaghiány miatt későn tudtak vetni. Akik a rendes időben ve tettek, azoknál semmi hiba nincs. A legszegényebb uj- gazdáknak pedig a munkája veszendőbe ment, újra kell szántani és uj magot kell vetni a földbe. Vájjon vállalják-e a felelős séget ezért azok az urak, akiknek a vetőmag körüli packázásai miatt sok szegény kisember munkájának ered­ménye elpusztult? Előfizetési dij: Egy hóra .... 1.50 Negyed évre . . . 4.50 Fél évre .... 9.— Egész évre . . .18.— SZÜLETÉS HÁZASSÁG HALÁL Az elmúlt héíen Sátoral­jaújhely anyakönyvébe a kö­vetkező bejegyzések történtek; Születés: Olajos István rendőrőrmester és Deák Pi­roska fia, István György, Feld József kereskedő és Rosenberg Erzsébet fia, György, Kovács Béla föld­mi vés Sárospatak és Halász Veronika fia, László. Házasság: Kluger Gyula és Dzurik Mária, Hangácsi István és Bodroghalmi Márta, Sárkányi István és Bacsó Ilona, Bakii István és Sza­badka Ilona, Kostyó András és Maral Julianna, Polák János és Kapéri Balpataki Mária. Halál: Kocsi Tibor 21 napos, Kónya Borbála 78 éves, Halassi Béla 62 éves. Jelentkezzenek igazolványaikért a hazatér! hadifoglyok Ajjváros polgármtsure fel­hívja a keletről hazatért ha­difoglyokat, akik igazolvá­nyaikat bármilyen ok miatt valamilyen hatósághoz be­adták és azt még jelenleg sem kapták vissza, hogy sa­ját érdekükben jelentkezze­nek minél előbb a városi szociális titkárnál (Kisváros­háza). A szociális titkár gon­doskodni fog a hadifogoly­igazolványok visszaszerzésé­ről, meri ezek nélkül a hadi­foglyok semmiféle kedvez­ményben nem részesülhetnek. Termeljünk pillangós aövényeiiet A gazdasági felügyelőség felhívja a termelési bizott­ságok és a gazdák figyelmét a pillangósvirágú takarmá­nyok, lucerna, baltacím, vö­röshere termelésére. A föld­mivelésügyi minisztérium ezeknek a növényeknek a termesztéséért fokozott pro­pagandát fejt ki. A kibocsá­tott plakátokon felhívják a gazdák figyelmét, hogy a szántóföldnek legalább nyol- cadrészén termeljenek pillan­gós növényeket, mert ezek gazdagítják a föld nitrogén­tartalmát, tehát egy közepes istáliótrágyázással érnek fel és a termelésük minden szempontból kifizetődő, az állatok takarmányozására ki­válóan alkalmas. — Hallgasd a Magyar Kommunista Párt hangos híradóját. Minden kedden délután 5 órakor. rlcserélném 1 szoba, konyhás lakásomat 18 forint lakbérrel, lehetőleg összkomfortos naovohhlakásra Cim a kiadóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom