Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-04-13 / 15. szám

ZEMPLÉNI Nagy húsvéti sporttudósitás — Beszámoló a szerencsi csokoládégyárról III. ÉVFOLYAM 15. SZÁM. Ára: -40 fillér SÁTORALJAÚJHELY, 1947 ÁPRILIS 13. A 3 éves terv az életszínvonal emelkedéséért A ugusztus l én egy esz­tendeje lesz, hogy a magyar nép erőire támasz­kodva az MKP javaslata és tervei alapján a magyar kor mány megvalósította a stabi­lizációt. Az azóta eltelt né­hány hónap alatt bebizonyí­tottuk, hogy a stabilizáció tarlós eredményeket hozott a magyar népnek. Az élet színvonal tartósan emelke­dett, a gazdasági zűrzavar megszűnt és bekövetkezett annak lehetősége, hogy terv­szerű gazdálkodással roha­mos léptekkel elérjük a bé kebeli termelési színvonalat, sőt felemeljük a békebeli fölé és ezáltal a do’gozó tömegek életszínvonalát ed­dig soha nem látó t mérték ben felemeljük. Ezt a célt tűzte ki maga elé az MKP 3 éves gazda sági terve. A terv szerint az első év végére, 1948 ra az életszínvonalat 35 százalék­kal emeljük, 1949 re 55 szá­zalékkal, a harmadik év vé­gére 1950 re pedig a mai színvonalat 80 százalékkal haladjuk meg. Ennek a tervnek megva­lósításához nemcsak arra van szükség, hogy iparunk­ban és mezőgazdaságunkban a háborús károkat helyre­állítsuk és a termelés szín­vonalát a békebelire emeljük, hanem ezen túlmenően arra is, hogy termelésűnket sok tekintetben a békebeli szín­vonal fölé emeljük. Ezt csak úgy tehetjük meg, ha az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére je­lentős összegeket beruhá­zunk, azaz ezeknek a fej­lesztésére fordítunk. T ervünk a három év alatt összesen 6,114 180000 forintot irányoz elő beruhá­zási célokra. Ennek a hatal­mas összegnek 19.36% át a mezőgazdaság fejlesztésére, 14.44% át az ipar, 10.25 % át a bányászat és kohá­szat, 24.12% át a közleke­dés korszerűsítésére és újjá­építésére fordítunk, 26.07 %-át pedig szociális és kulturális intézményeinkre szánjuk, mig 120 millió fo­rintot tartalékolunk ma még előre nem látható befekteté­sekre. A közvetlenül a me­zőgazdaság céljait szolgáló befektetéseken kivűl a falu céljait szolgálja még a la­kásépítésre, iskolák és kul- turházak építésére, egészség­ügyi és egyéb szociális cé lókra, a közlekedésre fordí­tott összegek jelentős része, úgyhogy a falu tényleges részesedése a beruházások ban 31.37% ot tesz ki. Ez az arányszám mutatja, hogy a magyar demokrácia komoly gondot fordít a falura, mert a háború előtt a Horthy rendszer csak egy harmadát fordította a falura annak az összegnek, amit a mi 3 éves brvünk előirányoz. K ét fő ellenvetés hangzott el eddig a 3 éves terv­vel szemben. Az egyik a Kisgazdapárt részéről hang­zott el. Keveslik a mezőgaz­daság fejlesztésére előirány­zott beruházást, szerintük a beruházási összegeknek na gyobb hányada kell, hogy a mezőgazdaságnak juscon. A Kisga-dapárt 3 éves tervét ezért mint a mezőgazdaság ujjáépiiésére Kidolgozott 3 éves tervet mutatták be. Ez­zel az ellenvetéssel szemben azt mondjuk, hogy a mező- gazdaság fejlesztése nem képzelhető el az ipar fejlesz­tése nélkül. Mezőgazdasági gépipar és a mezőgazdaság termékeit feldolgozó ipar ki- fejlesztése nélkül, valamint a közlekedés fejlesztése nél­kül mezőgazdaságunk sem fejlődőképes. Mezőgazdasági termelésünk csak az iparo­sodással párhuzamosan fej­lődőképes. A másik ellenvetés az, hogy csak úgy fogunk tudni ilyen óriási összegeket be­ruházási célokra fordítani, ha ezeket az összegeket a fogyasztástól vonjuk el, azaz a dolgozók életszínvonalát még huzamos ideig alacso­nyan tartjuk. Ez az ellenvetés rendszerint a tőkések részé­ről hangzik cl, akik egy szerre felfedezték magukban a szociális szellemet és „tö­rődni“ akarnak a dolgozók éietszinvonalával. A tőkések azonban té­vednek. Az újjáépí­téshez szükségos beruházá­sokat nem a nép nyomorá­nak állandósításával akarjuk előteremteni, ellenkezőleg, az életszínvonalat fokozatosan emelni akarjuk. A beruhá­záshoz szükséges milliárdo- kat pedig úgy teremtjük elő, hogy a tőkések raagánérde két alárendeljük a közérdek­nek, a gazdasági életben az állami és szövetkezeti részt állandóan növeljük, az adó kulcs fokozatos emelésével a nagyjövedelmüeket kénysze­rítjük fokozottab hozzájáru lásra. Nem lesz szükség a hadiipar fejlesztésére, itt is jelentős megtakarításokat 35.000 beteget fognak egyszerre kígyógyítaní a nemíbeteggondozókban Dr Molnár Erik elvtárs népjóléti miniszter az egyik igen elterjedt és népbeteg­ségnek számitó nemibeteg- ségnek, a gonotrheának le­küzdésére a világon egyedül álló hatalmas harcot indított. Március végén az ország Ö3sze8 nemibeteggündozó intézeteinek vezető orvosait felrendelte egy nagyfontos- ságu megbeszélésre. A meg­beszélés leglényegesebb ponija az a bejelentés vo't, hogy a népjóléti miniszter elhatározta, hogy a legjobban elterjedt népbetegségek közül a ganorrheát kipusziit ja, vagy kgalábbis' a minimumra csökkenti. Megrendeltek Amerikából 35 000 beleg részére 9 milli árd egység penicillint 30.000 dollár értékben. Az elhatáro­zás szerint az ország összes nemibeteggondozó intézetei ben minden szombaton reg­gel 8 tói este 8-ig penicillin napot tartanak, amin a be­tegek az előirt számú peni­cillin injekciót megkapják. A kezelés 95 százalékosan biz­tos gyógyhatású. Ingyen kapják a gyógy­szert mindazok, akik sze­génységi bizonyítvánnyal je­lentkeznek, vagy OTI, MABI, OTBA, DOBI és más bizto­sitó intézetek tagjsi. Annak­idején a hírlapokban közzé fogják tenni a penicillinkam­pány kezdésének pontos ide jét. A kezelést a nemibeieg- gondo’ó intézet végzi. Ehhez hasonló nagyarányú közegészségügyi intézkedés még sehol nem volt. Egye dülálló nemcsak Európában, de az egész világon is. A kommunista népjólét minisz tér nagyszerű akciója bizo­nyltja, hogy a demokrácia a közegészségügy iránt soha nem tapasztalt mértékben érdeklődik. Kettős esküvőt rendezett az MKP hús vét hétfőjén Husvét hétfőjén a sátor­aljaújhelyi kommunista párt- szervezet rendezőgárdáiának kettős ünnepe volt. Ünne­pelték husvétot és ünnepel­ték két fiatal rendezőgárdista párnak, Bodrog halmi Máriá­nak és Hangácsi Istvánnak, valamint Bacsó Ilonának és Sárkányi Istvánnak a lako­dalmát. Az egyházi esküvőt va­sárnap délután féi 3-kor ren­dezték a református templom ■ ban, 4 órakor pedig a gö- rögkaíolikus templomban. Bodroghalmi Mária és Han gácsi István elviársak tanúi Gyuska János és Csathó József elvtársak voltak, Bacsó Ilona és Sárkányt István elv­társak tanúi pedig Aczél György és ugyancsak Csathó József elvtársak. Mindkét esküvőt óriási ér­deklődés mellett tartották meg. Kékinges rendezőgár­disták álltak sorfalat a la­kodalmas pároknak és az érdeklődők zsúfolásig meg­töltötték a templomot. A boldog fiatal házasoknak és örömszülőknek elsőnek Aczél, Gyuska és Csathó elvtársak gratuláltak, kíván­tak sok örömet és boldog házaséletet. Este 7 órakor a Vigadó összes termeiben nagysza­bású lakodalmi vacsorát ren­deztek az uj házas rendező­gárdisták tiszteletére. A meg­hívott vendégeken kivül;en- geteg érdeklődőt is odavon- zott a vidám lakodalom. A meghívott vendégek között volt a két egyház papja, a polgármester, a szociáldemo­krata testvérpárt képviselői, a Dohánygyár igazgatói és az MKP sátoraljaújhelyi szervezetének egész aktíva gárdája a rendezőgárdával együtt. Vacsora közben először Csathó elvtárs beszélt a fiatal párokhoz és a közönséghez. Nemcsak azért ünnepelünk — mondotta — hogy a két fiatal pár megfogta egymás kezét, hanem azért is, mert a két pár a kommunista jelvény alatt sok mindent példáz abból, amit a mi programunk meg kíván való­sítani. Azt kívánjuk az ifjú pároknak, legyenek jó kom­munisták, szeressék és be­csüljék meg egymást és szép családi életükön keresztül mutassák meg, hogyan kell jó kommunistáknak élni. Utána Damjanovlch Gusz­táv görögkatolikus esperes­plébános mondott üdvözlő szavakat a fiatal párokhoz. Elismerését fetjezte ki a kom­munista pártnak az esküvő megrendezéséért. Leomlottak a válaszfalak ember és em­ber között — mondotta és idézte János apostol szavait: szeressétek egymást gyer­mekeim. Aczél elvtárs azt mondotta: a dolgozók a házasságnál nem keresik az anyagiakat, nem a hozományt keresik. Ennek ellenére a házasság­nak vannak any ági feltételei is. Ahol a család nyomorral küzködik, ott kihűl a család boldogsága. Meg kell terem­teni nemcsak lelkiekben, de anyagiakban is a tiszta csa­ládi élet feltételeit. A lakodalmi vacsora után következett a menyasszony­tánc. Mindkét menyasz- szonyért sorba álltak a tán­cosok, egymás kezéből kap­kodták ki őket. A vidám lakodalmat végül is hajnalig tartó tánccal fejezték be. MaDISz-hirek Szombaton, április 12-én 6 órától össztánc. Vasárnap, április 13-án délelőtt 11 órakor repülő- gyűlés. Tárgy: Jankovics Zoltán repülőoktató beszá­molója újhelyi tapasztalatai­ról, a repülés megkezdésé­nek megbeszélése, távolabbi tervek. Minden MaDISz re­pülő feltétlen ott legyen. Hétfőn, április 14 én MaDISz aktíva ülés. Csütörtökön, április 17-én ifjúsági gyűlés. Tárgy: A magyar parasztság és mun­kásság harca a szabadságért és a földért a jobbágyfelsza­badítástól napjainkig. Elő­adó : dr. Kerekes András vármegyei főjegyző. Vendé­geket, szülőket szeretettel vár a MaDISz helyi szerve­zetének vezetősége. — 20 deka cukrot kap­nak az UNRRA cukorból a 12 éves kort be nem töltött gyermekek, szoptatós és ter­hes anyák, valamint a 60 éven felüli öregek. érünk majd e!. Korszerűsít­jük a termelést, megakadá­lyozzuk, hogy tőkéseink a nemzeti jövedelem egy je­lentős hányadát külföldön pocsékolják el.Nem lillafüredi palotákat és tihanyi halbioló­giai intézeteket építünk, ha­nem gyárakat, öntözőcsator­nákat, vasutakat, iskolákat és kórházakat. A 3 éves terv a dolgozók jólétének növelését, ezen ke­resztül a demokrácia meg­szilárdulását jelenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom