Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1947-03-23 / 12. szám
ZEMPLÉNI ____ Víly-Vítányban dolgoztak a falu- járók — Március 29-én iktatják be az uj főispánt — Vasárnap Fái Boris beszél az MNDSz megyei * értekezletén. . III. ÉVFOLYAM 12. SZÁM. Ára: 40 fillér SÁTORALJAÚJHELY, 1947 MÁRCIUS 28. A Só jövedék nagylelkű, de a pénzügyminisztérium utólag bevasalja a forgalmi adót A kiskereskedők ezreit károsítják meg súlyosan Nem sok haszon marad a són a kiskereskedőknek, mAgis szivesen tartják, mert fontos közszükségleti cikk. A pénzügyminisztérium legújabb rendelkezése azonban a són a legsúlyosabb ráfizetést okozza a kereskedők számára. Két hónappal ezelőtt a Sójövedék rendelettel meg szüntette a forgalmi adót nemcsak a jegyre árult só, de a szabsd só után is. A kereskedik azóta forgalmi adó felszámítása nélkül árulták a sót. Február végén azután a pénzügyminisztérium 11/0 osztálya újabb rendelettel közölte, hogy *a forgalmi adó kivetésben a Sójövedék nem illetékes és arra kötelezte a kereskedőket, hogy a szabad só után a forgalmi adót visszamenően fizessék meg. 9 szerencsi falujáról! Bolopon dolgoztak A szerencsi cukorgyári kommunista falujáró csoport vasárnap, március hó 16 án Oolop községben végzett a falu népe érdekében munkát. 17 főből állt a munkás csapat, volt közöttük 3 hegesztő, 6 kovács, 4 bádogos, 3 lakatos és 1 asztalos. Már reggel 8 órakor megkezdték munkájukat és este 6-ig megszakítás nélkül dolgoztak. Ez alatt az idő alatt megjavítottak 34 kétágú ka pót, 5 ekét, 7 szöges boronát, 29 csákányt, 45 favágó bal tát, mtgfoitoztak -27 fazekat, 23 vödröt, 36 lábast és 26 mosdótálat. Varrógépet és mérleget javítottak, valamint egy szemüveget is. A falu népe hálás köszönettel fogadta a falujárók segítségét és Isten áldását kérte további munkájukra. Járási konferencia Szerencsen Szerencsen március 16-án, vasárnap * megrendezték a Magyar Kommunista Fárt járást konferenciáját. A konferencián a megyei bizottságot Aczél György elvtárs megyei titkár képviselte. Az egész napos tanácskozások után megválasztották a 25 tagú járási választmányt Vannak kereskedők, akik vagontételben szerezték be a sót és ellátták a helybeli kiskereskedőket. Ezeknek is meg kell fizetni utólag a saját zsebükből a fzázaléko*, meg a kiskereskedőknek js, akik- az árut a fogyasztóknak továbbadták. Ebből az eset! ől is látszik, hogy a pénzügy minisztérium^ ban még mindig vannak olyan urak, akik zavaros helyzetet akarnak teremteni, hogy elégedetlenség szitárávaHian- guialot' keltsenek a demokrácia ellen. Ha a Sójövedék hibázott, azért nem lehet utólag a ke resktdöket büntetni. Vonják vissza sürgősen a rendelet visszamenő hatályai, amivel sok ezer kiskereskedőt akarnak súlyosan megkárosítani. Acsay László úr körlevelét megírta ... Nem kell külön bemutatnunk olvasóink eiőtt dr. Acsay László kisgazdapárti képviselő, mérnök urat. Bemutatta már a Szabad Nép, mikor megírta róla, hogy az összeesküvő kisgazda minisztertől, Mi8téthtől megkapta a mi nlszterelnökség építkezését, holott a mérnökök között az az elvi álláspont alakult ki, hogy 400 000 forintnál na gyobb értékű állami munkát senki ne kaphasson. Acsay urnák ezen kívül pedig még jól jövedelmező képviselői állása is van. Acsay ur szükségét érezte, hogy külön körlevélben bizonyítsa be azt, hogy méltó volt Mistéth barátságára. A Zempléni Kis Újságban majd egy oldalon keresztül igyekszik félrevezetni választóit. Nem kívánunk kitérni a körlevél összes valótlan állításaira, — erre a célra a mai papirszegény világban nem pazarolhatunk — csupán az utolsó bekezdés néhány mondatával kell foglalkoznunk, mert azok mellett egyetlen becsületes magyar sem mehet el szó nélkül. „Nem lehet elvitatni, hogy a magáníu iajdon fenntartását főleg ez a párt (már mint a Kisgazda- párt. Á szerk) biztosította a legkisebb gazda földjétől elkezdve a vagyonnak addig a mértékéig, amíg az méltá nyos. Nem lehet elvitatni Kiástak a köztemetőben egy halottat és a taátarlozók lila aéMl másik: sírba telték Egy 1876-os törvény alapján folytatják le a kihágás! eljárást . A fciszabudu'ás után a' temetőkben is megszűnt a kasztrendszer. Egyszerű dolgozó is vásárolhat elhunyt hozzá^rtozójának díszsírhelyet. Mikor 1945 ben Szer bina Mihály elhunyt Sátoraljaújhelyen, hozzátartozói a városi köztemetőben az 1. számú díszsírhely parcellát megvásárolták számára. Körülötte Homer Gyula főapát előkelő rokonságának sírhelyei voltak. Pár napja az elhunyt leánya,, özv. Tóth Jánosné virágot akart vinni a túrra, amikor megdöbbenéssel látta, hogy a sírhely üres, a holttestet kihantolták. A temető őrök bevallották, hogy pár nappal előbb Qyüte István temetkezési vállalkozó utasítására hatósági ellenőrzés nélkül kiásták a sirt és a halottat másik sírba tették. Mikor az elhunyt hozzátartozói felelősségre vonták a temetkezési vállalkozót, az kijelentette: ne csináljanak nagy heccet belőle, megtörtént rz már máskor is. Özv Tóth Jánosné és rokonai terme&zetesen nem hagyták annyiba a dolgot és a rendőrséghez fordultak. A kihallgatások során aztán kiderült, hogy a díszsírhelyre Homer Gyula főapát tartott igényt édesanya számára és a temetkezési vállalkozóval megbeszélték, hogy a halottat sírjából ki fogják tessékelni. Qyüre idestova egy azt sem, ho?y ha a pirosfehér zöld lobogó szabadon lenghet az országban, ez el sősorban nekünk, a többségi pártnak köszönhető. És végül, amit elsőnek is mondhattam volna, hogy templomokban szabadon imádkozhatunk mi és gyermekeink, ez szintén pártunk helytállásának eredménye.“ Ezeket a sorokat írja Acsay ur fütyülve az Igazságra és arra a megállapodásra, amelyet pártjának elnöke, Nagy Ferenc miniszterelnök irt alá, amin még jóformán meg sem száradt a tinta.' Ha Acsay ur a Kisgazda pártot akarja a magántulajdon egyedüli védőbajnokaként beállítani, akkor legyen szi vés, adjon magyarázatot arra, hogy miért főleg a Kisgazda- párt soraiból kerültek ki azok, akik az ujgazdák magántu lajdona ellen törtek? Miért a kisgazdapárti Kerék Mihály és Filó Sámuel voltak azok, akik az Országos Földbirtok- rendező Tanácsban mindig a nagybirtokosok mellett foglaltak állást az ujgazdákkal szemben ? Miért tölthették be összeesküvők a Kisgazda- pártban a legmagasabb állásokat, amikor nyíltan a parasztság magántulajdonának megszüntetése mellett foglaltak állást ? És vájjon mekkora vagyont tart méltányosnak Acsay ur ? ügy látszik, Acsay ur szerint minél nagyobb, annál méltányosabb, mert mindig azok között találjuk, akik a malmosok és a harácsoló nagytőkések magántu lajdonát védik a dolgozó kisemberek magántulajdonával szemben. A piros fehér-zöld lobogó szabadságát ki ellen védi Acsay ur? Hol volt akkor, amikor a kommunista partizánok életüket áldozták azért, hogy a nemzeti lobogó tisztaságát megmentsék? Mi.rl nem védte a piros-fehér zöld szint a németek és a nyila sok eben, akik szabadságunkat elrabolták ? Vájjon kitől keli most félteni nemzeti lobgónkat? Talán a felszabadító Vörös Hadseregtől? Az a hadsereg, amelynek dicső hadvezére nemes gesztussal visszaadta a 48-as honvédzászlókat, amelynek Tralonái millió számra estek el a kis nemzetek szabadságáért, soha nem fog a -magyar nép szabadságára törni. Akkor hát kitől kell félteni? Megmondjuk Acsay ur: a reakciótól. Azoktól, akiknek érdekében ön annyit buzgót- kodik, mert azok szivesen szállítanák a magyar nemzetet akármelyik külföldi - imperialista hatalomnak, csak még egyszer segítenék őket a nyeregbe. És ugyanez, áll a vallás kérdésére is. Ha valakitől esztendeje noszogatta a sírásókat, hogy hántolják mir ki a halottat. Mikor azután Homer főapát édesanyja nagyon beteg lett, február 2-án hatósági ellenőrzés nélkül, egyházi szertartás és beszen- telés elvégzése nélkül kiásták a másfél éve pihenő halottat és eltemették egy másik sírba. A feljelentés után Qyüre alaposan megijedt, levélben 300 forint kártérítést és a kiharcolás összes költségeinek fedezését ígérte az elhunyt hoazátartozóinak. A hozzátartozók azonban az ajánlatot nem fogadták el, az eljárás tovább folyik. Hasonló cselekmény olyan ritkán fordul elő, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv nem ismer olyan törvényt, amely ezt a cselekményt bűntettnek, vagy vétségnek nyilvánítaná. Csupán az 1876. XIV. te. alapján lehet Qyürét felelősségre vonni. Ez a törvény kimondja, hogy sírt hatósági engedéllyel lehet csak kibontani és aki ez ellen vét, az kihágást követ el és 60 napig terjedő elzárással büntethető. A kihágási ügyet a polgármesterhelyettes tárgyalja és a tisztifőorvos fogja a vádat képviselni. A kihantolt halottat pénteken délután 3 órakor fogják ünnepélyes beszereléssel az eredeti sírba visszahelyezni. félteni kellett a vallás szabad gyakorlását, akkor a fasiszta barbároktól félthette volna, mert a legkíméletlenebb módon üldözték azokat a papokat és hívőket, akik nem a fasiszták parancsszavára gondolkoztak. Sőt volt olyan felekezet is, amelynek teljes kiirtására törekedtek. De ma? Minden demokratikus párt már a szegedi programban leszögezte magát a szabad vallásgyakorlás mellett és ezt a határozatot azóta következetesen be is tartották. Milyen „helytállás* volt tehát szükséges ahhoz, hogy a templomokban a szabad imádkozást biztosítsák ? Acsay ur, tanulja meg végre; a népet nem lehet büntetlenül tartósan félrevezetni. Ennek az igazságát tapasztalni fogja a legközelebbi választásokon, aminek szivesen állunk elébe.