Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1947-02-09 / 6. szám
1947 február 9. K o ni i* 1 é n f X £ p n j k á g Nagy Imre elvtárs nyilatkozata nyugati tanulmány úti ár ól „Büszkék lehetünk eredményeinkre és bizalommal tekinthetünk a jövőbe.“ Nagy Imre elvtárs volt föidmivelésDgyi miniszter, nemrégen a kormány megbízásából külföldön járt mint .egy ötös agrárbizottság tagja. A bizottság Svájcba, Franciaországba és Dániába látogatott el, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a megoldásra váró magyarországi agrárkérdésekhez. Föfigyelmüket a mezőgazdaságiérdekképviseletek, mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom és a kisüzemek problémája felé fordították. A bizottság utjának tapasz falatéiról Nagy Imre elvtárs a következőket mondotta el',: Külfödi utunk fő tanulsága számomra az volt, hogy pártunk a magyar agrárprob lémák megoldása terén helyes utón jár. . ismeretes, hogy élesen állást foglaltunk az olyan fajta mezőgazdasági érdekképviselet ellen, amely állami és közigazgatási funkciókat tölt be és amely hatalmas apparátusával rengeteg közpénzt emésztett volna fel. Ebben erős fasiszta korporációs szellem nyilvánul meg. Ez volt a terve a Kisgazdapártnak és a Parasztszövetségnek. A nyugati tanulmányút — folytatta Nigy elvtárs — azt igazolta, hogy a mi állásiog látásunk felel meg leginkább a parasztság érdekeinek. Sem Svájcban, sem Franciaországban, sem Dániában nincs olyan agrárképvise let, amilyet nálunk, Magyarországon a Kisgazdapárt és a Parasztszövetség akart megvalósítani. Ez is mutatja, hogy a Kisgazdapárt rosszul hivatkozik a nyugati demokráciákra. A második kérdés, amelyről Nagy c'-'fárs nvi’af-'o-ot* a szövetkezeti kérdés Ezen a téren a nyugati mezőgazdaság előbb van, mint mi. Helytelen utón járnak azonban azok, akik a nyugati tapasztalatokat mechanikusan akarnák átvenni. Nyugaton a mezőgazdasági termelés alapját a kapitalista árutermelő gazdaságok képezik. A szövetkezetek ilyen gazdaságoknak a tömörülései. Tehát inkább kapitalista kereskedelmi vállalatoknak tekinthetők, mint kisemberek önsegélyezésére alakult sző vetkezeteknek. Nálunk a mezőgazdasági tefmeiés sok százezer dolgozó paraszt gazdaságán nyugszik. A főfeladat nálunk a sok százezer uj és régi kisbirtokos gazdálkodási színvonalának felemelése. Ez olyan sajátos magyar feladat, amellyel kint nemigen találkoztunk—mondotta Nagy elvtárs. A szövetkezeti mozgalom terén úttörő munkát kell végeznünk. Pártunk kezdeményezései és célkitűzései ezen a téren S’i-f*n helyesnek bizonyultak A kisüzemek problémájával kellett volna még foglalkoznia bizottságnak, ezen a téren azonban kevés tapasztalatot szereztek. Nyugaton a Magyarországon lévő kisparaszti üzem típusa majdnem ismeretlen. A fő üzemtípus a 60—100 holdig terjedő gazdaság. Még D4 niában is, amelyet Nagy elv társ véleménye szerint hely telenül a kisparaszti gasdál ködös hazájának neveznek az 50—60 holdas birtok kategória a legelterjedtebb Ezek tipikusan piacra tér meló kapitalista üzemek. A mezőgazdasági üzemek alsó határa Dániában állandóan emeltedik, igy pl. most a legkisebb mezőgazdasági üzem«k 15—20 holdasok. A blttokelaprözódás ellen törvényes utón védekeznek: paraszti „hitbizományokat* slaVitanrk. A bir'ok a törvény értelmében oszthatatlan, az egész birtokot csak egy család örökölheti. Valamikor a birtokmegoszlás nem ilyen volt. Hosszú évtizedes fejlődés során például Franciaországban ezer és ezer kisparaszti birtok ment tönkre és került a bankok és nagygazdák kezére. Ez a folyamat hasonló volt Dániában és Svájc ban is. Magyarországon azonban, ahol a földreform során 650000 ujgazdának adtunk tőidet, nem ilyen fejlődést akarunk. Mi sokszázezer kisparaszti gazdaságunkat nem akarjuk áldozatul dobni a nagytőkének és a nagy- gazdáknak. Ellenkezőleg, fel akarjuk őket emelni. Ezt szolgálják az MKP agrár- programjának célkitűzései és pártunk 3 éves terve is. Nyugodtan megállapíthatjuk tehát, hogy ezen a téren is a helyes u'on járunk. Bizalommal tekinthetünk a jövőbe Befejezésül arról beszélt Nagy elvtárs, hogy nyugaton sem mind fenékig tejfel. El mondta, hogy Svájcban, Franciaországban és Dániában is élelmiszerjegyek vannak. Svájcban jegyre lehet csak kenyeret kapni és Dániában, a vaj hazájában csak jegyre lehet vajat vásárolni. A dán mezőgazdaság különben is nagy nehézségekkel küzd. Fő piaca Anglia, de az angolok által fizetett alacsony árak a dán mezőgazdaságot rendkívül nehéz helyzetbe hozzák. A dán kormány magas txportprémiumokkal tudja csak átmenetileg biztosítani a mezőgazdasági árszínvonalat. Most azonban az ország pénzügyeinek megrendülése miatt ezt tovább nem képes folytatni. Az állat- tenyésztés annyira visszaesett, hogy azok a gazdák, akik tavaly, tavalyelőtt 30—40 sertést hizlaltak, ma csak 3-4-et tartanak. Nagy a ta- karmánj- és mütrágyahiány. A nyugati ut másik nagy tapasztalata tehát az, hogy sokkal nagyobb bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Baj van mindenütt, nem kevesebb és nem kisebb mint nálunk Büszkék lehetünk azokra az erőfeszítésekre, amelyeket parasztságunk a mezőgazdasági termelés és pártunk a dolgozó parasztság életszinvonalának felemelése érdekében kifejtett. Büszkék lehetünk azokra az eredményekre, amelyeket elértünk. Egy háziúr kívánságai Miért fizesse a pincér búzában a lakbért ? Bizalmatlan a forinttal természetben fizetett lakbéa szemben dr. Hollós István miniszteri osztálytanácsos ur, a Tompakő dűlő 7. számú ház tulajdonosa. Bérlőjétől, Petőfi János pincértől ugyanis búzában követeli a lakbért arra hivatkozva, hogy valamikor az infláció idején havi 50kiló búzában egyeztek meg. A forintrontásban segít neki dr. Z. Elek Béla, városunk neves pártvezére Í6. Úgyis mint a háztulajdonos megbízottja és úgyis mint a szabadelvű polgári világnézet hive, azt az álláspontot vallja, hogy a városi pincérnek a házbért búzában kell megfizetni. Miniszteri osztálytanácsosék kitünően tudnak a paragrafusok között bujkálni, mert kisütötték, hogy a 8.000 — 1946. ME számú rendelet első paragrafusa kimondotta, hogy a rendelet hatálya a rekre nem vonatkozik, tehát szerintük az 50 kiló búza jár a háziúrnak. A rendeletet persze tovább nem nézegették és igy a figyelmüket elkerülte az, hogy, a 8.000-es rendelet megállapítja azt is, hogy milyen módon kell a lakások 1938-as bérét forintra átszámítani és mennyit szabad érlük kérni — pénzben. Reméljük, hogy a járás bíróság — miután a polgári eljárást ebben az ügyben már folyamatba telte — rá fog jönni arra, hogy a paragrafusok között nemcsak a kibúvókat lehet megkeresni, hanem az igazságot is. És azt is reméljük, hogy a gazdasági rendőrség figyelmét sem fogja elkerülni ez a forintot aláértékelő szemérmetlen támadás és a paragrafusok nyaktekeröinek a nyakát be fogja végre szorítani a paragrafusok közé. 3 / ZEMPLÉNI / NÉPÚJSÁG POSTÁJA Levél a sárospataki Földmivesszövetkezetről Szövetkezetünk indulása a múlt évi cséplésre való felkészüléssel kezdődött. Sokat lehetne arról írni, hogy mennyi nehézséggel kellett megküzdeni. A gépek hibásak jvoltak. Szi- jazatukat pótolni kelleti. Pénzünk nem volt. Segítségre hiába vártunk. Csak a kapzsiság és a rosszakarat jelentkezett. Kényszerhelyzetünkben kénytelenek voltunk 1 garnitúra kölcsön szíjért 5 vagon termény elcséplését vállalni. Mindezek ellenére a gépek csépeltek. Eredmény: a kis vegyeskereskedés, ahova jóleső érzéssel járnak a főldhözjutta- lottak fűszer es más szükségleteik beszerzésére. Termény- és burgonyake- reskedésünk élénk forgalmat bonyolított le az illetékesek legteljesebb elismerése mellett. Traktoraink szánlottak, a darálók szintén dolgoztak, amíg a Közellátási Felügyelőség azt meg nem akadáiyozla. Tudjuk, hogy a Föld- mives82övetkezetek számára egy kedvező aratás után meg lesz a jobb működési lehetőség. Legfontosabb feladatunk, hogy erre felkészüljünk. Első tennivalónk az igazgatás kérdésének rendezése, a békés munka biztosítása érdekéten. Ezután megszerezzük a még hiányzó iparigazolyányokat. Gondoskodunk a még szükséges helyiségekről ős üzletvezetőkről. Legnagyobb problémánk a forgótőke biztosítása. Erre a magunk ereje nem elegendő, reméljük, hogy a segítség nem fog késni. A szövetkezeti élet biztosítása érdekében komoly felvilágosító munkába kezdtünk. Nemcsak az értékesítés és a beszerzés, de a termelés terén is akarunk segíteni. Sérelmeinket is megemlítjük, de nem szívesen. Szégyen, hogy ma ilyesmik előfordulhatnak. Egyik üzlethelyiségünket akaratunk ellenére, erőszakkal vették el tőlünk. A 9799/1946. sz. alispáni határozat még 1946. XII. 11 én megállapította, hogy jogsérelem történt, de nincs aki jővá- tegye. A Megyei Földbirtokrendező Tarujcs a földhöz tartozó magtárt, pincét. istállót és egyéb gazdasági épületeket nem nekünk juttatta, hanem a 10665/1946. sz. határozattal kulturális cél szolgálatába állította. Sérelmes traktorügyünk már közismert Patakon. Törvényes alap és megkérdezésünk nélkül harmadik személyhez került üzembehelyezés céljából. A traktorjavitást felületesen és hanyagul végezték s nekünk kellett annak befejezését kierőszakolni és részben teljesíteni és most a rendőrséghez és bírósághoz fordultak, hogy a traktort elvegyék, annak ellenére, hogy a javítási költségeket 100 százalékosan hajlandók vagyunk megtériteni. Ezeket az ügyeket türelemmel és békesgégesen kezeljük, de minden törvényes eszközt fel fogunk használni sérelmeink orvoslása érdekéken. Tiszteletté!: Aláírás ügyvezető. Örömmel állapítjuk meg, hogy a sárospataki földmi- vesszövetkezet igen szépen fejlődött. Sérelmeik elintézése ügyében az MKP panaszirodája és lapunk is szívesen rendelkezésükre áii. (A szerk.) Teaest Karosban Értelmiség és fizikai dolgozók együtt a fehér asztalnál Az MKP karosi pártszervezete mintegy 130—140 résztvevővel rendezett teaestet, amelyen a falubeli értelmiség is megjelent. A tea est célja az volt, hogy közelebb hozzák egymáshoz a falu különböző rétegeit és egymás nézeteit megismertessék. Az újszerű Ötletnek igen nagy sikere volt. Minden vendég azt a nézetet vallotta, hogy ezt a kezdeményezést általánossá kell tenni és gyakran meg kell ismételni a hasonló összejöveteleket. A határvadász Örs adott kultúrműsort és a megjelent vendégek is sorban felszólaltak. A pap az összefogás jelentőségéről beszélt, a tanító a népi kultúrával, az orvos a népegészségügy kérdéseivel foglalkozott. Egy százados a parasztság és az uj demokratikus honvédség viszonyát ismertette. A politikai pártok vezetői is megjelentek és hozzászóltak a kérdésekhez. A Magyar Kommunista Pártot a járási titkár és egy megyebizottsági tag képviselte. Reméljük, hogy hasonló összejövetelek megrendezésével szorosabbra fogjuk fűzni a viszonyt ajkülönböző dolgozó rétegek, a politikai pártok között és meg fogjuk tudni akadályozni azt, hogy a befurakodó reakciós elemek, az összeesküvők és azok cinkostársai szembeállítsák a magyar nép különböző csoportjait és ezzel a saját bomlasztó aknamunkájuk számára tegyék alkalmassá a talajt. FOOADD SZÍVESEN A SIESSI ADJ! SEQITSI QYOJTŐKETI