Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-11-02 / 47. szám

Zempléni lí ép n] »fig 1947 november 2. 4 parasztnál meg kell nézni, miért nem tudott fizetni? Haladékot, törlesztési lehető* séget kell nyújtani a számára, de kíméletlenül be kell haj­tani a nagygazdák adóhát­ralékát. A kommunistáké a munka neheze Hangsúlyozta ezután, hogy ha emelni akarjuk a dolgo­zók életszinvonalát, jobb éle­tet akarunk számunkra, akkor több árut kell termelni, ezért fokozni kell tehát az üze­mekben a munkafegyelmet. A 3 éves terv keretében ed­dig 310 millió beruházás tör­tént. Ezzel 28 ezer magyar munkás jutott kenyérkereset­hez. Ezenkívül a kormány még 6 millió forintot! fordít csatornázásra, szikes talajok javítására'. Ha nem lenne erős a Kommunista Párt, nagyobb lenne a munkanélküliség — mondta — és ha minden párt igy tenne és ennyit tenne, könnyebb lenne a helyzetünk. Sajnos a munka dandárját a Kommunista Pártnak egyedül kell elvégeznie. Nem leszünk az amerikai dollár- milliomosok rabszolgái 1 Rátért ezután Farkas elv­társ a háború és a béke kér­désére. Elmondotta, hogy a Pfeiffer-féle fasiszták és szö­vetségeseik most mindenütt azt hiresztelik, hogy kitör a háború Amerika és a Szov­jetunió között. A háborúban persze szerintük Amerika győz. Ezzel kapssolatba hoz­zák a magyar demokrácia ügyeit is. Azt mondják; „Vi­gyázzatok, győznek az ame­rikaiak, nem tessz hosszú életű a magyar demokrácia, ezért ne politizáljatok és kü­lönösen ne közeledjetek a kommunistákhoz, mert abból nagy bajotok lesz“. Sokan be is dőlnek ennek, egyes községekben már elfogyott a légvédelmi kékpapir, de a sót, gyufát is eldugják, hogy majd a háborús hiányok ide­jén drágábban adhassák el, (derültség, „igy van*—hang­zik a hallgatóság soraibó). így akarja a reakció megfé­lemlíteni a népet és elidege­níteni a demokráciától. Farkas ezután rámutatott arra, hogy Amerika legyőzhetet­lenségéről és az atom­bombáról terjesztett hírek ugyanazok mint a néme­tek legyőzhetetlenségéről és a csodafegyverekről terjesztett hírek. — Amerikának — mon- dotia — valóban gazdago­dást hozott a háború, ipara is megnőtt, de a hadiipar átállítása súlyos zavarokkal jár az Egyesült Államokban. Piacokat kell keresniök a megnövekedett termelésük­nek Európában is és piacot itt csak úgy találhatnak, ha tönkreteszik az európai or­szágok iparát. Erre való a Trumann és a Marsai terv is; ne a saját iparuk ter­meljen a „megsegített“ or­szágoknak, hanem dollárok­ért vásároljanak Amerikától. Ez az Európai ipar vissza- felesztését — Európa gyar­matosítását jelentené. Az az ország, amely nem épiti ki iparát, meg­gyengül, könnyen kerül Amerika gyámsága alá, és igy nemzeti független­ségét is elveszíti, így történt ez Török és Gö­rögországban, amelynek né­pei az Egyesült Államok bér­munkásaivá lettek. A népek békevágyán megtörik a háborús uszítás A Szovjetunió és a demo­kratikus népek — mondotta Farkas Mihály — fel smer­ték Amerika szándékait és útjába állnak az amerikai tőkések gyarmatosító törek­véseinek. Ezért csörtetik ellenük kardjukat az ame­rikaiak. Nagy különbség van aközött, hogy valaki mit szeretne és hogy abból amit szeretne, mennyit tud vég­rehajtani. Amerika tőkései sze­retnének, de nem tudnak háborút indítani, mert nincs elég erejük hozzá. Azért nincs, mert: először a Csendes Óceán választja el őket a demokratikus or­szágoktól, másodszor pedig Anglia és Franciaország se­gítségével indíthatnának há­borút a Szovjetunió ellen, de egyik ország népe sem hajlandó erre. Nincs egyetlen komoly nagyhatalom sem, amelynek támogatására szá­míthatnának. Végül is, Ame­rika maga sem egységes. Két Amerika van, a nagytőkéseké és az ame­rikai népé, amely nem akar háborút. Épp úgy van ez nálunk is, ahol csak néhány Pfeiffemta fasiszta akarja, de a nép nem akarja a háborút. Az MKP a béke pártja — Ml magyar kommu­nisták békét akarunk, a békéért fogunk harcolni minden erőnkkel. Tudjuk, hogy a népek nem akarnak háborút és a népek akarata ellenére nem lehet háborúzni. A háborús han­gulatkeltőkkel szemben olyan hatalmas békehangulatot, a béke megvédésének han­gulatát kell megteremteni, amely átfogja az egész ma­gyar népet. Le kell lepleznünk és a nép Ítélő széke elé kell állítani a háborús uszi lókat — mondotta Farkas elvtárs. A Magyar Kommunista Párt a béke pártja és nem azért hoztuk vissza a hadi­foglyokat, hogy ismét hadi­foglyaink legyenek, akkor, amikor még meg sem szá­radt a könny az anyák és feleségek szemében. Jólétet akarunk a népnek és ehhez béke kell. Ez a mi békepo­litikánk és hisszük, hogy a békéért való harcra felsorakozik a magyar nép, támogatni fog ben­nünket a béke védelmé­ben és a nép támogatá­sával visszaverjük a há­tá borús uszitók minden madását. (Nagy taps.) Ha megvédjük a békét, megvédtük hazánk függet­lenségéi is — mondotta be­fejezésül Farkas eivtárs. — Nem fog sikerülni az ame­rikai imperialisták kísérlete, hogy gyarmattá tegyék ha­zánkat. Ha összefog a ma­gyar nép és támogatja a Magyar Kommunista Pártot, akkor legyűri a gazdasági nehézségeket is, amelyek csak átmenetiek. Ehhez kér­jük a magyar dolgozó nép támogatását. (Hosszan tartó lelkes laps.) A gyűlés Aczél Oyörgy elvtárs, országgyűlési kép­viselő szavaival ért véget. Farkas Mihály elvtárs a Cukorgyárban Farkas Mihály eivtárs meg­látogatta a Szerencsi Cukor­gyárat. Végigjárta az összes Üzemeket, megtekintette az egész gyártási folyamatot. Közben elbeszélgetett a gyár­ban dolgozó elvtársakkal. Olyan meleg volt az üzem­ben, hogy le kellett vetni a kabátot. Farkas elvtárs is sűrűn törölgeite gyöngyöző homlokát, pedig ingujravolt vetkezve. Sötét este volt már, amikor elköszönt a szerencsi elvtársaktói és elutazott. Ott sem fenékig tejfel az élet A fegyvergyárosok, háborús uszitók Amerikája nem nyújt biztos életet dolgozóinak. Ezt olvassuk ki abból a levélből, amelyet Stefán Mária küldött Detroiíból egy sá­toraljaújhelyi rokonának. „Egy dollárt teszek minden levélbe, megspórolom a koszipénzből. Szerelnék többet küldeni, de nem tehetem, mert Itt is rémitő drága minden. Srófolják fel az árucik­keket egész toronymagasságig. Egy dollár egy font vaj (fél kg 11.40), tojás is 1 dollár tucatja. A hús 80-90 cent, 1 dollár fontja. A munkaviszonyok csökkennek, épp most a Fordnál sok munkást elbocsátottak, olyanokat, akik 1945. januártól dolgoznak. Ilyen a helyzet. Már nyakunkon van egy uj infláaió, süllyedünk a lejtőn.* Ez hát Amerika, a győztes nagyhatalom, ahol állan­dóan fokozódik a drágaság, infláció fenyeget, a munkások százezrei sztrájkolnak, százezrek válnak munkanélkülivé. Az amerikai kormány — a fegyvergyárosok, imperialista nagytőkések, háborúra uszító bérence —, nem saját orszá­gában akar jólétet és békét teremteni, hanem háborúra készülődik a felszabadult nemzetek ellen, akik nem akarják magukat a milliók vérén szerzett dollárokért eladni. A szabad népek — közöttük az amerikai nép — békét és jólétet akarnak végre. Az ő erejükön meg fog törni a há­borús uszitók minden igyekezete. Megnyílt Rícsén az Esze Tamás Népi Kollégium A felvidék elnyomott né­pének szabadságharcos vezé­réről, Esze Tamásról nevez­ték el a most megnyillott ricsei népi kollégiumot, ame­lyet vasárnap avattak fel ün­nepélyes külsőségek között. Az avatáson megjeleni Bognár Oyörgy vármegyei szabad­művelődési felügyelő. A kol­légiumban egyenlőre 35 nö­vendék — általános iskolá­sok és tanítóképzősök — jut lakáshoz és ellátáshoz. Ha a volt honvédiaktanya épületét teljesen rendbehozzák, akkor a diákok létszámát feleme­lik 60-ra. Veszedelmes betörőt tett ártalmatlanná a sárospataki rendőrség Az elmúlt napokban felje­lentés érkezeit a sárospataki rendőrségre, hogy a „Fur­mint“ gyárból nagymennyi­ségű faanyag tűnt el. A pa­taki rendőrség rövid nyomo­zás után elfogta Vajkő György 20 éves büntetett előéletű fiatalembert, aki bevallotta, hogy két ízben, 12. és 13-án éjjel, hatolt be a „Furmint“ gyárba, és onnan kb. 1000— 1200 forint értékű deszka­anyagot lopott el. A sáros­pataki rendőrség lopás és betörés vétsége miatt Vajkőt éisdta az újhelyi ügyészség­nek. Statáriális bíróság elé kerül. a kedvezmények, amelyeket Gerő Ernő miniszter rende­letére a Máv a terményeiket szállító és városbsutaző gaz­dáknak az évben biztosítóit. A ricsei járás 10 községe —, hozzájuk csatlakozott Ti- szakarád is —, hogy változ­tasson ezen a tarthatatlan állapo'on —, küldöttséget küld Gerő elvtárs közleke­désügyi miniszterhez: azt kérik vegyék állami kezelésbe a bodrogközi kisvasutat és a magas viteldijat szállítsák le A Bodrogköz Gerő miniszterhez lordul segítségért; vegyék állami kezelésbe a kisvasutat és szállítsák le a viteldíjakat! A Bodrogköz községeinek úgyszólván egyetlen közleke­dési lehetősége a keskeny- vágányu kisvasút, amely Uj- helytői Zsmp'énagárdig köz­lekedik. Annakidején az itteni falvak részvényeket vásárol­tak és azzal járultak a vasút­vonal építéséhez. Akkor ta­lán —, amikor még egyál­talán nem volt közlekedés a Bodrogközben —, nagy szó volt ez a vasul. Ma azonban igen sok panasz van ellene. A legelső és általános pa­nasz az, hogy a kisvasút lassú és pontatlan. Minden­napos az, hogy a 42 km es útszakaszt 4—5 óra alatt teszi meg, de előfordul az is, hogy délután 4.35-kor indul Ujlielyrfll és éjjel 11 óra kö­zött ér Ricsére. Ugyanakkor lényegesen drágább a rendes vasútnál. Véleményünk sze­rint indokolatlanul —, mert üzembentartása nem költ­ségesebb. Ezenkívül a kis- vasuton nem érvényesek azok Anyagi támogatás a kötelező legelőjavitásárt A Kormány a három éves terv keretében lehetővé teszi a legelöbirtokosságok, legel­tetési társulatok, községek, városok és földmüvesszövet- kezetek legelőinek fokozatos megjavítását. A legelők javí­tási munkáját a vármegyei tervgazdasági bizottságok végzik. A legdőérdekeltségek, il­letve tulajdonosok a bizott­ság javaslata alapján anyagi támogatásban részesülhetnek, ha az ez év tavaszán kötele­zően előirt legelőápolási mun­kálatokat úgymint; a gyom­növények kiirtását, vakond­túrások elegyengetését,. a víz­levezető és határárkok kitisz. titását, a kutak és vályúk jókarbahelyezését, a trágyá­zás munkálatokat elvégezték és a Zöldmező Szövetség ré­szére megállapított holdan- kinti 40 f. tagdijat befizették. A juttatások során zuhatag- rendszerü kutak, vasvályuk, karámok, fészerek, kerekes pásztorkunyhók, gyepápo­lási eszközök és boronák, vashengerek, réthasogatók, további ingyenes facsemeték kerülnek szétosztásra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom