Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-10-26 / 46. szám

III. ÉVFOLYAM Hit SZÁM. Ára: 40 iíllér SÁTORALJAÚJHELY, 1947 OKTÓBER 26. Négy fejszecsapással terítette le ivótársát egy rátkai legény Megszökött a menyaszonyt kelengyével a vőlegény Kötél vár az éjszakai fosztogatókra Törjék le a gazdasági összeesküvést i Az ország gazdasági hely­zetét vizsgálva megdöbbentő jelenségekéi tapasztalhatunk. Idei terméseredményeinket a tavalyiakkal összehasonlítva kiderül, hogy a döntő szük­ségleti cikkekben az ország ellátása — ha szűkösen i?,. de — biztosítva van, illetve biztosítva kellene legyen. En­nek ellenére az töríénik, hogy a legfontosabb szükségleti cikkek el eltünnek a piacról, áruk pedig indokolatlanul nő, — lassan a megfizet- hetetlenségig. Kenyérgabonában — az aszálykár miatt — hivatalos megállapitások szerint 2 mil­lió mázsa ugyan a hiány, de ha figyelembe vesszük, hogy kény éi gabona veté<i- terflletünk az idén 300.000 holddal volt nagyobb, mint tavaly és ha arra emlékezünk, hogy a tavalyi .hivatalos“ terméseredményjeíentés is kevesebbet mutatott ki, mint amennyit azután a malmok megőröltek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy igaz azoknak a szakembereknek véleménye, akik szerint a cséplőgépeknél kb. 20%-a kényé rgabonalermésünknek a hiányos ellenőrzés mialt fekete utakra vándorolt. Az ilyen .fekete“ készletek nagy­ságára jellemző, hogy az or­szágban 300 —400 forintos áron minden mennyiségben kapható kenyérgabona. Eb­ből a forrásból szerzik be készleteiket a luxus-éttermek, kávéházak, mulatók, melyek igen nagy mennyiségben használják fel a „fekete“ fehérlisztet, s innen ered a csempászutra kerülő mind- nagyobb mennyiségű liszt és gabona is. Burgonya termésünk há­rommillió mázsával több, mint tavaly. Zsiradékellá- tásunk biztosítása sem fog a rendelkezésre álló adatok szerint nehézségbe ütközni, mert napraforgómagból ter­mett elég, s a tavalyinál négy­millió mázsával nagyobb kukoricatermés biztosítja a nagyobbméretü sertéshizla list. Az élelem mellett a dol­gozó nép legnagyobb gondja a ruházkodás. Itt ;sem sza­bad nagyobb zavarnak be­állnia, hiszen 1946 tál szem­ben, amikor havonta 80.000 jár lábbeli készült az or­szágban, most augusztusban I már 360000 pár került ha- I vonta forgalomba, s ez a I szám azóta is egyenletesen emelkedik. Ugyanígy foko­zódik havonta a legfontosabb textilanyagok gyártása is. Mindennek ellenére egyre szaporodnak a dolgozó nép gondjai, gyűlnek a bajok A megye lakossága ebben a hónapban még egy szem zsiradékot sem kapott. Időn­ként napokra eltűnik a piac­ról a krumpli. A kereskedők képtelenek elegendő textil- anyaghoz és cipőhöz jutni, de még a főzőedények szál­lításában is egyre több a zökkenő. Hol a só tűnik el teljesen az üzletekből, hol pedig a - jegyra HiaJandóT liszt. A legfontosabb közszük­ségleti cikkek eltünedezésé- nek és áremelkedésének fen­tiek szerint nem az az első­rendű oka, hogy nincsen belőlük — ha szűkösen is, de — elegendő, hanem az, hogy az áruelrejtés, a spe­kuláció, a feketézés.sa csem­pészet hovatovább ismét óriási arányokat ölt. Gazda­sági életünk veszélyeztetői, a dolgozó nép esküdt ellen­ségei nemcsak azért űzik törvényellenes, sötét üzletei­ket, hogy igy munka nélkül hatalmas jövedelemhez jus­sanak. Van ennek a .gazda­sági összeesküvés“ nek az anyagi haszon megszerzésén felül politfkai célja is: Az aszály következtében amugy- is fennálló nehézségek fo­kozása, a dolgozó tömegek nyomorúságának fenntartása, az árak felsrófolása a reak­ció leghatásosabb fegyvere a demokrácia ellen. Lejáratni a demokráciát a dolgozó nép hatalmas tömegei előtt. Megingatni a forintba veiett bizalmat. Pánikot kelteni. Ez a reakció célja, mett jól tudja, hogy csak igy lehet reménye arra, hogy elfordítsa a dolgozó népet a demokrá­ciától, a demokratikus pár­toktól és megnyerje a maga számára. A gazdasági összeesküvők megtalálják a parlamentben is p maguk képviseletét. A magyar nép esküdt ellensé­geinek gyüjtőmedencéje a demokrácia álarcába bujt uj fasiszta párt, dr. Pfeiffer Zoltán pártja. Most, amikor Farkas Mihály elvlárs az MKP helyettes főtitkára beszél vasárnap a szerencsi dolgozók nagygyűlésén Vasárnapidéiért! Zemplén- megyébe érkezik Farkas Mi­hály elvíárs országgyűlési képviselő, a Magyar Kom­munista Párt helyettes fő­titkára. Farkas elvíárs délelőtt Sátoraljaújhelyen az MKP megyei r?gyaktiváján tart előadást, majd délután f :l 3 órakor Szerencsen a Szipká­ban szól az MKP nagygyű­lésén a dolgozókhoz. A sze­rencsiek egész héten lelkesen készülőd ek a magyar kom­munisták egyik kiváló vezető­jének fogadására. Farkas elv­társ vasárnapi beszédének érdekességét fokozza az, hogy ő volt a párt küldöttje a kommunista pártok Lengyel­országi közös értekezletén, ahol állásifoglaliak az ameri­kai imperializmus háborúra uszító, doliárraöszolgaságra törekvő politikája ellen. Sze­rencs dolgozói érdeklődéssel várják Farkas elvtárs beszé­dét, aki megmutatja majd Zemplén népe számára ne­héz téli gondjai előtt azokat a feladatokat, amelyekkel biz­tosítani tudjuk a dolgozók téli tüzelő, ruha. cipő, élelem ellátását, a termelés növelését, a 3 éves terv fokozatos vég­rehajtásával népünk életszín­vonalának felemelését. A kél munkáspárt javaslatára nárfUözí érteke?letet tartaíaak a íőíspápoál a dolgozók ellátásának érdekében Az MKP újhelyi szervezete tárgyalásokat kezdeménye­zett a szociáldemokrata test­vérpárba! azokról a tartha­tatlan közellátási állapotok­ról, amelyek Sátoraljaújhe­lyen és a megyében fenn- állanak, A két munkáspárt közös kezdeményezésére hét­főn délelőtt gazdasági érié» kezletet hívnak össze. Az értekezleten ré3ztvesznek a koaliciós pártok küldöttei, valamint a rendőrség, a vár­megyei hivatalok és a köz- eílátas vezetői. Értesülésünk szerint a dolgozók elírásá­nak érdekében az MKP ja­vaslatokat terjeszt az érte­kezlet elé. A Pfeiffer fasiszták és Barankovicsék kísérlete kudarcba fulladt Megszavazta az országgyűlés a munkásbíróságokról szóló törvényt Csütörtökön az országgyű­lés viharos ülésén tárgyalták a munkásbirőságok felállítá­sáról szóló törvényjavaslatot. Az ellenzék most kimutatta fogafehárét. A Pfeiffer féle fasiszta pártba és Baranko- vics István Demokrata Nép- páitjábí tömörült képviselők levetették álarcukat. Nyíltan kiálltak a dolgozó nép életére törő spekulánsok és nagyfe­ketézők érdekeiért. Állandó közbekiáüíásokkal és ellen­szavazással akarták megaka­dályozni a munkásbirőságok felállításáról szóló törvény- javaslat életbelépéséi. Apró Antal elvtárs, az MKP szó­noka nagy beszédben ismer­tette az uj törvény jelentő­ségét. Megállapította, hogy a demokrácia ellenségei uj infláció előidézésére akarják felhasználni a rósz gazdasági helyzetet. A munkásbirőságok megszüntetik a gazdasági spekulánsok szabad rabldsi lehetőségeit és az egész dol­gozó nép ügyét fogják kép­viselni, a dolgozó parasztságét épp úgy, mint a fekete piaccal küzdő értelmiségiét, kistiszt­viselőét, tanárét hivatalnokét. A nemzetgyűlés demokra­tikus többsége elsöpörte az uzsorások és tőkések érde­keiben ágáló ellenzéki pár­tokat és megszavazta a mun- kásbiróságok felállításáról szóló törvényt. 140 e*er forint költséggel megkezdik a Bodrogközben lévő belvízlevezeíő csatornák Javítását Megírtuk, hogy' Zemplén- megye részére 225 ezer fo­rintot utaltak ki olyan mun­kálatok indítására, amelyek nek túlnyomó részéhez kevés építési anyag szükséges és a kiutalt pénzt igy főként a munkabérek fizetésére for­díthatják. Ebbői az összeg­ből kezdték meg a Ronyva- meder tisztítását és fejezik be Sárospatakon a Bodrog­hídhoz vezető ut építkezései!. A kiutalt pénz nagyobb része még felhasználatlan. Ebből az összegből nagyobb arányú közmunkát indítanak a'Bodrogközben. Sárospatak, Bodroghalom, Tiszakarád, Pácin, Cigánd, Kis és Nagy- rozvágy, Zemplénagárd és Révleányvár községek hatá­rában, rövidesen hozzákez­denek a belvizlevezető csa­tornák javításához és iszap- talanitásához. Ez igen fontos munka, mert ha az esőzések beállanak, akkor az elisza­posodott csatornák nem tud­ják levezetni felgyülemlett csapadékot, amely elárasztja a termőföldeket. Az építke­zéseket a Bodrogközi Tisza- szabályozó Társaság irányí­tása alatt fogják végezni, 140 ezer forintnyi költséggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom