Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-10-12 / 44. szám

Az igazság nem eladó Hová tűnt a krumpli? Segítséget az Erzsébet kórháznak! III. ÉVFOLYAM 44. SZÁM. Ára: 40 fillér SÁTORALJAÚJHELY, 1947 OKTÓBER 12. Leégett 360 hold erdő Kemencepatakon j Az újhelyi gettó réme a népbíróság előtt Aki az újhelyi „szegény" gazdagok közül kimaradt ö függetlenség és a bébe védelmében j A munkanélküliség enyhítésére 225.000 forintot kap Sátoraljaújhely és a Bodrogköz Aczél György országgyűlési képviselő budapesti telefonértesítése A kommunista pártok értekezlete Vasárnap reggelre a világ- politikában hatalmas jelen­tőségű, döntő fontosságú esemény következett be. Ki lene európai ország kommu­nista pártja közös nyilatko­zatot adott ki, amely be­számolt a kilenc párt Len gyelországban tartott tájé­koztató értekezletének mun­kájáról és határozatairól. A megbeszéléseken Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Magyar- ország, Lengyelország, Szov­jetunió, Csehszlovákia, Fran­ciaország és Olaszország vettek részt. Magyarországot Farkas Mihály, az MKP fő­titkárhelyettese és Révai Jó­zsef, a Szabad Nép főszer­kesztője képviselték. A Szov­jetunió részéről Zsdanov, a minisztertanács tagja és Ma­lenkov vett részt a tanács­kozáson. Az értekezleten megállapították, hogy a kom­munista pártok közötti kap­csolat hiánya komoly nehéz­ségeket okoz, ezért elhatá­rozták egy Tájékoztató Iroda létesítését. Ezen az irodán kérésztől cserélik ki az egyes pártok tapasztalataikat és szükség esetén koordinálják tevékenységüket. A Tájékoz­tató Iroda francia és orosz nyelven megjelenő folyóiratot ad ki. Székhelyéül Belgrádot jelölték ki. Az értekezleten Zsdanov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik delegátusa részletesen beszámolt a nem zctközi helyzetről. Á beszá­molót a kiküldöttek részle­tesen megvitatták, majd el­fogadtak egy, a nemzetközi helyzetről szóló nyilatkozatot. A nyilatkozat megállapítja, hogy a Németország és Japán ellen közösen harcoló szö­vetségesek táborában már a háború alatt eltérés volt a háború céljainak és a világ­háború utáni berendezkedés feladatainak meghatározása tekintetében. Az Egyesült ÁMamok és Anglia ugyanis a világpiaci versenytársaktól való megszabadulást és saját uralkodó helyzetük biztosítá­sát tartották legfontosabb céljuknak. Ennek megfelelően a háború után két ellentétes politika alakult ki. Az pgyik oldalon a Szovjetunió és a demokratikus országok poli­tikája, amely az imperializ tnus aláásására és a demo­krácia megszilárdítására irá­nyult, a másik Anglia és az USA politikája, amely meg akarta erősíteni az imperializ­must és megfojtani a demo­kráciát. A nyilatkozat meg­állapítja, hogy a Szovjetunió és az uj demokráciák aka­dályozták az imperialista vi­láguralmi tervek megválást tását. Ez az oka annak, hogy uj hadjáratot hirdettek ezek ellen az országok ellen és ezt a hadjáratot imperialista politikusok háborús fenye­getésekkel is alátámasztják. A két ellentétes tábor harca a kapitalizmus általá­nos válságának további ki­éleződése, a kapitalista erők gyengülése, a szocialista és demokrata erők állandó gya­rapodása között megy végbe. Az imperialista tábor ve­zető ereje az Egyesült Alia- mok. Ez a tábor különösen támadó aktivitást tejt ki ka­tonai és stratégiai, gazdasági és ideológiai arányban egy­aránt. A Truman—Marshall- terv csak európai alkatrésze a nemzetközi terjeszkedés általános politikájának, ame­lyet az USA a világ minden táján folytat. Amerika a teg­napi támadókat — Német­ország és Japán nagytőkéseit — uj szerepre készíti elő, hogy az amerikai imperializ­mus politikájának eszközévé váljanak Európában és Ázsiá­ban. Az imperialista tábor tak­tikai eszközeinek fegyvertára igen változatos — állapítja meg a nyilatkozat —, majd e taktikai módszerek között különös határozottsággal emeli ki a jobboldali szo- sialisták áruló politikájának felhasználását. Ezeknek a politikusoknak a típusa Fran­ciaországban Blum, Angliá­ban Attlee és Bevin, Né­metországban Schumacher, Ausztriában Renner és Schärf, Olaszországban Saragat stb. Ezek a politikusok az impe­rializmus rabló lényegét frá­zisok álarca mögé igyekez­nek rejteni, de a valóságban A Magyar Kommunista Párt Zemplénvármegyei Bi- zolíságát csütörtökön dél­előtt távbeszélőn Budapest­ről Aczél György országgyű­lési képviselő a következők­ről értesítette: A nagyarányú munkanél­küliség enyhítésére, a kere­seteikül álló dolgozók meg­segítése céljából a kormány­zat Zemplén vármegyének 225000 forlniot utalt ki, amelyet elsősorban Sátorai jaujhelyen és a Bodrogköz ben indítandó építkezések költségeire kell felhasználni. A válás? tások óta még 6 hét sem telt el és a zemp­léni kommunisták kezdemé­nyezésének eredményeként már építik Alsóbereckiben a Bodrog hidat, Ujhelyen 56 ezer forintos közmunkát in­dítottak. Ez az újabb segít­ség örömmel tölti el a dol­gozókat, akik bizalommal., tekintenek a nehéz tél elé, mert tudják, hogy az épitő munka pártjára, a Magyar Kommunista Pártra mindig számíthatnak. A kormány drákói rendszabályokat léptet életbe a drágaság ellen A köridő pártjai meg­egyezi jk 3' ormány program ban, amelynek alapját a vá­lasztások után 5 nappal nyil­vánosságra hozott MKP kor­mányjavaslat képezte. Dinnyés miniszterelnök kedden délelőtt az ország­gyűlés előtt ismertette a kor­mány programját. Legelső feladatként a nagybirtok és a nagytőke visszaállítására törekvő reakció elleni harcot jelölte meg, majd hangsú­lyozta, hogy megbonthatat­lanná kell tennni a demo­krácia egységét. — Akt bármely oknál fogva a külföldi reakcióra támasz kodik, az a magyar nép árulója és aszerint kell vele elbánni — mondotta. Az államosításokról szólva kijelentette, hogy ezeknek köszönhető a termelés emel­kedése. A kormány az állami üze­mek deficitjének megszünte­tését egyik legsürgősebb fel­adatának tartja. Dinnyés miniszterelnök is­mertette a dolgozók érdeké­ben történő intézkedéseket: a gazdagok megadóztatásá­val fogják növelni az állami bevételeket, bevezetik a ket­tős árrendszert és felállítják a dolgozók bíróságát. A demokrácia Ingyenétől ellen a kormány kérlelhetet­len szigorral fog eljárni H drákói rendszabályokat léptet életbe a drágaság megállí­tására — mondotta, majd részletesen ismertette a kor­mány egyes tárcáinak prog­ramját. A magyar szabadság akkor van biztosítva ka a nemzet a maga sorsát a világszabadság nagy ügyéhez kitti Az országgyűlés szerdai ülésén Révai József elvtárs az MKP vezérszónoka ha­talmas beszédével nyitotta meg a kormányprogram vi­táját. A koalíció egységéről Ré­vai ezeket mondotta: Ennek az egységnek négy pilléren kell állnia. Az egyik a három­éves terv, amely hozzásegít bennünket, hogy kilábolhas- sunk az ínség szűk eszten­dejéből. A másik nemzeti függetlenségünk minden im­perialista agresszióval szem­ben. A harmadik: Magyar- országot a dolgozó nép or­szágává kell tennünk, amely­ben a parasztság, a munkás­ság és a haladó értelmiség tartja kezében a hatalmai. Végül negyedszer: közös front, véd- éa dacszövetség azok ellen, akik az előbbi három programpont meg­valósításának útjában állnak. A magyar szabadság ügye akkor van biztosítva, ha a nemzet a maga sorsát a vl- lógszabadság nagy ügyéhez köti. A szabadságért való küzdelem nem a földrajzon, hanem a politikán múlik. A demokráciák önvédelmi szo­lidaritása alapján kell össze­fognunk azokkal az erőkkel, amelyek a világpolitikában az imperializmussal szemben a demokrácia, a szabadság és a béke ügyét védik. A béke megőrzése legfontosabb nemzeti célunk, de a békét nem meghunyászkodá3sal, hanem csak helytállással le­het megvédeni. A Román Szociáldemokrata Pán XVIII. kongresszusa fog­lalkozott e Kommunista Pári­tal való egyesülés kérdésével és határozati javaslatot sza­vazott meg, amellyel meg­bízta a párt Központi Bízott­A kommunista pártok ér­tekezletéről : — Ami ott tör­tént, az nem a kommunisták magánügye. Az értekezlet nyomán a világ újra hangos a kommunistaellenes rágal­maktól. Azt mondják, hogy ez a kilenc kommunista párt bontotta véglegesen két rész­re a világot. Ez nem igaz. A világot az imperialisták osztották két felé és mi a béke erőinek összefogásával akarjuk ezt megakadályozni. Mert a béke erőinek gyara­podása Keleten erősíti a béke híveit Nyugaton. ságát, hogy a Kommunista Párt Központi Bizottságával egyetértésben találja meg azokat a gyakorlati eszközö­ket, amelyekkel a lehető leggyorsabban megvalósítják a dolgozók egységét egyet­len munkáspárt keretében. Kommunista és szocialista egyesillés Romániában

Next

/
Oldalképek
Tartalom