Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1947-09-14 / 40. szám
2 19-47 szeptember 14. Zempléni Népújság a gazdátla város nagy a drágaság, nem folyik építő munka Nincs gazdája a városnak. Ezt a feleidet kapja az idegen, aki a reményt vesztett újhelyi öslakóktól érdeklődik a helybeli lehetetlen közellátási és köztisztasági állapotok oka után. Nincs gazdája, s ez a tény meglátszik a város külsején, de a piacról hazatérő háziasszonyok üres kosarából is ugyanezt lehet kiolvasni. Körülbelül féléve már, hogy nincs polgármester, bár azt modják sokan, hogy amig volt, addig sem lehetett ezt nagyon észrevenni. Kincs polgármester, piszkosak az utcák, Az egész világ a 800 éves Moszkvát ünnepelte Akármerre járunk j iM.nUeiiüit lutni ülnek a nyo mát. Az utcákon hét és hónap számra halmozódik a szemét és piszok. A város főutcájának, a Kazinczy utcának külső részén a házak előtt hosszú hetekig apró szemétdombocskák viritottak. De a megye legelső épülete a Vármegyeháza előtti térség sem néz ki sokkal különben. A kisvasút előtt minden tele van hulladékkal, szeméttel, ha az úttesten végighalad egy autó vagy szekér — hatalmas porfelhőbe burkolózik az utca. Már több év óta nem működnek a város öntöző kocsijai. Az őslakók szerint azért, mert az egyikből teherautót készületeit a város, de abból sem származott semmi haszon, mert amikorra elkészült, kiderült, hogy hasznavehetetlen. Mindez megmagyarázza, miért néz ki úgy a város főutcája. Hát még a mellékutcák ? Azokról jobb nem Is beszélni... A köztisztasághoz | lar.uzu ái ia, iiü£/ 15 köz- tisztasági alkalmazott, utcaseprő áll a város szolgálatában, akik közül néhányan ha sepernek, az utcák egyik oldaláról a másikra kotorják, — seprűjükkel nagy Jporfel- hőt csapva — a szemetet. Mig az utcákon hétszámra hever a sok hulladék, a szemétfuvarozók egyes városi urak utasítására — nem tudni kinek a részére — fát fuvaroznak az erdőből. Fát fuvaroznak, persze nem a város lakossága számára. Fürdő is volt j Ujhelyen valamikor, most nincs. A Diana-fürdő parkjában bozótok nőtek, a berendezés hasznavehetetlen. A háború alatt ment tönkre, de már újjá lehetett volna építeni. Ígérték is, beszéltek is róla sokat, de még mindég nem történt' semmi. Nagy a lakáshiány { a vá.oabán & ennek vnyhi téséről sem történt gondoskodás. A régi házak omladozófélben vannak. Ha folyt is újjáépítés, az úgy nézeit ki, mint ahogyan a Molnár István utca és Tán- csis-tér sarkán lévő régi, rosszgerendás, düledező ház kijavítása. Ennek az épületnek rendbehozásával egy Küblik nevű építőmestert bíztak meg, mert az emelet bcomIáss3l fenyegette a földszinti helyiségeket. Az újjá építés olyan jól sikerült, hogy befejezése után nemsokára, a ház egyik földszinti üzletében, — világos nappal szakadt le a menyezet. A vevők és a tulajdonos a pult alá menekültek és csak igy tudták megmenteni életüket. Erre kiszált a városi mérnöki hivatal és megállapította, hogy a menyezet beomlott. Megbízta ugyanezt az építőmestert, hogy most már aztán rendesen csinálja meg a menyezetet... Van sok ilyen .megrongálódott épület, elhagyott ház a városban. Ezeket mind rendbe lehetne hozni. Kifizetődnék a befolyó lakbérekből. Lenne munka és megoldódnék a lakáshiány. A villany J és vubi.oigáUatásról is irhát- . nánk oldalakat. Tavaly télen heteken keresztül sötétségbe burkolődzott a város, mert a hófúvás miatt nem érkezett meg a szén s tartalék nem volt. Most ismét tél előtt állunk és az újhelyiek azt szeretnék, ha biztosítva lenne a város áramellátása. Segítséget Az idei aszály és jégverés igen válságos helyzetbe hozta a zempléni gazdákat s ezt csak akkor tudják átvészelni, ha elegendő kormányzati se- gitséget kapnak, még idejében. A legsúlyosabb csapás, ez évben is — talán még jobban mint tavaly, — a rossz takarmánytermés. A nagy aszály úgyszólván teljesen kiégette kaszálóinkat és legelőinket. A rossz gabona- termés csak igen kevés szál mát hozott, az őszi kapás- növények gyenge átlaga sem biztató. Az idei takarmánytermés tehát olyan silány, hogy megyénk állatállományának egyharmadát srm tudja tavaszig eltartani. A sarjut például ha ilyen rossz volt, más években le sem szokták kaszálni a gazdák. Állataink téli ellátását sö tét felhőként fenyegeti a nagy aszály következtében előállott takarmányinség. A gazdák nem tudnak majd mást tenni, minthogy ismét eladják állataikat, ezt a helyzetet kiaknázó kereskedőknek, hente seknek, akik olcsón, potomáron kaparintják meg az állatokat, hogy busás haszonnal adják tovább. De A piacról | / mit mondjunk ? Már megírtuk néhányszor, hogy az árak az országban itt a legmagasabbak s a drágaság már-már elviselhetetlen. Ez zel szemben legtöbbször az a védekezés, hogy a város a határ miatt el van vágva és a Bodrogon túlra sincsenek hidak. Egyszer ugyan már erre a célra is gyűjtöttek, hogy megépi sék a hidat. Ki is bocsátottak „adósleveleket“, de az építkezésből annak ellenére, hogy a lakosság munkáját is felajánlotta, — mint oly sokszor máskor — nem lett semmi. A drágaságot ezideig csak az MKP néhány akciója enyhítette. Budapest és több vidéki város példája után ezt a kérdést a város vezetőségének kellene intézményesen megoldania. Folytassuk tovább ? | Soha nem érnénk a végére.' Aki nem ismeri a mi kis vároiunkat, annak ennyi is elég, aki pedig itt él és küszködik, annak túlontúl is sok. Annyira, hogy kellene már valami változás. Egy szó mint száz, gazga kéne a városnak. Egy erőskezü, hozzáértő, népét szerető becsületes polgármester, aki hozzákezdene végre, hogy rendbehozza a bajokat és eltüntesse a sok jogos panaszt... nemcsak a gazdáknak okoz hatalmas kárt ez, hanem az ország mezőgazdaságának is, hiszen még messze vagyunk attól, hogy békebeli állat- állományunkat elérjük. Zemplénben is ez a helyzet. Az állatok kényszerű eladása és levágása megfosztja uj és régi gazdáinkat igaerejüktől és ezzel veszélyezteli a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzését. Csak egyféle módon lehet segíteni ezen a bajon: a földművelésügyi kormányzatnak — nem úgy mint a múlt esztendőben, — gondoskodnia kell, az aszáiysulytotta, takarmányinségben szenvedő vidékek ellátásáról. A dunántúli megyékben, de másutt Felhívás Azok a zempléni, földöz itt nem jutott jogosult földigénylők, akik sváb tőidre akarnak települni, haladék talanul jelentkezzenek az MKP szervezetekben, vagy a járási titkárságokon, hogy adataikat összegyűjtve, földhöz juttatásukról a Megyei Bizottság gondoskodhassak. A Szovjetunió hatalmas fővárosának, a 6 millió lakosú Moszkva fennállásának 800. évfordulója alkalmából, a világ minden részéből üdvözlő táviratokat küldtek a szovjet fővárosba. Ezen a napon Sztálin generalisszimusz levelet intézett a főváros népéhez, amelyben kifejti, hogy Moszkva nemcsak a nagy és hatalmas, legyőzhetetlen szovjet állam fővárosa, de zászlóvivő abban a harcban, amelyet a világ dolgozói, valamennyi elnyo mott faja és nemzete az imperializmus uralma alól felszabadításukért folytatnak. Moszkva érdeme abban A városi mozi széksorai zsúfolásig megteltek az elmúlt hét péntekjén, hogy Aczil Oyörgy elvlárs, Zem- plénmegye országgyűlési képviselőjének előadását meghallgassák. Nemcsak az MKP tagjai, de sok százan mások is eljöttek az újhelyi E htica btLjczúditk a fasiszták által felrobbantott sárospataki Bodroghid újjáépítési munkálatai. A hidat szombaton adják át a forgalomnak ünnepélyes külsőségek között. A hidavatáson a belügy, pénzügy és építésügyi minisztérium is képviis ahol elegendő eső volt, a takarmánytermés bőséges, így meg van a lehetőség arra, hogy ezekről a helyekről az ínségben szenvedő állattartó gazdák részére biztosítsuk — legalábbis részben — téli takarmányszükségletüket. Meghívó. A sátoraljaújhelyi Ke reskedelml Társulat a folyó hó 7-re meghirdetett és határozatképtelenség miatt elmaradt 1947 évi rendes közgyűlését folyó hó 13 án vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartja meg a Városháza tanácstermében. A közgyűlésre a társulat tagjait tisztelettel meghívjuk azzal, hogy az most már a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. Tárgysorozat: 1. Évi jelentés. 2. Pénztári jelentés. 3. Esetleges indítványok. Sátoraljuujhely, 1947. szept. 10. áll — folytatja a levél —, hogy fáradhatatlanul leleplezi az uj háborúra uszltókat és a béke zászlaja köré tömörít minden békeszerető népet. Tildy Zoltán köztársasági elnök a jubileum alkalmából levelet küldött az ünneplő Moszkvának, a világ egyik legnagyobb, legmodernebb, virágzó városának: „A magyar nép soha nem fogja elfelejteni, hogy a hősiesen ellenálló Moszkva falai alól indult el az a diadalmas hadsereg, amely meghozta számunkra is a felszabadulást* — irja levelében a köztársasági elnök. dolgozók közül és lelkesedéssel hallgatták Aczél Oyörgy ünnepi beszédét a választások tanulságairól, az MKP további országépitő terveiről, amelyeket a nemzet érdekében a munkásegység és a nemzeti erők összefogásának jegyében kell megvalósítani. után a hídépítésben részt- vett munkások tiszteletére ünnepi díszvacsorát adnak. A pataki Bodroghid felépítésének vármegyénk közlekedésének szempontjából igen nagy jelentősége van. A felszabadulás óta nem volt egyetlen hid sem, amely ösz- szekötötle volna Hegyalját a Bodrogközzel. Most, hogy a hid elkészült, a közlekedés a megyében sokkal köny- nyebbé vált. A hídépítés költségei 190 ezer forintot tesznek ki. Az újjáépített hid 102 méter hosszú fahíd, elegendő széles, úgy hogy kétirányú forgalmat is le tud bonyolítani. A Bodroghid felépítésével párhuzamosan folynak a hídhoz vezető Béla király-ut kö* vezési munkálatai, valamint a Kossuth Lajos-u. kijavítása. Ezek a munkálatok már a 3 éves tervben előirt építési feladatok elvégzését jelentik. —— <“> Csula Károly az újhelyi vasutasok között Még a választások előtt látogatott el Sátoraljaújhelyre a kommunista vasutasokhoz Csuta Károly elvtárs és nagy előadásban ismertette a kommunista vasutasok terveit. Hangsúlyozta, hogy a vasutasok az újjáépítés dolgozói között a legelső helyen állanak és még eredményesebb munkát fognak tudni végezni, ha mindannyian egységesen a nagy épitő miniszter, Qerő elvtárs mögé felsorakoznak. Az újhelyi vasutasok szeretettel ünnepelték a magyar munkásmozgalom régi harcosát, Csuta Károly elvtársat. Hetes! Ferenc Nagy a takarmányinség az állattartó gazdáknak! Az újhelyi dolgozók ezres tömege hallgatta Aczél elvtárs előadását az MKP ünnepi pártnapján Bodrogköz és Hegyalja végre összeköttetéshez jutott Felépült a pataki Bodrog-híd {.ellenit n.z&ukat. Az zVúta#
