Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-08-10 / 33. szám

Zeffii|ilSn! lípnjs^jf 1947 augusztus 10. Nógrádi Sándor elvtárs az abauj-borsod-zempléni választókerület kommunista listavezetője 2­-------—------------­Épp úgy, mint az 1945 ös választásakon, most is Nóg­rádi Sándor elvíársunk ve­zeti a Magyar Kommunista Párt listáját az Abauj—Bor­sod— Zempléni választókerü­letben. Nógrádi elvtársat ma már egész Északmsgyaror- szág népe ismeri. Az ő élete és munkája példaképen áll ma minden dolgozó előtt. Nógrádi Sándor elvtárs 1894 ben született Füleken, szegény iparos családból, ő maga is vasmunkás lett, Már egész fiatal korában bekap­csolódott a munkásmozga­lomba, majd 1919-ben a Felvidéket felszabadító ma­gyar vörös hadsereg sorai­ban harcolt. Az üldöztetések elöl külföldre ment 8 ott sem kiméivé magát, a dol­gozók érdekeinek védelmébe többször börtönbe került. A szovjet-német háború ideje a.att ismét a magyar munkásmozgalomba kapcso­lódott bele és 1944 ben, min! a Magyarországon harcoló partizán csoportok vezetője harcolt fegyverre! a kezében a fasiszták ellen. A salgó­tarjáni szénmedencében bá­nyászok- parasztok, ifjak, ma­gyar katonák, csatlakoztak lelkesen hozzá, aki mindig elől járt a harcban ás par­tizán csoportjával sok győ­zelmet aratott a németek fe­lett. Ez a harc és a magyar partizánok nagyszerű hős tettei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a demokratikus külföld Magyarországot nem mint fasiszta államot kezeltek. A felszabadulás után, Nóg­rádi elvtárs mint az MKP központi vezetőségi tagja, az északmagyarországi területi bizottságot vezette, majd ké­sőbb mint iparügyi állam­titkár a széntermelés foko­zása körül fejtett ki hatalmas szervező munkát. Nógrádi elvtársat a köztársasági elnök a magyar népért folytatott hősies harcáért a Magyar Szabadság Renddel tüntette ki. Jelenleg mini pártunk központi vezetőségének tagja, az országos propaganda ősz tály munkáját irányítja.; Nógrádi elvíársat az el­múlt másfái év aiatt megis­merte és megszerette Zem­plén-, Borsod- és Absujme- gye minden dolgozója, mert az 1945 ös választáson be­léje vetett bizalomnak Nóg­rádi elvíárs becsülettel meg­felelt. Északmagyaromág dolgo­zói ezen a választáson is bizalommal reá adják majd szavazataikat, mert olyan embert ismertek niegbenne, aki a dolgozó nép érdekében harcol és. cselekszik. Nógrádi elvtárs eddigi élete biztosíték arra, hogy ezt a harcot győ­zelemre is fogja vinni. érinthetetlen, a magánkezdeményezés és magánvállalkozás a közérdek határain belül szabad; hogy a magyar mezőgazdaság felvirág­zásának útja a paraszti tulajdon és magán- gazdaság megerősítése, a földműves szövet­kezeti mozgalom erőteljes fejlesztése; hogy tiszteletben tartja a magyar nép vallásos hitét, elismeri az egyházak ebből eredő feladatkörét. Szükségesnek tartja a demokratikus állam és az egyházak barát­ságos együttműködését, a függő kérdések mielőbbi rendezését az illetékes egyházi hatóságokkal; hogy meg kell nyitni a kapukat a nép fiai számára az államigazgatásba, a gazda­sági élet vezető szerveibe, a magasabb isko­Régi, közismert alakja a magyar mánkásmozgalom- nak Peyer Károly, aki több mint 30 évig volt a Szociál­demokrata Párt tagja és a Horthy korszakban egyik ve­zetője. A szervezett munká­sok és az öntudatos ipari dolgozók ismerik a Horthy- elnyomatás 25 éve alatti te­vékenységét. Peyer volt az a politikus, aki az ellenforra­dalom idején Horthyék első kormányában miniszteri tár­cát vállait, majd pedig az elmúlt évtizedek­ben többször áruló­jává vált a magyar munkásosztálynak. A budapesti munkások és a salgótarjáni bányászok köré­ben arról nevezetes, hogy Horthy rendőreivel a mun­kát és a kenyeret követelő dolgozók közé lövetett. Peyer Károly a felszaba­dulás után sem változott meg. A Szociáldemokrata Pártban — az ő befolyása alatt lévő kis csoporttal együtt — mindent elkövetett, hogy megbontsa a munkásegysé­get és a Szocsiáidemokrata Pártot a reakciós nagytőke szolgálatába állítsa. Ez azon­ban Peyernek és társainak nem sikerűit. Magyarországon a Szociáldemokrata Párt vezető! tisztá­A munkásság árulója Peyer Károly kilépett a Szociáldemokrata Pártból A Magyar Radikális Párt listáján jelölteti magát ban vannak azzal, hogy a munkásegy­ség a magyar demo­krácia legszilárdabb tartó oszlopa és ezt vállalják a Kotnmu nista Párt és a Szociáldemo­krata Párt mögé tömöröi! milliós dolgozó tömegek is. Peyer Károly — most, hogy nem sikerültek egységbontó kísérletei — és mivel nem jelölték képviselőnek, végle­gesen otthagyta a magyar munkásosztályt, átlépett a Magyar Radikális Pártba, és ugylátezik annak listáján in dúl a választásokon. Peyerék egységbontó céljaikban csú­fosan csalódni fognak: a Szociáldemokrata Párt ön tudatos dolgozó tömegei egy­ségesen állnak Szakosíts Ár­pád elvtárs és pártjuk többi vezetői mögött és utálattal fordulnak el a munkásegy ség árulóitól. Köszönetnyilvánítás A Sátoraljaújhelyi Keres­kedelmi Társulat elnöksége 100— Ft-ot adományozott a HONSz helyi csoportja részére. A nagylelkű ado­mányért ezúton mond köszö­netét a HONSz vezetősége. Iákba. Munkásokat és parasztokat a közigaz­gatásba ! Munkásokat az államosítod üzemek igazgatásába! Az üzemi bizottságok jog­körének kiterjesztését, Üzemi alkotmányt 1 A Magyar Kommunista Pórt híveinek milliós táborával, egységes akarattal, ke­mény céltudatossággal áll. helyt ezért a programért. Ellenségeink sokszor vesztünket jósolták. És'itt állunk erőben, tekintélyben meggyarapodva 1 Munkások és parasztok, értelmiségiek ég dolgozó polgárok, a fiatal­ság és az asszonyok mind nagyobb tömegei bíznak a Kommunista Pártban, mert mind­jobban bíznak ömagukban. A tétovázók és ingadozók ébredjenek rá, hol a helyük! Alijának a Magyar Kommu­nista Párt mellé! Erős Kommunista Párt: szilárd munkásegység! Erős Kommunista Párt: megbonthatatlan munkás és parasztszővetség I Erős Kommunista Párt — boldog nép, erős nemzeti Jólétért, rendért, függeilenségéri: Sor a trm -*c_r -arirt. -a -m 2-ä STfc ta»-é-u» =■». V E héten az újhelyi házi­asszonyok már hajnalban ott álltak az üzleteknél, a pékek­nél kenyérért. Elkeseredetten futottak egyik* kereskedőtől, a másikig, hogy a napi ke­nyéradagot megvásárolhas­sák. Mindhiába. Kenyeret napokon keresztül Ujhelyen nem lehetett kapni. Bár augusztus 1-én felemelték a kenyér fejadagokat, a város­ban mégsem lesietett hozzá­jutni jegyre kenyérhez. Há­rom négy forintért azonban fekete áron bármennyit lehe­tet! kapni. Nem tudni milyen rejtelmes raktárakból kerül­hetett elő a „fékeíe“ liszt, amiből jő borsos érőn áru­sítják a jegynéíküii kenyeret. Akinek míg több pénze van, az hófehér tejes fonotlkalá- csot is vehet magának, egy zsemlye nagyságú? 1 forint 20 fillérért; Jegyre nincs, „tekéién“ van kenyér j Mi &z -oka -aonsk, hogy nemcsak Ujhelyen, de Pata­kon sem sütöttek napokon keresztül a pékek kenyerei? Miért keljeit a dolgozóknak kenyérnélkül maradniok ugyanakkor, amikor jegynél* leül törvénytelen módon aki­nek volt pénze hozzájuthatott bármilyen mennyiségben ke nyérhez ? A magyarázatokat nem leket megenni! Szerdán korán reggel ki­mentünk az utcára, hogy személyesen győződjünk meg erről a példátlan mulasztás­ról. Megkérdeztük az illeté­kes kereskedőket és pékeket is a kenyérhiány okáról. Azt a választ kaptuk, hogy a malmokból nem kapnak lisz­tet, bár befizették előre rá a pénzt. Ez a válasz termé­szetesen nem lehet kielégítő. A lakosság szempontjából teljesen közömbösek a ma­gyarázatok, amelyeket nem lehet kenyér helyett megenni Nincs cnknr, kevés az olaj, drága a zsír De nem csak a kenyérre! vannak bajok. Az élelem el­látás minden területén bot rányosak az állapotok Zem­plén megyében. Sem jegyre, sem jegy nélkül cukor honszu ideig nem volt Ujhelyben. Ugyanígy só sem. Az egész megyében súlyos zayarok vannak & jegyre kiosztandó zsiradék körül is. Egyes cik­kek árait pedig most augusz :us l*e után, amikor ország­szerte csökkentek az árak itt Ujhelyben a kereskedők a magasabb beszerzési árakra hivatkozva felemelték. A zsir ára egy hét alatt 18 forintról teljesen indoko­latlanul 24—26 forintra emel­kedett. Felemelték a hús árakat is. Burgonya ára a piacon. Elég olcsó is, de a szőlő például amelynek kg-ja Buda­pesten 1 80, 2 forint, itt To- kajhegyalján az ország első és legbőségesebb szőlőtermő vidékén 3.60—4 forintba ké­rői. Ezek az árak joggal háborítják fel a dolgozókat. Elkeseredő!! küldöttség az MKP megyei bizottságánál Szerdán délelőtt, amikor j már a véksőkig fokozódott j a kenyérhiány miatti elkese j redés a városban, örventagu ! asszOfiyküidÖHaég kereste fel j az MKP megyei Bizottságát, i hogy segiiséget kérjenek. Az | újhelyi háziasszonyok eike- ; seredetten fakadtak ki azok j ellen, akiknek vétkes gon- j datlansága miatt nem tudnak ! családjuk számára kenyeret ! vásárolni. Qvuska János elv társ képviselőjelölt beszélt a küldöttséggel és megígérte, hogy utána néz a kenyér- eiiátás körüli rendellenes­ségeknek. Vele együtt kerestük fel mint legiiietékesebbet Pásztor József főispánt, a vármegye közellátásügyi kormánybiz­tosát. Meglepetéssel hallotta, a közeílátás körüli zavaro­kat, de magyarázattal annak okáról 6 sem tudott szolgálni. Sürgősei) rendet beli teremteni! Mi tudunk! Nem vétellé s az, hogy most augusztus l e után zavarok keletkezne» a közehátásbsn. Emlékszünk még 1945 re amikor a vá­lasztások után a nép ellen­ségeinek manipulációira ha­sonló helyzet állott elő Buda pesten és a városokban. Mi • tdiíkj hogy a közelié tás kö­rűn visszásságokat tudatosan «tik elő és a2t is tudjuk, hogy meg van ?á a mód válsoztefni ezen a helyzeten. Mint ahogy Budapesten és a többi vidéki városokban a legnagyobb rendben folyik a közeílátás és augusztus 1 -évei a kommunisták szívós harcának nyomán olcsóbb lett az éleielem és egyes iparcikkek ára, út Zemplén­ben is megvalósítható mind­ez. Az erre hivatott szervek­nek többet kell törődniük a dolgozók ellátásávat mert nem elég az, hogy az élel­miszer cikkeket kiutaló pa­pírokat kibocsájtják, arról is gondoskodni kell, hogy azok élelem formájában a lakossághoz jussanak. A kommunisták biztosították a kenyeret Szerdán délután a Kom­munista Párt megyei bizott­ságának teherautója szállítóit a vidéki malmokból a város részére lisztet, hogy segítsé­get nyújtson a tarthatatlanná vált kenyérinség enyhítésé­ben. 12 q jóminőségu lisz­tet szállítottak be a kommu* j nísíák Svoraljaujheíyre és csütörtök reggel a pékek már ebből a lisztből sütött évek óta nem látott jó mi­nőségű békebeli kenyeret árusítottak. Az MKP, mint már többször — most is azonnal cselekedett városunk lakosságának érdekében. Azonnali intézkedéseket a lakosság ellátásának biztosítására! Zavarok a zempléni közellátásban Napokig nem volt kenyér, emelkedett a zsír ára, drága a szőlő 5« IsáiiOÍI *5»9 HlíirJs,; «AA'bitfrt LnM-nÁ.k.1» Litt I ------JAj. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom