Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-06-29 / 27. szám

2 K e nt p H u I Sí <§ p n J s S g 1947 H réve 29. mm A falu és a város dolgozói erejüket megfeszítve termelnek Ez után a gazdasági hely­zetről szólt Rákosi elvtárs. Agrárország vagyunk —■ inon dotta — és a legfontosabb 3 mi országunk életében rendszerint a termés. Május közepéig az idén is nagy volt az aszály, de szerencsére jött a langyos eső. Az or­szág többi részében jobban áll a termés, úgy, hogy ha így marad az időjárás és a M-dárd napi eső nem csal meg bennünket, akkor való­színű, hogy országos átlag­ban közepes terméssel szá­molhatunk. Ami a földmives nép szorgalmától függött, abban nincs panasz, a leg­nagyobb ritkaság bevetetlen lerületet találni. Örömmel látjuk, hogy a falu népe el­érte, sőt túl is haladta a békebeli vetésterületet. Ehhez hozzátehetjük, hogy az ipar dolgozói is megáll- ták a helyükét. Elsősorban dicsérettel kell megemlékez­nem a mi derék bányászaink ról (nagy éljen), akik min­dent elkövettek, hogy ne hiányozzék a magyar ipar éltető eleme, a szén. A va­sutasok 2 esztendő alatt úgy rendbehozták a vasutat, hogy például Sátoraljaújhely for galma nem sokkal marad cl a békebeli mögött. De Így van ez minden téren. Aki külföldről jön, nem győz eleget csodálkozni. A textil munkások ugyanannyi ruha vásznai termeinek, mint bé­kében és az acéltermelés is elérte a békebeli színvonalat. Segítségükre volt ebben a hazafias mérnökök és más értelmiségiek serege is. Ebben a tekintetben rend van. Ahol nincs rend, az a politikai helyzet folytatta Rákosi elvtárs. Naöy Ferenc, Kovács Béla és Varga Béla hátat fordított a parasztságnak és a nép ellenségeivel cimboráit Ismertette ezután az össze esküvök célkitűzéseit. Az uj- gazdáknak nem kell különö­sebben magyarázni — han- güilalta —, hogy az a kis- hijján 100 nagybirtokos, aki nek Zemplén megyében 100 hold kivételével, vagy egészé­ben felosztották a birtokát a föidteienek között, mind azon töri a fejét, hogyan lehetne visszakapni a földet. Az 1000 holdasok, a bankárok, a volt főispánok, főszolgabírók sze­retnék visszahozni a csend őrök, a Horthy katonatisztek, a régi rend uralmát, Legjobban a par asz tot gyűlölik, mert el­vette a földet és ezzel elvette a 10.000 hol­dasoktól a vagyont, lekin lélyt, politikai befolyást. De talán még jobban haragudtak azért, hogy azok a béresek,' zsellérek, nincstelenek, akik azelőtt szolgák voltak, a szol- gasorból gazdasorba léptek elő, megnőtt az öntudatuk, a bátorságuk. Ezek nem fog­ják többé Igába hajtani a fejüket. Ez ért volt az urak legfőbb gondja, hogyan le­hetne visszacsinálni a föld­reformot. Ehhez a tervhez minden­féle elméletet csináltak. Azt mondták, a paraszt nem való a politikába, paraszt ne le­gyen országgyűlést képviselő. A paraszt dolgozzon, az ur vezessen. Meg akarták if mérőim azt, ami az 1920 as évek elején itt megtörtént. Beléplek az akkori Kisgazdapártba, a Pallavicini gróf, 56.000 hold birtokosa, gróf Bethlen István, Gömbös Gyula. Megkörnyé­kezték Nagyatádit, belevették mindenféle piszkos dologba, lerántották a lábáról. A pa­rasztot szembeállítottak a munkással, megverték a munkásokat, utána megver ték a parasztokat és ural­kodtak eddig, amíg a Vörös Hadsereg a német fasiszták­kal együtt ki nem verte őket. Most is az! ismételték meg, amit 1920 ban csinállak. Bementek a Kisgazdapártba, a képviselők fele paras.t, a fel* ügyved, volt nagybirío kos, volt főszolgabíró, Le­veliik a lábukról a Kisgaz sUpsrt vezetőit, akikben megvolt a hajlandóság arra, hogy levitessék magúkat a lábukról. Nagy Ferenc egy baranyai parasztnak a fia. Egykéző faluból származott. Hogy mennyire nem szerette a paraszti életet, bizonyltja, hogy kitanulta a borbély- mesterségei, volt biztosítási ügynök, majd irogatni kez­dett az újságba. Fiát egye­temre küldte, a lányával el­végeztette a középiskolát. Nagy Ferenc olyan paraszt volt, aki a parasztságot ott akarta hagyni. Kovács Béfa pincér volt egy darabig, úgy akart hátat fordítani a pa- raszJságnak. Vargha Béla egy parasztnak a pap fia volt. Úgy akart elszakadni a parasztságtól, hogy meg­tagadja a származását, ur legyen belöie. Megfelelő rossz környe­zetben rossz irányba kerül­tek. Köréjük csőűült egy csomó egyetemei végzett úri- gyerek, mint a Saláta, Jaczkő és a többiek, akik befolyá­solták őket. Ezeket a Kató­kat nem volt nehéz táncba vinni. Nyíltan nem lehetett a mostani viszonyok között arról beszélni, hogy az uj gazdáktól vegyék el a földet, csak titokban, erre kellett az összeesküvés. Ferenc utasítást adott ki a-n nak a nyoinozótiszídek a lefogására, aki meg vofi bízva az összeesküvés fel* göngyöiitésévef. Tudtam, hogy itt valami komoly do lúgról lehet szó, ha magé a miniszterelnök szól beie. Háta a demokratikus rend őrségünknek .és erős kezű bel ügy mi tiszlerü n knek, Rajk László elvtársuak (éljen Rajk 1), kiboj óztuk hí össze esküvés szálait. Nem voit könnyű dolog, mikor velük volt az ország miniszterei nöke, a nemzetgyűlés elnöke, a Kisgazdapárt főtitkára, egy csomó miniszter, Jőispán és mögöttük állt a parlament jelentékeny része. Ezérl kö­vetelték februárban, hogy parlamenti bizottság foglal­kozzék az összeesküvéssel, hogy kecskére bizzuk a ká posztát. Mikor Kovács Béiál — aki meg akart szökni — Idái tóztatták az oroszok, közbe­léptek az összeesküvők pro lektorai is. Az amerikai jegy­zékeknek azonban nem volt sikerük és mikor a Kisgazda­párt összeesküvő vezetői ezt látták, visszavonulói hivattak. Március közepén csináltak egy megegyezést, lemondott 4 miniszter és kizártak né­hány demokráciaellenes ma-' gatartásu képviselőt. Ez azon ban csak fegyverszüuelvoliés a Kisgazdapárt ve?e tői arra s/ámitottak, hogy megvárjál! a békekötést, amíg ki vonulnak az oroszok és akkor Rt is azt fogják csinálni, amit legutóbb Franciaor­szágban meg Ötasz országban csináltak, hogy Amerika ad kölcsönt, d * azzal a feltétellel, hogy a kommursisláítat és szociál­demokratákat távolítsák el a kormányból. tonatiszteken, csendőrtiszte­ken keresztül összekölteiésbé kerültek a volt Horthysta diplomaiákkal és ezek révén a külföldi katonai hatósá­gokkal. Az összeesküvés ki­szélesedett, összekeveredett a kémkedéssel is. Az egész politikát jelle­mezte a kéíku’acsosság. Nyíl­ta« azt mondták, a Kisgazda- párt fogjon össze a demo kralikus pártokkal, a nein zetközi viszonyok terén pedig a legjobb barátságot hirdet­ték a Szovjetunióval, ugyan­akkor harcoltuk a dtnwkrá cia ellen, ál híreké I terjest lettek a kommunisták ellen, kémkedtek a Szovjetunió el len. Tavaly decemberben jelen telte a rendőrség, hogy egy ÖBt.-er-skÜvés nyomára buk­kanlak iá Akkut kezdtük Komolyan venni a? ügyet, írókor íatiuK, hogy Nagy Összehívtam a miniszter­tanácsot és az volt az egy­hangú vél Miiény, hogy azon­nal haza kei! hívatni Nagy A Azok az urak, akik szökdösnek, a zsebükről sem feledkeznek meg Nagy Ferenc is azért ment Svájcba, hogy összekötte­tésbe lépjen a Horthysta diplomatákkal. Salátával, meg az amerikai és angol nagytőkés körökkel is. Mi előtt kiment volna, az orosz követségtől kérte, hogy adják ki a magyar hatóságoknak Kovács Bélát. Azért akarta kikérni, hogy megszöktet­hessék, mint Saláta Kálmánt. Amig kint volt Svájcban, megjött a Szovjetunió vála­sza — folytatta Rákosi Má­tyás a sorsdöntő események ismertetését. Mint miniszter- elnökhelyettes, én vettem át a jegyzékei. A jegyzékben megírták, hogy Kovács Béla Ferencet. Mikor Nagy Feiene megtudta, hogy a vádak nagyon, komolyak, elhatá rozía. hogy inkább lemond Ezekben a nehéz időkben is kimutatta a foga fehérét Azt telefonálta nekünk, hogy küldjük utána a v# dászcsizmáját,«/ éh szereit, azt az autót, amit a Szovjetuniótól kapott, a felesége perzsabuinláját és 400.000 svájci frankot kért több mint egymillió’forintot egy összegben. Nagyon meg nőtt az étvágya. A pénzt nem kapta meg, «Je az ék­szereit és a többi holmit utána küldték. Azok az urak, akik azöfc- dögnek, a zsebükről sem feledkeznek meg. Jékcly László itt ládát és koffert vitt rtutgá v&f, abba pedig sok minden be letéri. Ezek az urak nemcsak politikai okokból, «te vagyon klsíbolás céljából te: szökdős nek Az összes kisgazda kö vetek is lemondtak. Hadd hulljon a férgese. Minél töt* ben lesznek odakint*, annál jobban építjük a magyar demokráciátw Azt üzenjük ezeknek az uraknak; kivitt tágasabb, de a pddgyá“rt sín posabban meg fogjuk, nézni. Beszéli ezután nz amerikai jegyzékről, is. Amerika azért intéz hozzánk jegyzéket mondotta - , mert az. arise rikat 10.000 holdas segíteni akar a magyar 10.000 holda­son. A mi álláspontunkat nem változtatták meg az -:<m<-rik*i jegyzékek, védeni fogjuk a magyar nép érdekeit. Külföldön tartózkodó ka-' el!en nem adhatják ki, de átküld­ték a saját kezűleg Irt var loinásaít. Ebben le volt leplezve «z egész összeesküvés ér Nagy Férd re ér Varga Béla j ; alaposan benne voltak. magyar nép büszke nép és nem adja el hazáját egy eret eves Beszélnek arról, hogy meg ­vonják a kölcsönöket. Ennek a fenyegetésnek nagyobb a füstje, mint a lángja. Az amerikai tőkések meg tudják különböztetni az üzletet a politikától, mert az üzlet üzlet és a politika az poli­tika. Az üzletben pedig nem ismernek tréfát és a kama­tokról nem sziveden monda­nak Te; Jönnek a jegyzékek, de ugyanakkor jönnek a va­gonok is és szépen folytatják a szállilárt. Meg szeretném mondani az amerikaiak felé, hogy Magyarország nagy és mü­veit ország volt már Hollós Mátyás idejében is, amikor Amerika még fel sem volt fedezve. Ez büszke nép. A magyar nép szereti hazáját és ez a lutea nem eladó (vili nos taps). Ezt a tételt nem kei! külön aláhúzni itt Zemplénben, ahol minden falu, minden hegy az ezeréves Magyar ország történetével vau léte. Nincsen akkora amerikai kölcsön, amiért a félszoba dúlt magyar nép újra haj landö volna visszavenni nya­kára a jármot, visszaadni a földet. A magyar nép büszke, haza szerető és hazáját áruba nem bocsdjtja (óriási taps, úgy Van). a er ■JEÍ dák Kérésziül vittük, hogy Í5 holdon aluli re. szolgáltassanak he felemeltük a gabonaárat, eltör ültük a dézsmál Aratás előd felmerül a termés értékesítésének kér­dése. Ezekről a kérdésekről már május 9 én azt inon dohain: meg kell szűrhetni az agrárollót — olvassa Rá­kosi elvtárs egy plakátról beszédének kivonatát. Fel kell emelni a gabonaárat... abban az estiben, ha mégis beszolgáltatást a kerülne sor, a 15 holdon aluli gazdikat mentesítsék a beszolgáltatás alól (éljen!) ...a gazdák szabadon rendelkezzenek tér mélyeikkel (éljen 1) Tegnapelőtt kijött az uj besioigáltatási renddel: Ke resztuivitiitfe azt a javasla­tainkat, hogy 15 holdon elült gazda ne szolgáltasson be (nagy éljenzés). Fel­rimiiuii. u inten árát a tavalyi 4ü helyéit 8o forintra. Azt hiszem a 80 forint már közelebb van sírhoz a köve­teléshez, hogy égy utálná búza legyen egyenlő »gy pár csizmával, jobban n^ru tehetett me gern rin, a gabona ái at, llieíí eiiDßl ä gabíJilá bői essík a munkás é? ca

Next

/
Oldalképek
Tartalom