Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1947-06-22 / 26. szám
1947 junius' 22. 4 Zempléni lépnjság Mód utat mutat A község önerejéből indult meg, de ma már Molnár Erik segítségével működik az étkeztetéses óvoda és napközi otthon Valahol óit kezdődött, ' hogy tűzifára lett volna szükség, de nem volt pénz, amiből vehettek volna. Befogott hát az öreg Stion János — Isten nyugosztalja — feltett 50 kiló fát a magáéból és végigkocogott a szekérre! a falun s minden háznál megállt, hogy egy pár darab fát kérjen az óvodának, a gyerekeknek. így került tűzifa az óvoda kályhájába. Azután élelemre lett volna szükség s a község itt is segített magán. Képviselőtestület elé került a dolog és másnap már megindult a gyűjtés Révész Károly és Rácz Bála vezetésével. Innen is csurrant, onnan is csep pent. Ahol — jobb mőduak- nál — több is akadt, onnan több került, de kivette a részét az adakozásból úgy szólván mindenki. A maiom és a kaolinbánya tulajdonosa, parasztcsaíádok, tiszt viselők s a község papja összeadták, ami kellett az óvodának, sőt annál többet is. Nemcsak a 30—40 óvodásnak jutott ebből jó ebéd, hanem még annak a 60—70 iskolásnak is, akik máskülönben az uj kenyérig talán egyszer ‘ sem lakhattak volna jól. Ma már biztos alapokon nyugszik a médiák demokratikus megmozdulásává) megindult ebédeitetési akció, mert a népjóléti miniszter Molnár Erik elvtárs is segítségére sietett. Ma már komoly raktára van az óvodá nak. 120 kg margarin, 30 kg cukor, 250 kg liszt és egyéb élelmiszer soiako zik a község lakosai áltai összeadott élelmiszerek mel'é s ölveczky János Osvay József, Barna József, Cimborái Lajos, nagyobb adományai meiié. H í kell, akad tej Is. Ha szállítani keli valamit, akkor rendelkezésre áll a teherautó, s így fennakadás nélkül folyik minden délben 8z ebéddieiés. Marcsó néni főz, a tanító nénik kisérik a gyerekeket, Kalmár József né, az óvonéni pedig — aki a lelke az óvodának és ennek az akciónak — vigyáz arra, hogy a kicsinyek minden délben jóllakjanak. testvérke 9 éves, de „olyan- minlha csak három lenneu, „Tud az mindent; beszél énekel, csak járni nem tud, mert angolkóros* — mondja felnőttes hangon a kis Albert — „nem lehet rajta segíteni, meg fog halni* teszi hozzá olyan nyugodt természetességgel,' hogy nekünk végigfut a hátunkon a hideg. Bizony így volt ez a régi világban. Ha beteg lett a szegény munkás ember gyereke, akkor legtöbbször meg kellett halnia. De Mád példája azt mutatja, hogy ennek nem kell így lennie I Öröm mel üdvözöljük a mádiak összefogását és reméljük, hogy a példa ragadós lesz, s rövidesen megírhatjuk, hogy Zemplén megye többi községei is követik a jő példát. A szerencsi cukorgyár falujáró kommunistáinak pedig ezen az utón is üzen jük, hogy * a mádi óvodisták homokládát kérnek, meg jó erós homokjátékot, kis lapátot * és formákat. Mi megígértük nekik, hogy egy közeli vasárnap majd kijönnek Szerencsről a „bácsik“ és megcsinálják. M. G. Aminek nem szabad így lenni Hogy mit jelent ez az akció, azt legjobban az a kis beszélgetés bizonyítja, amit az egyik nagyobbacska gyerekkel folytattunk. Boldog, hogy minden délben finom ebédet kap. Rajta ki vül még négy testvére is itt ebédel. Mindjárt össze is hívja őket. Úgy állanak előttünk, mint az orgonasipok mind az öten. De van még otthon is két testvérke. Egy éves az egyik, az még azért nem jár ide, a másik pedig azért, meri „úgyis meg fog halni“. Megdöbbent kérdésünkre kiderül, hogy az a Rákosi Mátyás mondotta: A 3 éves terv meg akarja szüntetni az agrárollót, fel akarja emelni a falu élet- és kulturális színvonalát, szociális helyzetét arra a színvonalra, amely a városban megvan. Ezért a 3 éves terv majdnem 2 milliárd befektetést szán a falura. A zöldhllell felében pénzben is meg lehet váltani Itt Zemplén megyében is i rozsot vagy kétszerest ke l felmerült a parasztság részé- természetben beadni a garől az a kívánság, hogy tegyék lehetővé a zöldliitel egy részének pénzben való visszafizetését. A szegény parasztok és ujgazddk ugyanis nagy tömegben nem tudták Igénybevenni a hitelt, meri nincs annyi gabonavetésük, aminek terméséből a zöldhitelt természetben vissza tudnák fizetni. Rákosi elvtárs junius 4 én javasolta a Gazdasági Főtanácsnak, hogy szavazzák meg, hogy a zöldhitelt pénz bért Is vissza lehessen fizetni. A javaslatoi elfogadták. Ezek szerint a zöldökéiként kapott minden 40 forint után csak 50 kiló búzát, bonakereskedőnek, a fenn maradó részt pénzben is megfizethetik. A hitelösszeg 25% a kukoricára is felvehető. Minden 30 forint után 50 kiló májusi szemes kuko ricára átszámított mennyiséget kell lekötni. A fennmaradó részt itt is pénzben fizethetik meg a gazdák. A könnyítések vonatkoznak a már eddig kiadott zöldhitelekre is. A zöldhiiel pénzzel megfizethető részét Rákosi Mátyás mondottá: A hároméves terv gazdasági előfeltétele, hogy megvalósuljon végre az a jelszó, amelyet gyakran hangoztattunk, de nem tudtunk az életbe átvinni, az, hogy fizessenek a gazdagok. Gondoskodni kell róla, hogy hazánk újjáépítésébe végre bevonjuk a gazdaságilag legerősebbeket, hogy a dolgozók gyenge válláról az ő vállukra hárítsuk át a terheket. Pártunk ezért javasolta, hogy vegyék számba mindazokat a háborús és inflációs nyereségeket, amelyek 1939 óta előállottak és ezeket a nyereségeket progresszív haladó arányban 75 százalékig az újjáépítés céljaira vegyék igénybe. Az újjáépítés gazdasági megalapozására ezenldvül javasoljuk, hogy a gazdagok fizessenek vagyondézsmát. Mii Mell tudni at lovak Kancát csak igazolvánnyal ellátott és ellenőrzés alatt álló ménnel fedeztessünk A lovak egyik legvesze delmesebb fertőző betegsége a tenyészbénaság, vármegyénk térfeléién isme- telten előfordult. Fogékony iránta a szamár is. A betegség úgyszólván kizárólag fedeztetés utján térjed állafrőí- éllatra, s első tünetei a fedeztetés uián legkorábban öt nap múlva, esetleg csak hónapok múlva jelentkeznek. A tenyészbénaság a múltban nálunk ismeretlen betegség volt. Romániából húr colták be a háború folyamán és ma már igen sok községben állapították meg az országban. Terjedését minden eszközzel meg kell akadályozni, mert újból fejlődésnek Indult lóállományunkat veszélyezteti. A kezdeti szakban a inén vaszorája, here- borékja, a kanca pérája megduzzad. A duzzanat nem fájdalmas, tészíás tapiniatu és nem melegebb környezeténél. Gyakori a gátláshoz hasonló viselkedés és a vizes lési inger, kevés fcifolyá- van a húgycsőből ás hüvely bői. A penis makkján lehetnek apró göbök, fekélyek, a hüvely nyálkahártyája piros sárgán áttetsző vasía gabb redőkei vet. Később a bőrön csalános kiütés, úgynevezett „Tátiéi foltok* jelentkeznek, pér n^p múlva eltűnnek és más testtájakon ismét előtűnnek. Végül jó étvágy ellenére erős icsová- r.yodás és bénulás okozta ingadozó, terpeszkedő járás jelentkezik. A. betegség már egy hónap alatt elhullásra vezethet, de évekig elhúzód fedeztessünk, amely ienyész tésre jogosító igazolvánnyal el van látva és mint ilyen állandó állatorvosi ellenőrzés alatt ált. A mén birtokosa ügyeljen &rra, hogy olyan kancát, amely a betegség tüneteit rnmiatjs, na fedeztessen be ménjével és a gyanús kancáról tegyen je leütést az elöljárósághoz és hatósági állatorvoshoz. A karca tulajdonosa betegségre gyanús kancájáról ugyancsak tegyen jelentési az elöljárósághoz és a hatósági állatorvoshoz. A betegség bejelentési kötelezettség a!a lapozik. Soha senki ne fedeztesse kancáját közienyésztésre nem engedélyezett ménnel, úgynevezett zugmétinel, mert veszélyezteti kancájának egészségét és elősegíti a betegség, terjedését. Ha a gazda zuvménröl szerez tudomást, erről tegyen jelentési az elöljárósághoz és a'hatósági állatorvosbo’. A beteg méneket és kancákat a hatóság a Ienyész lésből kizárja oly módon, hogy azokat kártalanítás mellett leöleti, vagy pedig a méneket kiherélted, a kancá kát állandó égetett bélyeggel látja el. Az égetett bélyeg „TB“ betűkből áll és azt a hatóság a nyak baloldalára, valamint a két hátulső comb élre sütícti. A íenyészbána kancákat az idegen államok íg ellátják égetett bélyeggel, s azt ?, nyak oldatára, vagy a combra sütik. Romániában „D*,Csehszlovákiában „ZN“ Jugoszláviában „ZK“ a te- nyészbéna lovak bélyege. Ha valaki ilyen bélyeggel ellátott lótól tudomást szerez, azonnal jelentse az elől járósághoz és a állatorvoshoz. Dr. Görcs Sándor vármegyei állatorvos. hatósági egyéb beszolgáltatásra alkalmas terménnyel is meg lehet i hat, fizetni, tehát nemcsak gabo- j gyógyítása ezidöszerint nára, hanem más terűié 1 nem lehetséges. nyekre is adnak zöldhitelt. Kancát csak olyan ménnel Szegény ember vagyok Irta: Kaposi Ferenc Szegény ember vagyok, nincs címeres hat ökröm s nem hordok csikorgós csizmát, kalapom se ékesítette soha darutoll, csak egy-két szénavírág. Kérges kezem sohasem mutogattam, a földdel régi rokon vagyok. Ittam arató-áldomást, rózsaszínű borból és hordtam a rüsztungot. Sfcép napokon kapával, kaszával hajtottam mások malmára a vizet és sovány napszámban nyilvánult meg számomra az emberszeretet. Közelről hallgattam a gazdagok szívverését, — ők nem tudják mi a verejték ára, — s nem tudják, hogy a szegények tenyere az Isten takarékpénztára.