Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-02-17 / 8. szám

2. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG ' 1946. február 17. Jtakaközben a monoki kommnnisták... Szerencstől néhány kilőméter- nyire, erdőkkel övezett kies völgy­ben fekszik Monok, Kossuth Lajos szülőfaluja. Életerős pártszervezet épült itt, az elmulí héten meglep­tük őket munkaközben. Bém István pártitkárt a föld­igénylők szövetkezetének irodájá­ban találtuk meg. A nagy szabad­sághős bizonyára büszkén tekin­tene rájuk, kik szülőházának egyik szobájában a nép gazdasági fel­szabadításának, s építésének nagy munkáját végzik. Meg tudjuk itt a szövetkezet elnökétől: Bém elv- társtól, s pénztárosától: Gavodi elvtárstól, hogy a szövetkezet a múlt év december 9 én született meg 188 taggal, 2.192 üzletrésszel. Azóta napról-napra fejlődik. Eddig 1..130 drb. különféle vasanyagot szerzett be, s szállított ellenértékűi élelmiszereket az éhező gyári dol­gozóknak : gondoskodni fog a szövetkezet arról, hogy vetőmag­hiány miatt a föld tavasszal vetet­lenül ne marsdjon: most 10 mázsa szög, ruha és bakkancs szállítmány érkezését várják. Tele vannak ter­vekkel és munkával. Alig férünk a tágas szobába. A falak mellett csnrére szánt tárgyak; ráfvas, tengely, ekekapa, borona, fejsze, tűzhely, veder stb. nagy mennyi­ségben. Egy re-másra jönnek érdek­lődők, 'üzietrészjegyzők, vásárlók. Építő munka folyik itt, s élei su­gárzik szerte Kossuth szülőházából! Megint csak pártszálak vezetnek a földigénylő bizottság irodájába. Ismét a Kossuth ház, s ismét pár­tunk lelkes vezetői. Megyeszerte sok a panasz a földosztás körül. Monokon a földosztása mintaszerű volt. 1.271 kh. területű szántót» szőlőt, gyümölcsöt és házhelyet osztottak ki, 510 birtoklevéllel. Irodájuk mintaszerű, s munkájuk­kal meg van a község népe is elégedve. Az elmúlt évben egyet­len szemernyi föld sem maradt a I monoki határban vetetlenül. A leg­nagyobb nehézségeket is legyűri az öntudatos magyar dolgozó vasakarata I A községházán vagyunk. Neu­mann Lajos főjegyző és Vincze András biró fogadnak minket.« Mindketten pártunk tagjai. A nép bizalma helyezte őket felszabadu­lás után szolgálatukba, ez a bi­zalom nem csökken irántuk. Vincze elvtárs foglalkozása után kisgazda, pártunk öntudatos tagja, akinek népe sorsproblémái szivén feksze­nek, s éjjelét, nappalát a rábízott nép ügyes bajos dolgainak szenteli. Fia 4 középiskolát végzett, 22 éves, családos: Vincze András a hely­beli rendörbiztos. Tipikus kép­viselője a talpig becsületes, tehet-, séges, egészséges magyarságnak. Keze alatt nem alszik a rendőrség, ^özségét nem egyszer mentette meg. súlyos károsodástól, élete kockáztatásával. A hálás lakosság beadványt adott a képviselőtestü­lethez, s javasolták, hogy áldozat­kész szolgálataiéig földdel jutal­mazza a földigényló bizottság. A testület megszavazta, de Vincze András nem maradt hűtlen ön­magához, nem fogadta el: amit tett, neki mint kommunistának kötelessége' volt. A község disz- jeg/zőkönyvi kivonattal, s oklevél­lel örökítette meg munkáját. így vezetnek ők, mert kommunisták! Taggyűlésre megyünk a párt­titkárral. Alig tud néhány lépést menni az utcán Bém elvtárs, hogy meg ne állítsa egy-egy járókelő. Mindenkinek van valami panasza, kérése, tanácstalansága, s ő a kész segítő, kinek mindenki számára van ajándéka. Megérkezünk a gyü- lésterembe, s amikor találkozunk a lelkes, öntudatos tagsággal, lát juk, a párfmunkát, mi itt folyik, megértjük azt, min egész nap töprengtünk, hol van a gyökere a példaadó tnonoki munkának. Kossuth népe dolgozik a nagy szabadsághős zászlaja alatt, s ki is fogja vivni a megérdemelt bol­dog, emberi életeti Még mindig Ígéret i hözmanha rendelet módosítása Több esetben megkerestük a Polgármesteri hivatalt javas­latainkkal a közmunka ren­delet módosításával kapcsola­tosan, és minden esetben ígé­retet is kaptunk. így maradt puszta szó minden fáradozás, ez az oka annak, hogy a mun­kásság, a város legértékesebb dolgozó rétege változatlanul közmunkára van igénybe véve. A munka helyeken naponta látjuk a megszokott összetételű tömeget: cipészt, asztalost, kőművest vagy más foglalko­zású dolgozót. De nem látjuk a nyugatról visszatérteket, az ipar nélküli feketézőket és azt a nagy réteget, akik reggeltől estig jól felöltözve csoportok­ban, vidáman tárgyalják az eseményeket. Ne csodálkófezon A Magyar Kommunista Párt 1946. február hó 17-én és 18-án este 7 órai kezdettel a Városi Színházban a zempléni községek részvéteiével knlturestét tart, a párt első vármegyei értekezletének alkalmából. Vasárnapi műsor: * 1. Himnusz. 2. Ünnepi beszéd: Csathő József. 3. Nyitány: Jónás Aladár cigány- ' zenekarával. 4. Szaval: Homokay Pál. 5. Jelenet. Kié a föld ? előadja a M. K. P. kulturgárdája. 6. Énekel: Szalonlay Gyula. 7. Tangóharmonikán játszik: Béres Magda. 8. Magyar tánc: Mihalcsik Márta és Gönczi Aranka. Hétfői z u n e i. 9. Orosz néptáncok és énekek: Az orosz városparancsnokság közreműködésével. 10. Szaval: Csatkő Jőzsefné. 11. Zongorán játszik: Laczko­vits Endréné. 12. Énekel: Királyházy Erzsébet. 13 KIasszikustánc:Prihoda£va. 14. Jelenet: Ostoba, előadja az M. K. P. kulturgárdája. műsor: 1. Himnusz. 2. Szaval: Lánczi Iván. 3. Néptáncok: a szerencsi M. K. P. énekkórusa. 4. Indulók: előadja a kulturgárda. 5. Népi jelenetek: előadja a kulturgárda. 6 Népdalok: Jónás Aladár ci­gányzenekara. 7. Szaval: Kovács János. 8. Énekel: Királyházy Erzsébet. 9. Gyöngyösbokréta: bemutatja a cigándi M. K. P. 10. Jelenetek: bemutatja a sze­rencsi M. K. P. 11. Népies bemutató: vajdácska! M. K. P. 12. Indulók: szerencsi M. K. P. énekkórusa. 13. Énekel: Szaloniay Gyula. Mindkét este az előadások után reggelig tánc a Vigadó dísztermében. Jegyek elővétele a Magyar Kommunista Párt irodájában. Mindenkit szeretettel vár a Vezetőség. senki azon, hogy a munkás­ság lassan türelmét veszti és gyűlölettel tekint az ilyen jelenségekre. A demokrácia alkotó rétege nehezen viseli el azokat a tüneteket, amelyek állandóan jelentkeznek és követeli, hogy azt a réteget, amely eddig az ő bőrén élősködőit állítsák munkába. Az a meggyőződésünk, hogy a Polgármester ur nem nyúl kellő eréllyel e lényeges probléma helyes megoldásá­hoz. Pedig tudatában kellene lenni annak, hogy városunk jó hangulatát csak úgy teremt­hetjük meg és fejlődését csak úgy viheti előre, ha a dolgozó réteg jogos követelését magá­évá teszi és nem rendelefekkel, hanem tettekkel szerez érvényt intézkedéseinek.* Siti o földhöz npl meghal A demokrácia földhőzjudatta a nincsteleneket és megalapozta jö­vőjüket. A reakció minden megnyilvánu­lása és törekvése arra irányul, hogy a főidet vissza szerezhesse. Nyilt harcot nem mer kezdeni, hanem mint mindég, óiost is buj­tat és másokat küld a porondra. Kerék Mihály kisgazdapárti kép­viselő egy tervet dolgozott Jd egy uj földreformra. Kerék ur szerint sérelmes ez a földreform a közép­birtokosok felé. Szerinte nem 200 holdig, hanem 5Q0 holdig kellett volna meghagyni a földet. Kinek a sugallatára dolgozta ki Kerék ur a tervet? Tudjuk, nem is kell mondani. Kerék urnák csak egy pár hold földje van. Nem értjük meg azt, hogy miért fáj neki az, hogy a nagy földbirtokokat szét­osztották. Már annyira merészkedik a reakció, hogy egyes helyeken a kiosztott földet igyekszik vissza­szerezni. Megmozdultak az ujgaz- dák. A ceglédi Földrendező Bi­zottság egy küldöttséget küldött a Földművelésügyi Minisztériumba és elmondták azt, hogy milyen körmönfont javaslattal "igyekszik visszaszerezni a földjét a régi föidesur. A ceglédi ujgazdáknaka jelszavuk az, hogy „aki a földhöz nyúl, az meghal.* Keresték a mi­nisztériumban Kerék urat is, de az, amikor meghallotta, hogy az ujgazdák keresik gyorsan eltűnt és nem találták meg. Debrecen mellett Vámospércsen egy ujgazdi kijelentette, hogy „azt a karót, melyet én levertem a földem végére ép ésszel ki nem huzom.“ Zempléni ujgazdák 1 Harcoljunk azok ellen, ahne mJg mindig azon dolgoznak, hogy a földjüket vissza­szerezhessék. Kövessük a ceglédi és a vámospércsi ujgazdákat ás mi is azt mondjuk, hogy az, aki a földhöz r.yul, meghal. — A NÓszövetslg szokásos szerdai Nőnapjára szeretettel hívja és várja tagjait és vendégeit. Vezetőség'

Next

/
Oldalképek
Tartalom