Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-04-14 / 16. szám

H. évfolyam. 16. szám DEMOKRATIKUS LAP — MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER Ara 100.000 pengő Sátorallaújbely, 1946. április 14. Tavaszi gondol!... Irta: SZÖLLÖ8I BÉLA A dolgozó parasztság arcára a tél minden nehézsége és nélkQlö zése ráncokba sűrűsödött össze. De a tavasz nyomán elsimulnak a nélkülözések, szenvedések ráncai és felváltja őket a kemény, elszánt akarat vonása. Megújult erővel dolgozik ismét országunk alapja: a parasztság. í>zik és tudatában vannak, hogy ü raj'uk áll vagy bukik az ujjászflletett Magyaror szág. Büszkén tekint a földjére, melyben az őszi vetés zö'dül s nemsokára kalászba szökken. Nehéz országepitő munkáját ál­landó gondok között végzi. Mégis akadnak o'yanok, kik ebben az építő munkájában gátolják és meg­nehezítik. Országunk belső ellen­ségei még mindig azt hiresztelik, hogy a juttatott földeket vissza fogják venni. Bizonytalanságot igyekeznek elhinteni a parasztság között. Megingatják abban a hite­ben, hogy a kiosztott föld örökre az övé marad. A magyar demokrácia bástyája a Magyar Kommunista Párt es azok a dolgozó milliók, kik min­den erejükkel az ország újjáépíté­sén dolgoznak, megakadályozzák a hazaárulóknak azt a tevékeny ségét, hogy a kiosztott löldet újból a régi uraknak adják vissza. Bizto sitja az ujgazdakat a magyar demokrácia, hogy a kiosztott föl­det tőlük soha, senki el nem veszi. Kormányunk úgy intézkedett ebben a kérdésben, hogy még ez év december 31 ig a juttatott földek- ről*az ujgazdák birtoklevelet kap­nak és telekkönyvileg a nevükre írják. Tehát mindennemű híresz­telés hamis. A hamis propagandá­nak az a célja, hogy megállítsa, megnehezítse a tavaszi munkát és ezzel lehetetlenné tegye országunk felvirágozását. Országunk talpraállitása, az in fláció megakadályozása és érték­álló pengő biztosítása az idei tér mésünktől függ. Minden erőnkkel s minden tudásunkkal dolgozni kell, hogy ne szenvedjen késedel­met a tavaszi munka. Nincs olyan gát, akadály, melyet erős emberi akarat le ne küzdjön. Megyénkben a tavaszi szántás, vetés kissé elmaradt. A háború következtében igavonó állatunknak csak egynegyed része maradt meg. Mégis pótolni lehet a hiányokat. Ahol nincs elegendő ló, oil szarvas marhával pótolják az igavonó álla­tot. -Zemplénmegyében száz üzem­képes és üzemanyaggal ellátott traktor van, ami biztosítja me­gyénkben a tavaszi munkálatok elvégzését. A késői szántásnak és vetésnek oka az, hogy a Megyei Földren­dező Tanács a földreformot újból reformálja. A helyi földigénylő bizottságok önkényesen másnak ítélik oda a földet és ezáltal lehe­tetlenné teszik a murvák gyors Sztálin fogadta a magyar kormányküldöttséget Sztálin generalisszimusz minisz­terelnök és Molotov külügyminisz­ter április 10 én fogadták Nagy Fere c magyar miniszterelnököt. A fogadáson jelen voltak a magyar kormányküldö'tség tagjai: Szaka- sits Árpád elvtárs miniszterelnök- helyettes, Gyöngyösi János külügy­miniszter, Gerő Ernő elvtárs köz­lekedésügyi miniszter, valamint Szekfü Gyula moszkvai magyar követ és Puskin, a Szovjetunió magyarországi követe. A kormányküldöttség tagjai az­után Puskin követ vezetésével megtekintették Moszkva látványos­ságait. Több ezer hold földet szántottál! fel orosz katonai fogatolt a szerencsi járásban A tavaszi munkálatok megkez­désekor a szerencsi járásban levő községek azzal a kéréssel fordultak az ott állomásozó orosz parancs­noksághoz, hogy az állományuk­ban lévő lovakat bocsájtsa rendel­kezésükre a tavaszi munkálatok elvégzésért. Kérelmük nem volt hiábavaló. Rövid idő múlva orosz katonák indultak el az ujgazdák és az igavonó állat nélküli gazdák megsegítésére. Ma már több mint 10.000 hold földet szántottak fel a szerencsi járás déli ré­szében az ott tartózkodó orosz katonai fogatok. Minden ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkát. Maguk viszik a takarmányt a kijelölt határrészekre és az ott élő lakosokkal a leg­nagyobb barátságban dolgoznak. Sok helyre természetesen nem adhatnak ki fogatol, mivel járvá­nyos lóbetegségek veszélyeztetnék a munkára kiadott orosz lóállo­mányt. De az a munkateljesít­mény, amit eddig végeztek, szinte felbecsülhetetlen segítséget jelent megyénk számára. A lóállomány fölött rendelkező parancsnok sze­rint a munkát tovább folytatják íiAndaddig, amig a tavaszi mun­kálatokat be nem fejezik. A Szovjet Hadsereg eme leg­újabb nemes gesztusa meggyőz mindannyiunkat arról, hogy a Fel­szabadítók nemcsak a háborúban, de a békés termelésben is mellet­tünk állanak, barátaiknak tekinte­nek és segítséget nyujtatnak akkor, amikor arra szükségünk van, A főispán ur nem hajlandó a belügyminiszter rendeletét végrehajtani Ezelőtt 2—3 héttel szerte a me­gyében megmozdultak a tömsgek, hogy kinyilvánítsák akaratukat, til­takozzanak a reakciós, népnyuzó közigazgatási tisztviselők magatar­tása ellen. Sárospatak, Riese, To­kaj és sok más község doigozó tömegei vonultak fel fegyelmezett, példás rendben és követelték a közigazgatás megtisztítását. Szerencsen több mint 5000 em­ber vonult fel pártkülőnbség nélkül és akaratának érvényt szerzett. Megmozdulásuk nyomán lemon­dott a járási főjegyző és több más tisztviselő. A népi megmozdulás után küldöttség jelent meg vár­megyénk főispánjánál, tájékoztatták a nép követeléséről, amire hatá­befejezését. A termelési bizottságok nem látják el kellőképpen a fel­adatukat. Nem szervezték meg sok helyen a községhez tartozó földek helyes és gyors megmunkálását. Ezek azok a nehézségek, melyek miatt késik megyénkben a tavaszi munka. Minden magyar dolgozó­nak kötelessége elősegíteni a ta­vaszi munkák gyors előbbrevitelét és befejezését. rozott ígéretet tett, hogy április 1-én kérésüknek eleget tesz. Ed- . dig ez nem történt meg! A belügyminiszter rendeletének a megjelenését sem vette tudo­másul! Lelkiismeretére hivatkozva kivizsgáltatta a Szerencsen történ­teket. Ö maga is megjelent Sze­rencsen és gúnyos mosollyal je­lentet e ki, hogy a szerencsi dol­gozók követelése nem a népakarat megnyilvánulása volt, hanem egyéni bosszún alapult. Hogy ez mennyire nem igylvan, arra talán legjobb bizonyíték az, hogy a szerencsi járás dolgozói még most is ökölbeszorított kézzel várják a döntést 1 Ezekkel a dolgozókkal kényte­Ne maradjon megyénkben egy talpalatnyi bevetetlen föld sem, hogy ne lássunk többet könnyes szemet és ne halljunk többet síró gyermeket. Ha minden dolgozó teljesíti kötelességét, elmúlnak a tavaszi gondok és felváltja őket a derű, a mosoly, megszűnnek a nélkülö­zések és akkor kisimulnak a gond­tól ráncos arcok. lenek vagyunk feltenni egy kér­dést I Mit várjon ennek a megyé­nek népe tisztviselőitől, ha a megye főispánja mutat példát a rendeletek szabotálására? Mert az, amit a főispán ur csinál semmi más, mint a legnyíltabb szabotálás. Megkíséreltük a kérdést úgy fel­tenni a főispán ur előtt, hogy mondjon néhány tisztviselőt, aki nem végzi el a feladatát, ilyen nincs] felelte. Az Ő lelkiismerete furcsán ítél. Szólaljon meg már egyszer úgy 76 éves, ősz fejű főispánunk lelkiismerefe, hogy an­nak a dolgozó nép is hasznát lássa. Mert ilyen lelkiismeretre van most szükség, ezt várják a megye dol­gozói. Csuta elvtárs az HIKP pártnapján Váratlanul jelent meg közöttünk. Örömkönnyek csillantak meg az idősebb elvtársunk szemeiben, bol­dog, diadalmas érzés a találkozás a szemlélőiben. Csuta elvtárs 28 év után újra szólt hozzánk. Az üdvözlések és a köszöntés nem nekem szólnak, nem magam­nak tulajdonítom, hanem a párt­nak. Az elvtársak bizonyságot tettek arról a hűséges ragaszko­dásról és szeretetről, amit a párttal szemben tanúsítanak. Jó ezt nekem látni most, amikor újra összetalál­kozom azokkal az elvtársakkal, akikkel 28 évvel ezelőtt megkezd­tük a harcot felszabadításunkért. Azóta hosszú idő telt el. Az orosz proletáriátus jóvoltából a 25 éves elnyomás idejét Lenin és Sztálin országában töltöttem. Személyesen tapasztalhattam, hogy igenis képes amunkásság saját erejéből fel­szabadítani magát, sőt csak igy képes erre és ma már mindenki tudja, hogy a proletáriátus boldog országot tud teremteni a maga számára. A Szovjetunió nagyszerű történelme álljon mindenikük előtt, győződjenek meg az elvtársak arról az óriási fejlődésről, amit a cári Oroszország után a szovjet ipar és mezőgazdaság teremtett Lenin és Sztálin elvtársak vezetésével. Ezen az utón kell járni a magyar- országi dolgozóknak, ez az egyet­len helyes ut a munkások élharcosai, a kommunisták számára, de minden becsületesen dolgozó számára. Éhez az úthoz kedvezőbb feltételt teremtett Lenin és Sztálin elvtárs és ezen az utón viszi tovább Rákosi elvtárs a magyarországi komunis- tákat a biztos győzelemre. Könnyekig megható ünneplés­ben részesítette pártunk első és sokat szenvedett harcosát Csuta elvtársat és kérte, hogy jöjjön kö­zénk minél hamarább, hogy az egész város dolgozói előtt beszél­hessen és erőt adjon a további munkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom