Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-03-24 / 13. szám

3. oldal. 1946. március 24. Z'E M P L E N I NÉPÚJSÁG NMÉÉÉ Á szerencsi járás dolgozói rendet teremtenek Folyó hó 18-án, már a kora reggeli Jórákban hatalmas tömeg lepi el Szerencs utcáit. A járás minden községéből nagyszámú küldöttség jött be nemzeti zász­lók alatt, igyekezve az uj Otthon előtti főtérre. Kilenc óra felé egymásután jön­nek a Cukor-, Csokoládégyár mun­kásai, nyomukban a vasútépítő és forgalmi szolgálat munkásai tűn­nek fel. Féltizkor már itt vannak az összes pártok és szakszervezetek tagjai, amikor a kb. 5000 egib;r előtt Körömi József a helyi Kis­gazda Párt elnöke, megnyílj* a gyűlést. *■ Beszédében hangoztatta, hogy harcolni kell a reakció ellen, mert nem engedhetjük meg túlkapáséit. Majd Erdős Imre a helyi Szociál­demokrata Part titkára emelkedett szólásra. Mi szocialisták tárgyilagosak vagyunk, mi tudjuk, hogy a reak­ciónak fáj, hogy elvették földjeik) t és a pozícióikat, de tudjuk azt is, hogy ez a saját érdekűnkben tör­tént. Harcolni kell tovább is a reakció ellen, mert csak igy kap­hatunk nagyobb jogokat, nagyobb kenyeret, ha nem engedünk az álláspontunkból. (Beszédét telkes éljenzés követte.) Éljenzés közepette emelkedett szólásra Nagy Andor elvlársunk. A Vörös Hadsereg jóvoltából szabadok lettünk, de szabadságunk ismét veszélyben van. A reakciósok kik kétévvel ezelőtt hitványán menekültek nyugat felé, ma ismét közöttünk vannak, ma ismét vezető pozíciókban ülnek, s ma ismét kis­királyok. összegyűltünk, hogy hitet te­gyünk a demokrácia mellett,-meg­mutassuk erőinketjdlenségeinknek, hogy megmondjuk fel fogjuk épi leni hazánkat, ahol minden dol­gozónak lesz kenyere, lesznek jogai és lesz szabadsága! Nagy Andor beszéde után a tömeg lelkes hangulatban felsora­kozik a felvonuláshoz. A menet megindulása után, már kapjuk az első híreket, Czinderi Jenő közjegyző benyújtotta iemon- dását, nem sokkal később Mispái Árpád községi irodatiszt követ­kezik. A tömeg felvonul a járási fő- jegyzőségre, s Ütemesen követeli a járási jegyző és társai eltávolítását. Az izzó hangulatban érkezik meg a hir, hogy Juhász Dezső járási jegyző és a. hírhedt Csendes Al­bert járási jegyző, akivel lapank- ban is már löbbizben foglalkoz­tunk, benyújtotta lemondását. A hathónapi internálásból ha­zatért Tiszai Jenó irodatiszt pedig megszökött a felelősségrevonás elől. A felvonulás alatt lemondott még gzebeni József, leigazolás nélkül működő adóhivatali főtiszt, dr Szántó Endre ugyancsak igazolás nélkül működő községi orvos, Kékesi Anlal csendőrből lett rend- őrbiró, végül a hírhedt Hajdú Mihály — háborús bűnösséggel vádolt rendőrkapitány is. At egységbe forrott munkásság és parasztság ezzel « felvonulással nagy mértékben hozzájárult a re­akció szerencsi bázisainak fel­számolásához. AJelvonulás a legnagyobb rend ben folyt le. A Kommunista Párt rendező gárdája biztosította a ren­det és fegyelmet. F.gyetlen egy félreértés vagy incidens egész idő alatt nem történt. A felvonulás déli 12 órakorért végett. Az intcmacionálé hangjai közepette, ismét Nagy Andor eiv- társunk emelkedett szólásra, fel­hívta a tömeget, hogy feladatunkat befej ztűk, céhnkaielértűk, menje­nek vissza mindannyian a munka- padokhoz, a földjeitekhez, s foly­tassák azzal a tudattal munkánkat» hogy ismét közelebb jutoitunk egy lépéssel a demokrácia megszilár­dításához. A szerencsiek küldöttsége a Főispánnál A Szerencsen megtartott „tiszto­gató" munka után küldöttség uta­zott Zemplén vármegye Főispán­jához, hogy a lemondott áiiami és községi tisztviselők lemondását előterjesszék. A Főispán ur hatá rozott Ígéretet teli, tiogy a nép óhaját április elsejéig teljesiti. il BKBV leépülésen up határozott, hogy saját telesében tartja meg a Msuasutat A Bodrogközi Oazdasági Vasút, jobbléte különösebben nem érde­mely annak a Budapesten székelő „Trösztnek" egyik üzeme, amely Tröszt ezenkívül még 23 vállalat felett uralkodott, február 23-ári közgyűlést tartott Sárospatakon. A jól előkészített közgyűlésnek afelett kellett határozni, »hegy a Bodrogközi Gazdasági Vasutat meghagyja e saját kezelésben, meg­tartja-e magánvállalatnak, vagy át­adja-e az Államnak, amint tette ezt azzal a 21 vállalattal, melyből már nem remél! profitot kipréselni. Amint irtuk a közgyűlés „jól" volt előkészítve és mert a BKGV az a vállalat, amelyből a mostani ke­zelési mód mellett még hasznot lehet huzni, a közgyűlés* — és itt figyeljünk fel a vakmerőségre — az üzem munkásainak égyöntdü. kívánságára hivatkozva úgy hatá­rozóit, hogy a vasutat saját keze­lésben tartja, miután az Államtól már kapott annyi segítséget, hogy egy kis ideig úgy —- ahogy él — élhessen. A Kereskedelmi minisztérium tájékoztatása végett megállapítjuk, hogy a> üzem munkásaira történt hivatkozás teljesen hamis. A mun­kásokat nem kérdezték meg és a határozat teljesen értetlenné tette számukra azt az ezt megelőző akciót, mely az Állam által történt részvény felvásárlással, az Állam által való kezelésbe vételt célozta. A felszabadulás utárf az üzem- képtelen vasutat a munkásság tel­jesen magára hagyva, éhesen, rongyosan tette üzemképessé. A „Tröszt" egyetlen fillérrel sem^ött segítségükre» És amikor a vasút pénztárában valami pénz volt, a helyi igazgatóság sietett a „Tröszt* vezetőségéhez juttatni ahelyett, hogy komolyabb befektetést esz­közölt volna, ha már a munkásság kelte. A „Tröszt" és a vasút igazgató­sága m gjátfzoíta azt az óhajt, hogy a vállalat a „Tröszt" birtok kában maradjon, miután .pénzt kapott és pénzt remél kap§i. De mi lesz ezután? Mi lesz egy pár fyónaj) mu!va, amikor a minden komolyabb műszaki ellenőrzés nélkül működő vasút megáll, mer? riircs pályajavitás, mert gépalkat­részek kicserélése heiyett a műhely csak foilozgatásra kénytelen szo­rítkozni? Mi lösz, ha megáll a vasút? Mert meg^fog állniI'Ha nem fégyhónap múlva, akkor nyolchónap múlva'. A iokomotivok üzemképessége ennél nem több az őszi esőzéseket pedig a pálya nem bírja majd ki. Sárospatak közönsége nem íjár majd rosszul, mert 160 ezer pengős dij helyeit 70 ezerért utazhat Ujhelybe a Máv-on. De ml lesz a Bodrog­közzel? A múlt évben, amikor Budapest, Ózd, Miskolc munkás­sága éhezett, a Bodrogközön 3000 tonna burgonya rothadt és 1000 fonna búza rekedt be, hogy egyéb dolgokról ne is beszéljünk. Szük­séges ennek mai jelentőségét ki­emelni 1 És mi lesz a munkások­kal, ha á vasul kénytelen leállni? Csak nem gondolja az igazgató­ság, hogy a tele8ziv „Tröszt-ve­zetőség egy fillért is folyósít munkabér fizetésére I? Még a jól játszó igazgatóságnak sem! De ha mindettől nem kellene tartani, akkor isi — a dolgozók­nak joguk van ahhoz, hogy ami's kor ők ma a legnagyobb nélkülö­zések között végzik a köz számára nélkülözhetetlen munkájukat, a reakció, a fasizmus által okozott sivár jelen helyett megnyugtató jövőt lássanak biztosítva. Ez pedig csak az államosítással érhető el. A Bodrogközi munkásaival szem­ben a Máv dolgozói, ha ma még gondíeijesen, de a biztos jövő tudatában hajtják le fejüket. Lelkiismeretlen munka volt. A munkásság álljon össze, ke­resse fel küldőttségileg Gerő elv­társunkat, és tárja fel úgy saját sérelmét, valamint azt a helyzetet, mely a Bodrogköz munkásságát, parasztságát érheti, ha a vasút a „Tröszt“ kezében marad. Kérje az üzem azonnali államosítását és az üzem élére olyan szakképzett ve­zetőséget, mely tudomással bir arról, hogy ami volt az meghalt: a termelő eszköznek a termelést, a munkásság érdekét, az Életet keit szolgálnia és nem a profitot. Oédol és rágalmaz Ruskóczy a ricset Htörvényalfcofóu járási jegyzi Nagyságos Főszolgabíró Urnák Nevezteti magát. Kezdetben sor­koszton élt, hogy az élelmezés gondjattói megszabaduljon. Aztán föloszlatta minden rendelkezés nél­kül a községi képviselőtestületeket és választási számarány szerint újra választatta. Később rálépett arra az útra, amely legegyszerűbb for­mája a felelőtlenség leplezésének. Nyíltan támadást intézett Jekkel Árpád elvtárs ellen, hogy ő az oka annak, amiért a kötelező beszol­gáltatás járásában kevés eredmény­nyel végződött. Mi ismerjük jól a ricsei járás helyzetét, -sőt jobban ismerjük, mint maga az ott működő járási jegyző. Az a tény pedig, hogy Jekkel Árpád a beszolgálta­tást minden erejével támogatta, egyszerűen keresztül huzza Ros- kóczy járási jegyző azon vádját — amit a Főispán urnák dúadott —, hogy a beszolgáltatásért nem ő„ hanem Jekkel elvtárs felelős. Jek­kel Árpád u^yan kifejezte nem egyezer azon véleményét, hogy a beszolgáltatás terhelt elsősorban a módosabbakra vessék ki és csak azután a szegényekre, ez azonban hitünk szerint teljes mértékben el­fogadható álláspont. Ne vádoljon és rágalmazzon a járási jegyző ur, hanem dolgozzon lelkiismeretesen, mert ez a köteles­sége és ezt várják tőle még azok „is, akik hajlandók a megkövetelt megszólítást megadni. — Felhívás! A Magyar Kommunista Párt nőtagjait felhív­juk, hogy hétfőn, március hó 25-én délután 5 órakor a pártházban műsoros nőnapot tartunk, melyre „a tagok szives megjelenését kérjük. Vezetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom