Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-03-10 / 11. szám

1946. március 10. zempléni Képújság 3. oldal. Látogatás a szerencsi Cukorgyárban Feltűnő rend é8 tisztaság fogad a gyárudvar- utain, járóin. Az első benyomások kellemes (hangulatá­val lépek a dolgozók nagy „ott­honába*. Bent a gyárban szorgos munka folyik, 8 tisztviselők, munkások, akik majdnem kivétel nélkül a két nagy munkáspárt tagjai, együttesen igyekeznek . pótolni, a háborús okozta károkat. • Felkerestük hivatalában a gyár üzemi bizottságát, akik komoly munkába merülve végzik felada­tukat. Kérdéseinkre elmondják, hogy a háború súlyos károkat okozott az üzemnek. Az épület ugyan nagyjából sértetlen, azooban a németek magukkal vittek minden clvihetfii. így elvittek 85 drb. kű- tftmböző nagyságú villanymotort, szivattyúkat, hajtószíjakat, stb. 0 A gyár munkásai, azonban fe­lelőségük tudatában hozzákezdtek a munkához, dacára, hogy a tiszt­viselők é* igazgatók nagy része elmenekült, s az irányítás is a munkások soraiból került ki. Egy Évi komoly munka A felszabadulás óta a’ig egy év telt el, s az őszi üzemben már 127 vagon cukvot gyártottak, ami leg alább a fővárosi betegeit és őregek cukoreilálá&át biztosítja. A legnagyobb baj azonban, hogy ezen a téren is, mint annyi más helyen, maguk a termelők sem hittek abban, hd|y a gyár meg­indulhat, s a béke évek 10—12 ezer vagon répatermelése helyett, mindössze kb. 1000 vagon volt az évi termelés. A tokaji hid a répatermelés szolgálatában Óriási mércékben megnehezíti a * répa beszállítását, hogy a tokaji hid felrobbantása következtében, az ország keleti része, kereske­delmi és szállítási szempontból elvan szakítva a Tisza nyugati oldalától. Az üzemi bizottság tagjai el­mondják, bogy abban az esetben, ha még ez év szeptemberéig meg­építenék a tokaji hidat, úgy a gyár 75*/o os kapacitással dolgozhatna Remélik, hogy a kormány min­den eszközzel azoi lesz, hozy ez be is következzék. Hiszen ezieX' jobbá lehetns tenni nagy mérték­ben a cukorellálást. S amikor erről beszélnek, szinte látni a szemükben a nagy akarást, s látni, hogy ezek a munkások valóbzn a szivükön viselik a nem­zet sorsát, s tudjuk, hogy ami tőlük te>ik azt meg is fogják ténni. Nincs szabotázs és nincs korrupció A nem régen lezajló üzemi bi­zottsági tagok választásánál, titkos szavazással ismét megválasztották a múlt évi bizottságot, mert ezek már kivétel nélkül bebizonyították, hogy csak a munkásság érdekeit védik. Nem lehetett megvesztegetni egyiket sem, s nem adták el becsü­letüket a nagytőkének. Beszélgetésünk közben (egymás után jönnek a panaszok és a se­gítség a lehetőséghez képest meg is törléntk. A legtöbb panaszon azonban nem lehet segíteni, mert hiszen a gyár munkásai már évek óta nem kaptak ruha és cipó kiutalási. « Élelmezési szempontból a gyár még talán jobban tudna segíteni, de ruhával és lábbelivel nem tudja ellátni a munkásságot. Titkos vágyuk, hogy legalább •az évi üzemre egy pár cipótalp kiutalást fognak kapni. Féltékenyen vigyáznak arra is az elvtársaink, fiogy a termelt cukor ne jusson fekete piacra, han:m vafóban a dolgozók kapják kézhez. A kb 300 szellemi és fizikai munkás, úgyszólván egyé forrva áll ezen a felelőségteljés poszton, a teynelési vártán. A konszolidáció felé A munkások rendbehozták a gyár kulturbázát, dalárdái alakítottak, könyveket gyűjtöttek és szereztek be a mai időknek megfelelően és a munkaidőn túl igyekeznek szel­lemi téren is pótolni a 25 éves elnyomást és félrevezetést. A riporter egy pillanatra elnézi a hatalmas gyár körvonalait, el­nézi a szorgalmas sereget, s úgy érzi magát, mint aki véletlenül egy idegen világrész, ismeretlen szige­tére került, ahol nem akarnak tu­domást venni arról, hogy kint zug az (let vihara,.s ahol feketézők és munkakerülők tömegei lepik el a nagyvárosok utcáit. Lassan kezdenek beheggedni a háború okozta sebek, s ezek a munkások nem cserélnek a valutá-* «ókkal, » a bártovagoakaí, mart jól tudják, hogy maguknak dol­goznak, a csak a szorgalmas mun- kájnk után lehel egyszer jólét ebben az országban, s csak ezen az utón lehel elérni, bogy Magyarország, valóban <ju dolgozók hazája lesz. : (N. A.) Nasfcyslkerü taggyűlés Szerencsen Március hó 1 én a szerencsi pártszervezetünk nagysikerű tag­gyűlést tartott. A taggyűlésen Stro- bek Gyula titkár tartotta meg be­számolóját a megyei konferenciáról, majd utána Nagy Andor tartott előadást a polgári és népi demo­kráciáról. • Számos hozzászólás után az International* ;hangjaival ért véget a taggyűlés. A MADISz felhívása a Szövetség tagjaihoz Szövetségünk 1944 december 3-a óta saját erejéből flem riadva vissza az állandó gáncsolásoktól megkezdte működéséi. Programinunkhoz mindvégig hűek maradtunk, az ifjúsági egy­ség megteremtése volt főcélunk s e munkában pártpolitikát soha nem vittünk bele, éberen Őrködtünk, hogy a szövetség megfeleljen fel­adatának, előbbre vigye a demo­kratikus átnevelés kérdését, szol­gálja az ifjúság egyetemes érdekelt. Szövetségünk ismeretlen volt az ifjúság és a nagy közönség előtt, ezfrt célkitűzéseinket, melyek ne-, vezetessen az ifjúság, demokratikus átnevelése, kulturális és gazdasági érdekeinek védelme és az ifjúság- I nak az újjáépítés szolgálatába való beállítása volt kellő megértéssel nem fogadták. Hozzájárult ehhez a bizalmatlansághoz a reakció mind­azon rossz indulata híresztelése is, amivel el akarták hitetni, hogy a Madisz nem az ifjúság érdekeit szolgálja, hanem a pártok fedő szervének kell tekinteni. Ma már mindenki láthatja, hogy a reakciónak ezek a mestei kedést valótlanságok voltak és az jvolt a céljuk, hogy az ifjúság egységét megzavarják. Megküzdve az akadályokkal mind a mai napig kicsiny hajónkat biztosan kormányoztuk s a hullá­mok torlódása csak lassíthatta a hajó útját, de azt el nem sü- lyesztbette. 1946 március 10 én délután 4 órakora Madisz Országos Köz­pontjának szervezési titkárjának jelenlétében taggyűlést tart, és ezen taggyűlésen további munkánkról tájékoztatjuk tagtársainkat. Ez a taggyűlés egyben tüntetés lesz az ifjúsági egység mellett s aláhúzása az ifjúság követeléseinek. A megkezdet utón haladunk to­vább s harco'unk mindaddig, míg minden célkitűzésűnket meg nem valósíthatjuk. Éljen a független demokratikus Magyarország 1 Éljen az ifjúság egysége l Madisz Zemplén vármegyei vexetösége. Kein szDnik a hart a gazdasági álét szabotálái ellett A város egynapi dohányszükséglete egy kézben. Nagymennyiségű dollár, koróna, cérna és nyersszesz a feketézők birtokában gyújtót, és több mint 50.000 saját és idegen országokban gyártott cigarettát találtak. (A talált ciga­retta a város közönségének egy napi szükségletét felűlhaladó meny­Megdöbbenve veszünk tudó mást — úgyszólván nap, mint nap — azokról a tényekről, amelyek gazdasági életűnk helyreállításának akadályai. A napi sajtón keresztül a közvélemény állandóan tájéko­zódhat azokról a harcokról, amelyek a dolgozók részéről megnyilvánul­nak és amelyek bizonyítják azt, hogy a dolgozók türelme fogytán van, és kész lesújtani azokra, akik az ö bőrükön spekulálva gazda­godnak. Az előttünk álló adatok Után szinte magától érthetően vető­dik fel a kérdés: van-e ennek az országnak segítségre szüksége, amikor egyesek birtokában sek ezer embernek a szükségletét megtalálhatjuk. ? I A napokban tudomásunkra ju­tott, hogy Klein Lipőt és Weisz József lakásán nagymennyiségű sacharint, cé.nát, 150 dollárt, T.500 cseh koronát, orosz pénzt 1000 drb cigaretta papirt, drb ön­nyiség.) Zukkermann Miklós 150 liter nyers szeszt és nagymennyiségű gyufát fejtegetett lakásán. • A feketézők és valutázók a dol­gozók ellonségei. Reméljük, hogy a dolgozók érdekei jállnak majd az újhelyi spekulánsok elótt és megszüntetik eddigi Ozelmeiket, mert a harc tovább folyik és en­nek a harcnak az eredménye nem kétséges. - , Dicsérettel kell megemlékeznünk Kontratovics főfelügyelő elvlárs kitűnő munkájáról, aki fáradságot nem kímélve dolgozik, hogy mun­kahelyén hivatásának teljes mérték ben, a dolgozók érdekében eleget legyen. A Csendes-féle • ügy újabb fejleményei Multheli számunkban hirt ad­tunk ártól, hogy Csendes Albert szerencsi járási jegyző leigazolás nélkül folytatja működését. A cikk megjelenése után Csen­des Albert feleségével együtt meg­jelent a szerencsi párUiááian, s ott erélyes szavakkal vonta felelőségre a párt egyik vezetőjét, amiért meg­írta ° az igazságot. A felelőségre vonás Csendes ur részéről már majdnem tctleges- ségre került, s csupán az elviár- sunk józanságán múlott, hogy ez nem következett be. Bebizonyította a reakciós járási jegyző ur, hogy még ma is azt hiszi, hogy fasizmus van Magyar- országon, amikor a demokratikus pártok vezetőit csendőrszuronyok­kal lehet elnémítani. — A. Kóriiáti MegliS <BI- sottsAff'.teleutf««. Adományok február 15 tői március 8 ig. Sáros­pataki vendéglősök és italmérők 5 millió, Máv-Sac 2 millió, Varga István Sárospatak 1 millió, Kórházi alkalmazottak 2 millió, FKGP Olaszliszka 500.000 P., Szabó (Fedor) malom 20 kg buzagríz, 60 kg gersli N. N. 5 kg só. Puxi Ferencnek üzenjük Legyesbényére; Az ápolási dij címén beküldött 450 P t (négyszázötven) a kórház nem vette át mert csak a portó 6000 P. Több mint egy éves tar­tozása fejében elvárna valami ko­molyabb összeget a KS6, • •

Next

/
Oldalképek
Tartalom