Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-02-17 / 8. szám

1946. február 17. 3. oldal. ZEMPLÉN! NÉPÚJSÁG Pártvezetőh felhívása falusi szemzetebhez A megyei pártériekezlet alkal­mával szükségesnek tartjuk, hogy a falusi pártvezetőségi tagok ré­szére tájékoztatásokat adjunk az elvégzendő feladatokról. Az alábbi közleményünkben a megyebizott­sági tagok munkakörüknek meg­felelő kérdésekben adnak felhívást az egyes vezetőségi tagok részére. Szervezés: A helyi szervezet szervezéssel megbízott vezetőségi tagja állandóan nagy figyelmet szenteljen a tagtoborzásnak. A Kommunista Párt állandóan*mü- ködő szervezet és igy a tagtobor ­zást nem szabad elhanyagolni. A tagtoborzás végrehajtására a szer­vező elvtárs állítson maga mellé több elvtársat. Többen eredménye­sebb munkát fognak végezni. A tagtoborzáson kívül a szervező elvtárs minden hónapban nézze végig a tagdíj nyilvántartást. írja ki az elmaradt tagokat, munkatár­saival együtt látogassa meg őket és a hátralékos tagdijat szedje be. Minden hónap 25-én jefcntse a szervező elvtárs a pártszervezet titkárának, hogy a hónap folyamán hányán léptek be a szervezetben, és hány hátralékos tag rendezte elmaradt tagjárulékát. Nagy gon dot fordítsanak az elvtársak arra, hogy minden olyan tagot keresse­nek fel akik 2 hónapnál hosszabb idő óta elvannak maradva tag­díjukkal. A gazdasági vezető (pénz­táros) elvtárs, minden hó 25-én készítse el a pártszervezet elszá­molását. A befolyó tagdijak és önkéntes felajánlások (adományok) 60%-át be kell küldeni a járási titkárságba, mig a fennmaradó 40% a helyi szervezet kiadásainak fedezésére szolgál. A helyszervezet nagyobb kiadásainak fedezésére időnkint rendezzenek az elviársak táncmulatságot, ^zinelőadást, bul turelóadást. A pénzzel együtt küld­jék be az elszámolási lapot is. A helyi pártszervezet titkára minden hó 25 én készítsen jelen­tést a szervezet taglétszámáról. Jelentésében ismertesse a község politikai életét, a fontosabb ese­ményeket (Nemzeti Bizottság, Köz­ségi képviselőtestület, Termelési Bizottság, Elszámoltató Bizottság, Földigénylő (földmives) Bizottság), amelyek a különböző bizottságok­ban, testületekben történtek. A jelentésben ismertetni kell a párt- szervezetben történt eseményeket is. Pl. hány pártnapot, gyűlést, értekezletet, stb. tartottak. A jelen­tést a legrövidebb idő alatt a járási titkárságba kell beküldeni. Úszta Gyula megyei szervező. Ifjúság: Nagy gondot fordítsunk a falusi ifjúság megszervezésére, nevelésére. A Kommunista Párt­nak nincsen külön ifjúsági szerve­zete. A kommunista ifjakat be kell küldeni a MADISz szervezetbe, hogy ott fejtsenek ki tevékenysé­get. A MADISz célja, hogy demo­kratikus szellemben neveljék az ifjúságot. S csak azok a kommu­nista ifjak dolgoznak jói, akik az ifjúság demokratikus szervezeté­ben dolgoznak. Tehát az ifjúságot szervezzük, de foglalkoztatni nem a pártban, hanem a MADISz ba kell őket. Ahol nincs MADISz szervezet, ott arra kell törekedni, hogy a kommunista ifjúság létre­hozza a szervezetet. Ebből a cél­ból felhívom a Zemplén megye területén lévő helyi pártvezetősé- gek figyeimét, hogy ahoi nincs MADISz szervezet, de vannak kommunista ifjak, alakítsák meg az ifjakkal a MADISz szervezete­ket. A megalakításnál megyebizott­ságunk a legmesszebbmenő támo­gatásban kívánja az ifjúságot ré­szesíteni. Ezért kívánságaikat kő zöijék levélben, vagy* szóban a megyei ifjúsági vezetővel. Eívtársak I Tártszervezetünknek politikai súlya nagy. Minden téren komoly eredményeket intünk el. Pártnapjaink, előadásaink párt­állásra való tekintet nélkül érdek­lődést váltanak ki. Szónokaink, előadóink, tisztelet és megbecsü­lést érdemeltek ki a többi pártok vezetői, de az egész lakosság ré­széről. Az önkormányzati és népi szervekben dolgozó elviársak fe­leségük tudatában vannak és ezekben legjobb elvtáisainkat küld­tük. Vállaljuk és végezzük a de­mokratikus átszervezés munkáját, mert tudjuk, hogy nélkülünk el­sikkadnak a demokrácia meg­szilárdításának problémái. Köz­hivatalaink ugyanúgy, mint a mun­kás elvtársaink példái mutatnak, hogy keli dolgozni a demokráciáért. Elvtársak f Erőnk szervezettsé­günkben van, de az előforduló hi­bákat is szervezettségünk hiányos­ságaiban találjuk a magyarázatot. Az idő nekünk dolgozik, de ra­gadjuk meg a lehetőséget és szer­veződjünk öntudatos, a tudomá­nyos szocializmus tanításaival, fel- vért», zeit csapattá. Ezt kívánja tőlünk a társadalom fejlődése, mely a papok, katonák, polgárok után most a dolgozókat tette történelmi osztállyá. Meg kell oldanunk a ránkváró feladatokat, elsősorban a népi demokrácia kiépítését, ha magyarok akarunk maradni, mert csak igy kerülhetjük el, hogy né­pünk mégegyszer a haladás elien fogjon fegyvert. Ugyanakkor lát­hatjuk, hogy a népi demokrácia mindenkiről letépi az álarcot és népünk megismeri, kik a barátai és kik az ellenségei. Szörnyű nehézségekkel küzdünk. Tkeb nemzedék munkáját kell úgy Nőszervezés: A reakció, a fasiszta lélekmérgezés az ifjúságot és nőket kezdte ki és mérgezte meg legjobban. Évszázados mu­lasztásokat kell a nő politikai neve­lése terén behozni. Az elnyomó uralkodó osztály szép jel­zőkkel illette . ugyan a nőket, de még jobban elnyomta mitit a férfit. A női munka mindig kevesebb bérrel lett díjazva, ugyanakkor teljesítményben megköveteltek a nőtől is annyit, mint a férfitől. A felszabaduiás-nagy változást hozott ezen a téren. Megkapták a nők a politikai és gazdasági egyenjogo- sitást. A kollektiv szerződések női és férfi munka díjazása között nem ismernek különbséget. Politikai egyenjogúságát igazolja a demo krácia választójogi törvénye, a női választójog teljes elismerése. Jogo­kat szerzett és adott a nőknek demokráciánk, de dmondhatomi hogy a nők nagy többsége nem tud élni jogaival. Hiányzik a nők politikai iskolázottsága. A nő éppen nevelésénél fogva hajlamosabb el­hinni a reakció propagandáját és gazdasági, mint szellemi téren el­végezni. De épp a feladatok nagy­sága teszi szükségessé, hogy szo­rosan fogjuk egymás kezét: kerül­jön napszámos és magasrangu közhivatalnok is egymás mellé. Ha nem igy teszünk külön-külön fognak kiemelni bennünket a hala­dás ellenségei, a kiváltságosok és önkényurak országánakvisszavárói. Kollár Sándor: a ssujhdyi pártszervezet titkára. Bányászcsa­ládból származik. Szülei taniitatni akarták, de 1933-ban anyagi ne­hézségek miatt kivették aj 5-ik gimnáziumból, és tanoncnak adták a diósgyőri Martin kemencéhez. Felszabadulása után egy évig mint olvasztó segéd dolgozott, majd bánya és kohőiskolába került, ahonnan harmadéves korában ka­tonának vonult be. Frontszolgála- tábó! 1944. október 6-án tért haza Diósgyőrbe, hogy a felszabadulást ott várja be. A diósgyőri gyárban bizalmiférfi. A pártszervezetben vezetőségi tag volt, amikor Nóg- rády elvtárs utasítására pártfunkci­onáriusnak jött Sátoraljaújhelybe. Rövid de eredményes munkálkodás után a pártszervezet ^egyhangúlag titkárának választotta. Bajzáth Péter; édesapja mes­terségét folytatta. Cipészsegéd, ké sőbb mester lett. 1922-től szerve­zett munkás, 1927 tői a Szoc. dem., párt vezetőségi tagja, a rendőrség előtt pedig kommunista. Állandó rendőri felügyelet alatt volt. Ille­gális tevékenysége miatt 2 eset­ben összesen 21 hónapig ette az internálj tábor kenyerét. A «fel­szabadulás után kommunistához illő lelkesedéssel mint pártvezető­ségi tag végzi munkáját. sokszor sikerül a^nők tekintélyes részét szemben áilitani a demo­kráciával. A mi kötelességünk a nőt megnyerni a demokrácia szá­mára. , Amikor«# nők politikai szervezé­séről beszélünk, tudjuk, hogy sok nő tömörül a megye területén lévő pártszervezeteinkben. De alig van Demokratikus Nőjzővetség a me­gyében. A nők széles rétegeit pe­dig nem tudjuk csak a Kommu­nista Pártban behozni és demo­kratikus szellemben átnevelni. Fel­tétlenül szükséges, hogy a megye területén mindenütt megalakuljon a Demokratikus Nőszövetség helyi szervezete és ennek az élére fi) mindenütt a kommunista nők áll­janak. A megalakulásról és egyébb kívánságokról jelentést a megyei titkárságban kérek. Toronyi Jánosné megyei szervező. Jegyző urak figyelmébe 1 Költségvetés, községi és köz­igazgatási nyomtatvány újból kapható az "Egyenlőség* nyom­dában Saujhely^ Széchenyi-tér. Mi tehát a feladat? Minden elvtársunk éljen pártéletet. Ismer­jük meg. egymást és ismerjük meg fegyverüket a tudást, hogy fel­ismerve erőinket biztosan halad­hassunk az osztálynélküli kizsák­mányolást nem ismeri társadalom felé, mely felé igen jelentős hala­dás pártunk "megyei konferenciája. Végh János: egyszerű nap­számos családból .származik. Kő­műves mesterséget ;tanu!t. 23 éve szervezett munkás és szakszerve­zeti vezető. 1927-ben részt vesz a Szociáldemokrata Párt megszer­vezésében. Felszabadulás után fő feladata a Szakszervezetek életre- hívása voit. Pártunkban egyik ve­zetőségi tag. # ­Dr. Orosz György: paraszt­család gyermeke. 1907-től a latin és magyar nyelv tanára. Tagja volt a Nemzeti, majd a Munkás Tanács­nak. A terror elől Szlovenszkóban, majd Romániában emigrált. Az emigráciában cukrász mesterséget tanult. Később Beregszászban ki­nevezték tanárnak, ahol 18 évet működött. A bécsi döntés után a fasiszta kormány megfosztotta állá­sától, bebörtönözte, majd állandó rendőri felügyelet alá helyezte. Családját mint droguista alkalma­zott tartotta fenn, 1943 ban 63 éves korában államtudományok doktorrá avaiták. Pártszervezetünk egyik legképzettebb marxistája és idős kora ellenére legagilisabb tagja. Kanczel Gyula: Kisiparos csa­ládból származik. Lakatos mester­séget tanult, később a Máv-nál "mozdonyvezelő let». 1934 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak és mint ilyen az ifjúmunkások meg­szervezése volt fő célja. Jelenleg a vasutas üzemi pártszervezet titkára. Deák József megyei ifj. szervező. Szervezettségünk legyen erősségünk irta: kollár Sándor a városi szerv, titkára Héhiny életrajz a fllRP újhelyi vezetőségéiül

Next

/
Oldalképek
Tartalom