Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-02-02 / 6. szám

II. évfolyan. 6. szám Ära 2000 pengő Sátoraljaújhely, 1946. február 2. NI NÉPÚJSÁG DEMOKRATIKUS LAP — MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER a Magyar Köztársaság ünnepe ••.'•Magyarország mától fogva köztársaság. nemzetgyűlés határozata folytán. A nép aka­ratából. A nép 4000 éves aka­ratából: Amióta az- akkori fő­urak és főpapok a magyar nép nyakára hozták a német érdekeket képviselő ^Habsburg királyságot, mindig ez volt immár 4Q0 esztendő óta a hép óhajtása, kívánsága, aka­rata. Az-’- ál kozott Habsburg Királyság” .eltakarítását több­szőr is megkísérelte a ma­gyar nép: Rákóczi, Kossuth, Kárplyi, a nemzet legönzetle­nebb vezetőivel. Az első világháború után I9l8. novemberében, mikor Vilmos császárával együtt a Habsburg monarchia is össze­omlott, a magyar népi köz­társaság kikiáltásával úgy lát­szott, hogy nemzetünk végleg felszabadult a szabadságunkat és kultúránkat . egyaránt ve- ! szélyeztető idegen uralomtól, j De a jobboldali „Keresztény j nemzeti“ reakció Horthy ki- l rálynélküli királyságával még 25 évig gyötörte és végül tejesen német kézre adta hazánkat. Nagy árat fizettünk azért, hogy engedtük, de most már ennek is véglegesen vége van. Magyar Köztársaság vagyunk. A reakció ugyan most is fin- torgatja az orrát, de nem mer fellépni a köztársaság ellen. A földjüket és hatalmukat vesztett főurak, főpapok, bankárok, klerikális reakció­sok és egyéb népellenesek meglapulnak a munkásság, parasztság és haladó értelmi­ség túlnyomó demokratikus többségének akarata előtt. A nemzetgyűlés négy, nagy de­mokratikus pártja egyakarattal és egyhangúan kiáltotta ki a Köztársaságot, az orszáp népe pedig, ugyanígy egyakarattal avatta ‘nemzeti ünneppé feb­ruár elsejét, a Magyar Köz­társaság'kikiáltásának napját. /V MKP megyei konferenciája elé. nagy várakozással, tekintenek a zempléni, dolgozó*;’. 'M?£yw*eric láza.8 készülődés folyik a part­szervezetekben, 8 a legküiönbbek készülődnek a február 17. 18 i sátoraljaújhelyi ünnepi, találkozóra. Aktíváink járják a falvakat, s tag­gyűléseken készítik elő a megyei • konferenciát, s választatják meg 9n kiküldötteket. A kiküldöttek gyűjtik a problémásat, készeinek a. vitára, a tagságai megvitatjuk R. felvettTdő legégetőbb kérdés», javaslatokat készítenek, Sitoralj*- ujhUyen, . Szerencsen, •Tokajban, Sárospatakon, Ricsén, Cigáadon kulturcsoportok dolgoznak. Estén­ként . zajos,. sokáig kivilágított a párt otthona. Mindkét ünnepi nap estéjén kulturest lesz, s itt Zemplén kommunistáinak, jkultut csoportjai • legnívósabb számaikkal mutatkoz­nak be. Nagy feladatot vállalnak Sátoraljaújhely kommunistái. Ők lesznek a vidékről érkezők vendég­látói.'Nagy feladat, mert itt min­denkinek otthon kell éreznie ma­gát, s ’ feléjfhefejlen emlékekkel Jtidülrli' új munkára. ' A' konferenciának rendkívüli je- . lentősége lesz. A magyar dolgozó osztály, különösen a magyar faiu néma volt a múltban. Ki kérdezte, hogy mi fáj néki, ki törődött sors­kérdéseivel, s egészséges elgondo­lásait ki hallgatta meg ? Az ifjú magyar köztársaság kikiáltásának első' hónapjában a nép szavát fogja hallatni. Zemplén minden szerve­zete elküldi taglétszámának meg­felelő küldötteit, akik ho&zák köz­I «égük politikai, gazdasági, s párt­szervezeti problémáit. Rendkívül fontos lépést tesz meg ezzel pár­tunk ahhoz, hogy a fiatal köztár­saságot az igazi népi demokrácia, s a demokratikus államvezetés felé utbaeegitse. Ez a konferencia lesz hivatva megválasztani a MKP Zemplén megyei vezetőségét, a 25—31 tagú megyei választmányt, * ennek ke­beléből . a 7^—11 tagú megyei végrehajtó bizottságot. Ezzel de­mokratikusán rakja le fundamen­tumát Zemplénben a kommunista pártmunka jövőjének. Van még más fontos jelentősége is ennek a konferenciának. Első alkalom, hogy a zempléni kis­városok, s minden zempléni falu legkiválóbbjai találkoznak egy­mással. A múlt rendszer mester­ségesen idegenítette egymástól a falut és a várost, s a reakció, leg­sötétebb évei azok voltak, mikor sik rölt szembeállítani egymással dolgozóikat. Itt találkozni fognak, 8 tanulják majd megbecsülni és noegsip.iutíii ' egymást. A konfe­rencia a MKP programjának, ä ha'adó értelmiség, a munkások, s a paraszti dolgo:ők egységének jegyében fog ünneppé emelk> dnil A zemléni MKP ünnepre készül, mit lázas munka előz, s termékeny, építő munka fog követni. Mind­két munkában számit minden tag­jára a Magyar Kommunista Párt i Bpaiap bí Hulture! - Éo§ „Öli“ segítenek Városunkban ismét akció indult — csendesen és már szinte meg­szokottan — ho*y megsegítsük az éhezőket. Tudja az egész város apraja-nagyja, hogy a nehezén még nem vagyunk túl. Hátra Van még a tavasz. Az éhezés, a nyo­mor teteje, csúcspontja. Mindenki tudja, éizi, hogy itt segíteni kell. A bizonytalan kimenetelű tavasz nehéz ködként nehezedik az em­berek lelkére. Dicséretre méltó jelenség, hogy él ,4 segítés gondolata. A nyomor­gók megsegítéséről már beszélnek is. Lehet, hogy fesz, is belőle va­lami. Lehet, hogy befogják tömni ismét néhány falattal az ehezők száját. 'De mi Tesz az éhező Telkekkel ? Mert nem csak a szájak, hanem a lelkek is éhesek 1 És ezt az or­dító nyomort nem lehet már egye­dül a szájba tömött kenyérrel elhallgattatni! Az evés csak a lét, vagy nem létproblémája. Nagy kérdés, kü­lönösen ma, de még ma sem min­den. Hiszen: .Nemcsak kenyérrel él az ember“. Ma már emberi életet akar élni mindenki. És ehhez joga is van 1 Az emberi életei pe­dig a kultúra jelenti 1 Le kall dön­teni á kultúra válaszfalait ! Helyet kelt engedni végra a kultúrában azoknak is, kik eddig ki voltak szorítva onnan, a hatalmasok, a kiválasztottak álnok mesterkedései köveik ztében. Intézményesen kell harcot hirdetni, nsm csak a gyo­mor, hanem a kultúra éhség meg­szüntetése érdekében is. Le kell dönteni végre, nem csak szavakkal, hanem t- lekkel is az osztályokat elválasztó falakat 1 Mert megvannak ezek a falak. Sőt liatalmasabban terpeszkednek, mint valaha, csupán a .naiv rö vidlátók“,. vörösre festették^ s a kiszorítottakkal el akarják hitetni* hogy nem társadalmi válaszfalak azok, amiket maguk körül látnak, hanem a .vörös ég“ hajol rá béké­sen a földéé körülöttük. De nsm olyan bu‘a a nép, mint ahogyan az ezeréves elnyomók még ma is hinni szeretnék, s most már visszavonhatatlanul követeli a jogát a kultúrában is 1 Ezer év óta lop­ják el a magyar paraszttól, a-ma­gyar munkástól a kultúrát, s most alig akad olyan, ki a lopott kincsből valamit hajlandó volna visszaad at Sőt! Kinevelik a közélet labirin­tusában eligazodni igyekvő proletár tapogató naivságát. De éles guny- nyal marják, tépik azt az .intelleg- tüeit“ is, aki hatadó gondolkodása következtében lenyúl a néphez, és megkísérli kiegyenlíteni osztályá­nak múltbeli adőságát. Gúnytól csöpögő .kedélyes heccet“ csinál­nak abból, ha egyik másik „in- teilektüel* »gyenge volt“, s nem Folytatás a negyedik oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom