Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-11-17 / 47. szám

Z v ni |> I e n I X (' |> ii j * rt ti 19 Mi november 17. 2 Jtatárvaöászok közölt Kis árok jelzi Pácin mel­lett a magyar csehszlovák határt. A falu házai lenyúl­nak a határig, sőt egy-két ház még túl is esik rajta. A Harcsa nyújtózkodik végig a két ország között, csak a mélyedés, a fenekén levő iszap és itt-ott felcsillanó pocsolya jelzi, hogy itt az országhatárt a patak jelenti. Vígan folyik a csempészés a vízmosáson át. Nem nagy­ban, mert a nagy közleke­dési utaktól távol fekszik, de kitartóan hordják a fél kiló élesztőt, pár kiló dohányt és hozzák a tex ilárut, cukrot és más egyebet. A forintot is viszik át, mert odaát a jó forintot megbecsDIik. Eljönnek messze környék­ről, a tiszántulról is kis ba­tyukkal. Néha szekerekkel igyekeznek át. Dohányt, más egyebet hoznak. Az egymás sai szembenéző házak közölt lámpaténnyel, az ablakok nyitogatasával és más ratfi- nált módon jelzik, hogy „tiszta a levegő*, nincsenek ott a határvadaszok. Pedig a határvadászok ott vannak, járjak a meredik vízmosást, bújnak a bokrok mélyén, elhagyott házak ab lakaiból figyelnek, őrzik az ország értékeit. A lakosság, különösen a falubeliek ne­hezen akarják megérteni, hogy ma a jó forintnak ellen­sége az, aki csempész k. As­szonyok, gyerekek járnak át. Fogtak már három éves kis­gyereket is, sírva szorongatta kezében a cédu’át, amivel szü lei a túlsó oldalra átküldték. Nehéz a szolgálat. 20 kilo­méteres szakaszt 18 ember­rel látnak el. A csempészt csak a határig lehet üldözni, riaszlólövést adni nem sza­bad, a falu felé lőni nem szabad, levegőbe lőni nem szabad. Csak a csempészre szabad lőni. De hogyan lője nek egy 12 éves kisgyerekre ? Mégis vannak bravúros fogásaik. Egy alkalommal egy határvadász egymásután három csempészt fogott el egymagában. Kettő futóit előtte és igy kerítette be a harmadikat. Puskalövés nél kül esett. Ha a csempésznek mégis sikerül átju'ni a túlsó oldalra, értesítik a határon túli őrséget. Nincs bakancs, az ellátás gyenge,deaptciniör6h ly'átl az országhatáron gazdasági érdekeink védelmében. Borfogyasztási adó újabb megállapítása A polgármester érteti i a burterm löket, korlá'lan e*> kisméitékbeni italmrr -.*•> e*, hogy a 249 számú Magyar Közlönyben közzétett 4200— 1946 1. b. P M. számú ren delei a b irfogyas tási - dó! — SUonljaujh lyre nézve — literenkint 36 f.llérben áll. p; tóttá meg 1946 évi november hó 1 tői kezdödőleg. Ennek megfelelően a kedvezményes borfogyasztási adó literenként 18 fillér. A hátralékban lévő borter melók, korlátlan és kismér tékbeni italmérők, a hátrá lékos borfogyasztási adójukat (1946 november 1 e előtti fogyasztást és hiányt) az addig érvényben volt likren- kinti 48, illetőleg 24 filléres adótétel mellett fizessék azon­nal be. Szerencsre szállt ki szer­dán a Népbiróság és foglal­kozott Toldy Miklós volt taktaharkányi főjegyző nép­ellenes bűnügyével. A köz­ség szegény lakosaival dur ván és gorojntán bánt, a szegény asszonyokat a Takta partjára küldte legelni, mikor lisztjegyet kértek tőle. Toldy tagadta az ellene felhozott vádakat, a Népbiróság azon ban megállapította bűnös­ségét és kétévi börtönre, állásvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére, fele vagyonának elvesztésére Ítélte. Horváth Sándor mo ntulaj donos, szerencsi lakos, nép ellenes bűnügyét tárgyalták ezu'án. Horváth a háború éveiben a „Jud Süss“ filmet játszatta mozijában és a fel­izgatott közönség a zsidókat tettleg bántalmazta, ablakai kát beverte. 1941 ben dr. Madarász kassai püspökhöz levelet irt, melyben dr. Szén József esperes szerencsi plé bánosról irt gyalázkodó so rókát. A tárgyalást dr. Szén betegsége miatt elnapolták. Nagy Andor vo't szerencsi főszolgabíró nép ellenes bűn­ügyét tárgyalta ezután a Nép bíróság A tanuk jórésze kfil- fö dre vándorolt, a megjelent terhelő tanuk pedig védő tanuk leltek. így a bűncse­lekmény bizonyításának hi ánya miatt a vád alól fel mentették. Sátoraljaújhelyen Kopcsó Béla volt főhadnagy, sze rencsi adótiszt ügyét tárgyal ták. A vád szerint 0 osz- országban kegyetlenkedése­ket követett el és a legény­séggel is embertelenül bánt. A Népbiróíág terhelő tanuk hiánya miatt a vádlottat fel­mentette. Az ügyész az ítélet ellen fellebbezett Bizományos MSzK Malom keres a liszten Nagykereskedő Kiskereskedő csak a termelő és fogyasztó fizet rá Mégsincs Sátoraljaújhelyen liszt Miért nem kap Sátoralja ujhely lisztet ? Nimrég feje­ződött be az aratás és ha szűkösen is, de a kiszámított fejadagok alapján minden­kinek meg kellene kapni a lisztfejadagját. Városunkliszt- ellátásában mégis súlyos za varok vannak. Hibás ebben elsősorban az újonnan bevezetett rend szer. Inkább a malmok és a nagykereskedők érdekeit védi, mint a termelőkéi és a fogyasztókét. A búza elindul a gazdáktól 40 20 forintos árban. A kijelölt lisztnagy- kereskedó az MSzK nak már 55 forintot fizet mir.denmázsa után Ezenkívül mint az u al vány tulajdonosa, gyüjose- reskedói jutalék címen 2 fo­rintot fizet és tartozik meg fizetni azonkívül a gyüjtó- kereskedőnek a mindenkori félhavi árlápcsö fejében járó összeget, jelenleg 1 forintot. A malom a kenyérgabona beszállításáért mázsánként 3 50 forintot fizet A 4020 forintos búza a városba való beszállítása után tehát már 61 50 forintra emelkedett Következik azórlesi dij, mázsánkint 10’50 forint. A kijelölt lisztnagyke- reskedö tehát a beszáili'ott búza mázsája után már 72 forintot fizet. Az idegen ke­reskedelmi őrlésben felőrölt búza mázsája után a malom 20 kiló nu lás, 70 ki ó ke­nyéri isztet és 9 kiló l.o pát köteles kiszolgáltatni. A nagy­kereskedő a kiskereskedőnek a nulláslisztet mázsánként 128 50, a kenyérlisztet 74 50 és a korpát 22.50 forintos árb-n adja tovább. 20 kiló rullásliszt ára 25 70 70 kiló kenyér iszt ára 52 15, 9 ki'ó korpa ára 2 03, a nagykeres kedő egy mázsa búza tér mékeiért tehát 79 88 forintot kap A lisztet a malom tá­rolja, méri ki, a kijelölt nagy- kereskedő az u alványt utó lagos fizetésre kapja. A 7 88 Üveg, porcellán, díszműáru, legolcsóbban FÁLHAI-nál Ady tér 22. forintos különbö étből le­megy 3 százalék forgalmi adó, zsákhasználat és tisztki mérési költség címén 1 forint és terheli még a búza má zsánkéni és a liszt malmi ára közötti különbözet 50 százaléka Ezeknek levonása után a kijelölt nagykereskedő minden befektetés, raktári \és kimérési költség nélkül, min­den munka nélkül keres 5 94 forintot mázsánként Végül a fogyasztó fizet a k sk. res- kedőnek a Mh^rlísztéit kilón ként 14), a kenyérlis'téri pedig 0 84 forintot. Két köz beiktatott kereskedő, a malom, az MSzK és a nagykereskedő osztozkodik a termelőből és a fogyasztóból kipréselt busás hasznon. És mégsincs Sáíoraljauj helynek lisztje. Mert a kije­lölt nagykereskedő nem gon­doskodik arról, hogy ha a Hengermalom áramszünete lés miatt állni kénytelen, a kiutalt kenyérgabonát olyan malomban Erőltesse fel, amelyik nincs kiszolgáltatva a Közmüvek szeszélyes áram­szolgáltatásának. Pidig a munka nélkül elért 5 94 fo­rintos mázsánkénti tiszta ha­szonért legalább azt elvár hatna a város közönsége, hogy a lisztellátás zavaita- tar ságát minden erejét megfe­jtve biztosítani igyekezzek. SS Iranditát és feggyilkost fogtak Veszedelmes nyilast fogott Ricsén a rendőrség. Mészá­ros Károly moM jött haza nyugatról, a faluban dicse­kedett, hogy SS kalona volt és Pesten nyilas páríszol- gálato*. Egy falujibeli lány, Wohlberg Györgyi látta is Pesten nyilas karszalaggal. A veszedelmes SS bandi­tát elfogták és a kihallga­tások során kiderült, rászt- vett a dumaparti kivégzéseken és halomszámra mutogatta ismerőseinek a zsidóktól ra­bolt aranyat és csomókban a százpengősöket. Mészáros tagadni próbált, az állam- védelmi osztály felküldte Pestre további nyomozás le­folytatása céljából. Elfogta az áliainviüe mi os/tály dr. Fazakas Péter volt sátoraljaújhelyi rendőr­tanácsost is, aki a felelős- ségrevonás elől ujy akart megmenekülni, hogy a fel- szabadulás után ügyes he­lyezkedéssel befurakodott Szombathelyen a demokra­tikus rendőrség soraiba és Vas—Somogy rendőrileg egyesitett vármegyék főkapi­tánya lett. Később rendelke­zési állományba helyezték. Mikor kiderüit, hogy a múlt rendszerben többeket, főleg kommunistákat internállatott és a bfoszíolljaival durván bánt, az államvédelmi osz­tály őrizetbe vette. Mennyit hóit fizetni a bérszántosért ? Megállapítotok az igaerő vei végzett bérszánlás leg magasabb diját. A Magyar Közlöny november 13 iszéma kö/li, hogy a kettős ló , ökör — vagy ti h 'nfogattal végzett bérszántás elvégzéséért leg alább 15 cm mély szántás esetén holdankint t öir yü és középkötöit talajon 24 fo rintot, kötött talajon 30 fo rintot ke'l fizetni. H i a szán­tás mélysége nem éri el a 15 cm t, könnyű és közép KERESKEDŐK FIGYELEM! gyertyát, gyu/át, mosószódát, szappant és egyéb fűszer és gyarmatárut nagyban, legolcsóbban FÜREDYNÉL AUY-TÉU 1». HiKim. kötött talaj esetében 160 Fi-tai, kötött talaj esetében 2 Ft tál csökken holdankint a szántás dija. A bérszántási díjban a fo­gat kezelőjének dija és élel­mezési költsége, valamint az állatok takarmányozási költ­sége is benne van. Ha a kezelő nem az igaeró tulaj­donosa vágy annak megbi- zoftj •, a kezelőt a bérszán­tási díjból holdanként 8 Ft iiieti meg. A pérbafogott állatok tulajdonosát a bér- szántásból 8 illetve 11 Ft illeti meg, mig a kezelő ré­szére megállapi oil dij a mun­kát ténylegesen végző iga erő tulajdonosának vagy fe­lelős megbízóijának jár. Ha a talajemelkedés 6 fok­nál nagyobb, a szántás dija szabad megállapodás tárgya. — Ricsén november hó 18 án, hétfőn kirakodó és állalfelhajtással egybekötött országot vásár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom