Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-01-27 / 5. szám
1946. január 27.* ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 3. oldal* i Szovjet-Magyar Művelődési Társaság gyűlése Az impozáns külsőségek és az Dnnepi hangulat valóban tlnneppé avatták a Szovjet—Magyar Művelődési Társaság alakuló közgyűlését. A gyűlésen megjelent Qlaszov alezredes, városparancsnok, Qalkov őrnagy, Nemeskéry alezredes, Dubay István képviselő, Nagy Ernő főispán, Serényi Sándor alispán, valamint a demokratikus pártok, hivatalok képviselői. A vá- megyeháza tanácsterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A magyar és a szovjet himnusz eléneklése után, a közgyűlést Csathó József, a Nemze i Bizottság elnöke nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket. Felhívására a közgyűlés öttagú jelölő bizottságot választott, mely megejtette a társaság tisztikarának jelölését. Ezután Qlaszov alezredes emelkedett szólásra. „Kedves polgárok —‘mondotta — a Vörös Hadsereg nevében üdvözlöm a magyar • demokráciát és a fasizmustól meg szabaditól! mlgyar nemzetet. Fon tesnak tartom a S'ovjft—Magyar Művelődési Társaság iátrejötiát. .»Először is azért, mert a magyar nép keveset tud a Szovjetunióról és amit tud az nem az igazság. Azt hazudták, hogy a Szovjetunióban nincs családi élet, nincs egyház, hogy a gyermekeket elveszik az édesanyjuktól és így tovább, sok butaságot. Ez a Társaság hivatva van megszűntetni azt az ellenséges hangulatot, amely a magyar nép egyrészénél még mindig meg van a Szovjetunió ellen. A német fasiszta propaganda maradványa ez. Az igazság pedig az — és ezt az igazságot kelt a magyar népnek ezen a társaságon keresztül megismernie, — hogy az orosz népnek, mint a magyarnak, ezeréves gazdag történelme, szines kultúrája, értékes tudományos élete és gazdag művészete van." Ezután Qlaszov alezredes érdekes adatokat közölt a Szovjetunió tudományos művészeti életéből, majd megemlítette, hogy az elmúlt háborúban a szovjet ipar és tehnika győzedelmeskedett a német ipar felett, pedig az egész Európa a németeknek dolgozotUA Szovjetunió népeinek a háború mérhetetlen szenvedést hozott és elpusztította a városok és gyárak ezreit, ugyanakkor a németek kényszermunkára hajtották el az európai nemzetek fiait. Nem régen még a magyar, a szovjet nép ellen harcolt. A németek és a német szol• gáláiban álló magyar kormány középkori rabszolgaságba akarták visszataszítani a nemzetet. A Szovjetunió nem fogja utárezni a németek eljárását, mert nincs szüksége idegen földre és idegen alattvalókra, hiszen mögötte áll saját földjének fölbecsűiheietlen és feltáratlan gazdasága. Csupán azt akarja, hogy a fasizmus soha többé ne jusson uralomra és Európa népei szabadon élhessék demokratikus életüket. Magyarország nehéz korszakot él, de a jövő korántsem olyan sötét, mint azt Hitler csatlósai ; festeni szeretnék. Megfeszített munka, igazi hazaszeretet és igazi demokrácia legyőzik a nehézségeket, amint azt már az eredményekből is látjuk. A Szovjetuniótól ebb.’n a munkában is példát lehat venni és a Szovjet—Magyar Művelődési Társaság feladata, hogy megismer* tesse a magyar néppel a Szovjetunió népeinek tudományos és művészeti kincseit. — .Üdvözlöm önöket ennek a termékeny munkának megkezdése alkalmával. Ez a munka hasznára lesz mind a magyar, mind a szovjet népnek. Éljen az eltéphetetlen, szoros Szovjet—Magyar barátság 1 “ Ezután Sebő Bála szavalt nagy sikerrel Ady .verseket, majd a kitűnő hangú Váradi Lajos adott elő magyar dalokat cigányzene kísérettel. Majd Qalkov őrnagy mondotta el ünnepi beszédét: .Üdvözlöm Sátoraljaújhely polgárainak azon elhatározását, hogy szovjet—magyar művelődési egyesületet alakítanak. Becsülöm ezt az elhatározást, mint a magyar nép rokon- szenvét keleti szomszédjához, a Szovjetunióhoz, mely annyit tett Európa felszabadításáért." Európa nemzetei egymás ntán alakítják meg most művelődési egyesületeiket, abból a célból, hogy megismerjék a 200 milliós szovjet nép kulturális életét és ezzel a megismeréssel együtt nő a szimpátia a Szovjetunió irányában. A népek kiküldöttei, kiváló tudósok és művészek, már meglátogatták a Szovjetuniót. Nemes feladat — folytatta Qalkov — megteremteni ezt a kulturális összeköttetést, Pristley mondotta: .A béke ismerni akarja a Szovjetunió életét." Ismerni akarja a fasiszta Németország felett aratott győzelem után, mert ezt a győzelmet csak olyan nemzet vívhatta ki, mely politikailag, gazdaságilag és szellemileg is magas kulturfokon áll. Át kell törnünk azt a falat, amelyet Hitler és társai hazugságokból építettek a Szovjetunió köré és. megmutatni a reakciónak azt az óriási munkát, melyet a szovjet népek kifejtettek a béke kultúrájáért. Ezek a népek adták a világnak Lomonoszovot, Lebede vet, Pavlovot, Popovot, Mecsni- kovot, Micsurint és a többi titánját a világtudománynak. És a szovjet kultúra adta a világnak Vladimír Iijics Lenint. Halálának huszonkettedik évforduljáról kell ma megemlékeznünk. Nincs olyan ága a tudománynak, mely ne viselné magán Lenin szellemének bélyegét és el sem tudjuk képzelni politikai és gazdasági életűnket Lenin és hű tanítványa Sztálin generalisszimusz munkája nélkül. Az orosz kultúra adta az emberiségnek Puskint, Tolsztojt, Qo- golt, Turgenyevef, Csechovot, Maxim Oorkijt, majd Osztrovszkijt, Sefcsenkot és sok más kiváló irót. Az orosz zene olyan nevekkel büszkélkedik, mint Rimszkij-Kor- zakov, Borodin, Csajkovszkij, Mu8Szorgszkij, Sosztakovics, Szemen óva, Mocsalov, Sztaniszlavszkij stb., stb. 1917 után, — mikor a nemzeii erők kibontakoztak —, soha nem látott alkotásokkal mutatkoztak be a művészeti és tudományos tórumokon. .Örömmel hallom — mondotta Qalkov —, hogy nyelvűnket is közelebbről akarják megismerni. V. Károly német-római császár mondotta, hogy az Istennel spanyolul, a barátokkal franciául, a gyilkosokkal németül és a nőkkel olaszul lehet a legjobban beszélni. Az orosz nyelvben megtaláljuk a spanyol nyelv fönségét, a francia könnyedségét, a német keménységét és az olasz simulékonyságát." .Sok sikert kívánok az Önök munkájához 1“ — fejezte be beszédét Qalkov Szergej gárda-őrnagy. Előadását szűnni nem akaró taps követte. Ulánna Csathó Jőzefné gyönyörű szavalata következett. Majakovszki .Beszélgetés Lenin elvtárssal" c. költeményét adta elő nagy sikerrel. A közönség hálás tapssal honorálta Héjj Rózsa orosz és magyar dalait, valamint az ukrán népdalokat játszó Latzkovits End- réné zongoraszámait. Ezután a tisztikar megválasztása .következett. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a jelölő bizottság listáját. Diszelnökök lettek: Gyomin alezredes, a Szöv. Ellenőrző Bizottság vezetője, Qlaszov alezredes városparancsnok, Nagy Ernő főispán és Nemeskéry Lajos alezredes. Elnök lett: dr. Pázmányi János főorvos. Alelnökök; Be- rényi Sándor alispán dr. Búza Béla ügyvéd, Csathó József a MKP .megyei titkára, Dankó István polgár- mester, dr. Dubay István képviselő, Qerőcz Kálmán tanár, Lukács József tanár, Nagy S. Béla ref. lelkész, dr. Tóth Sándor tvszéki bird, Vég János a Szakszervezetek megyei titkára. Titkárok: Dr. Hollőházy Lajos, Latzkozits Endre és Péter Erzsébet. Pénztáros: Matisz János tisztviselő. Jegyző: Kovásznay Rezső tanár. Ellenőrök: Csathö Józsefné, Kunsai Qyula dohánygyári igazgató, Rácz István kőműves, Riák János épitész, Safcsák Miklós állomásfőnök. Háznagy: W. Szabó László. Választmányi tagok: Bajzáth Péter, özv. Bajusz Brniné, Bognár György dr. Kmber Jenőné, Qodál Qyula, dr. Herman Domokos, Kollár Sándor, Latzkovits Endréné, Örkényi Sándor, dr. Molnár István, dr. Schwartz Dezső, Sebő Béla, dr. Szenicey Ödön és Z. Elek Béla. A választás után Nagy Ernő főispán Üdvözölte a felszabadító hadsereg képviselőit. Szavai mily h tást keltettek. Azzal a felemelő érzéssel léptűnk ki a Vármegyeháza kapuján, hogy a Szovjet—Magyar Művelődési Társaság első közgyűlése a demokrásia finnepe és városunk történetének értékes mértföldköve volt. Terjessze további munkája is a fényt és tudást, a világosságot azok között, akik m$ ma sem hisznek a demokráciában! Kosztolányi . est A Szabad Népművelés keretében a piarista gimnázium ifjúsága Kosztolányi emlékestet rendezett január 19 én, szombaton, a vármegyeház dísztermében. A megjelent szépszámú közönség előtt Sásdy Ilona és Virág Zoltán hosz- *zabb tanulmányokban ismertették Kosztolányi költői fejlődését, illetve elbeszélő munkásságát. A felolvasásokat verses és prózai szemelvények élénkítették, melyeket felváltva Horváth Júlia, Lengvári Borbála, Mózner Gabriella, Mun- - kácsy Lajos, Hernády László, Oriovits József, Ember Gábor és Keszthelyi Ervin gimn. tanulók adtak elő, nagy igyekezettel, lelkesedéssel és átéléssel. Egyik-másikból jó előadó és szavalóművész lehet. Bizonyos, hogy mindnyájan szépen igyekeztek és teljesítményűk az újabb magyar irodalom szeretetéröl tanúskodott. Természetesen nem várhatunk kiforrott érettséget, s a szigora bíráló felfedezhetett itt-ott hibákat is. így az előadók egyike-másika a kisebb osztálytermekhez szokott »hangjával nem tudta lekötni az egész hallgatóság figyelmét. A költő szellemi arcképének megrajzolásánál is felfedezhettünk néhány hibát, illetve hiányt, különösen ahol Kosztolányi világnézetéről, politikai meggyőződéséről lehetett és kellett volna beszélni. Nyelvvédő munkásságának kiemelése is elmaradt. Ezek felemlitése mellett azonban örülünk, hogy az ifjúság a téli szünet idejét az örök magyar és emberi értékek megismerésével tölti, s munkáját elismerésre méltó igyekezettel, bátran a közösség elé viszi. A remélhető további szerepléseknél bizonyára még jobb és tökéletesebb teljesítményt fognak nyújtani. Hogy a Kosztolányi verseiben oly gyakran kicsendűlő zenei elem is szóhoz jusson, a tehetséges Székely Zoltán adott elő két zongoradarabot, nagy készséggel és komoly elmélyedéssel. A városi kamarazenekar az est elején és végén szerepelt, Bellini: Normanyitányával és Kacsoh: János vitéz egyvelegével. Örömmel hallottuk a lelkes műkedvelőkből álló zenekart, mely megfelelő számú próba és kellő összeszokás alán bizonyára sok szép zenei élményt fog nyújtani.
