Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-10-20 / 43. szám
II. évfolyam. 43. szám Ara 40 fillér Sátoraljaújhely, 1946. október 20. NI NÉPÚJSÁG DEMOKRATIKUS LAP — MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER 9 munhanélliüliség megszüntetése ma a magyar demokráciának — de zempléni viszonylatban a vármegye képviselőtestületének is — egyik legégetőbb problémája. Átlátszó dolog volna arra hivatkozni, hogy háború után mindig munka- nélküliség szokott lenni. Nem egyszer rávilágítottak már arra, hogy ez a háború után szokásos munkanélküliség nem szükségszerű követelmény. Mert ha a háborús termelés átállítása bizonyos időt vesz is igénybe, a termelésben való elhelyezkedési lehetőséget a kereslet szabja meg. Kereslet pedig van. Annyi van, hogy ki sem lehet egyhamar elégíteni. Tehát elsősorban a magyar iparnak kötelessége lehetőséget nyújtani a munka- nélküliek elhelyezkedésére. Véget kell vetni a tőkésosztály szabotálásának, fokozni kell a termelést. Le kell szállítani az iparcikkek árait, át kell állítani a termelést olyan cikkekre, amire a népnek szüksége van. Termeljenek luxus cikkek helyett bakancsot meg ruhát, hadifelszerelés helyett ekét és traktort. De ugyan akkor véget kell vetni a minisztériumi urak szabotálásának is és a legsürgősebben meg kell indítani a közmunkákat. A Zemplén vármegyei közmunkákra az állami költség- vetés több mint 100.000 forintot irányzott elő, amely elég volna arra, hogy a vármegye minden munkanélkülijét munkába állítsák. Hiszen alig 6—700 munkanélküli van Zemplénben, viszont helyreállításra várnak a vármegye iskolái, a hidak, a közvágóhíd és a hütő, felépítésre vár a Waldbott birtokon a töltés, mert árviz fenyeget, ha nem építik fel sürgősen, tisztításra várnak a csatornák, meg kell javitani a főútvonalak burkolatát, fel kell építeni a romházakat ... És mindezekre elő van irányozva a megfelelő összeg, csak valamelyik minisztérium aktatologató urai nem törődnek azzal, hogy a munkanélküliek százai, ezrei éheznek az ő szabotálásuk f nemzetközi helyzet és a magyar béke A párisi bákeértekezlet több mint tizheli tanácskozás után véget éit. Vájjon mi is a nemzetközi helyzet? A nyugati nagytőkések egyes csoportjai igyekezt k hamis propagandáikkal egy uj háború rémképével megfélemlíteni a népeket. Nemzetközi válságról beszéltek, amelyért persze a Szovjetuniót tettek felelőssé. Sztálin nyilatkozatot telt, melyben kijelentette : .Nem hiszek ez uj háború náiis veszélyében.“ A nyilatkozatban megvilágította a rémhirterjes2tők céljait. Ezen nyilatkozat hatása alatt megerősödött- a tartós béke bi • lositására iránj uló mozgalom az Egy fölt Al amokban és Angliában is. Walace amerikai kereskedelmi miniszter rámutatott arra, hogy a világbéke legfőbb biztosítéka: Amerika és a Szovjetunió barátsága. Az angol demokratikus közvélemény élesen elítélte Churchill zörichi beszédét, melyben egy szovjetellenes njugatj blokk létrehozásának szükségességét hirdette. Az amerikai és angol közvélemény egyöntetűen együttműködést kíván a Szovjetunióval. Mindenütt mindenki tisztában van azzal, hogy mit jelent az imperialista politika. Görögországban és Kínában polgárháború dúl, Palesztinában zűr zavar van, Indonéziában folyik a harc 8z angol- holland csfpjlok és Indonéz nép között. A párisi békeérttkezleten Molotov kijelentette, hogy: A Szovjet uniónak az az óhaja, hogy az együttműködés valamennyi demokratikus ország között megszilárduljon. Ezt gyakorlatilag láthattuk akkor, amikor a magyar bekét tárgyalták Parisban, amikor a Szovjetunión, Jugoszlávián kivűl senki sem szavazott mellettünk. A múlt bűnei, a reakció mesterkedései megnehezítették nemzetközi helyzetűnk javítására irányuló fáradozásainkat. A békefeitételek súlyosak, de mégis sikerűit elérnünk két fontos eredményt. Ezek : a magyar jugoszláv egyezmény a szabad választás alapján lefolytatandó önkéntes népcseréről, a másik 200.000 szlovákiai magyar kényszer kitelepítésének megakadályozása. A rendkívül súlyos gazdasági feltételek terén nem sikerült eredményeket elérnünk. A Szovjetunió támogatása dacára az angolszász álláspont győzött és igy hatalmas terheket rólak ránk. Meg kell szilárdítani a demo krácidt és a reakció elleni harcot fokozni kell, szoros barátságot kell kiépíteni a hatalmas Szovjet- unióval és meg kell teremteni az együttműködést a dunavölgyt né- pekkel valamint a nyugati demokratikus országokkal I Ez most népünk érdeke és ennek megfelelőm kell beállítani bel és külpolitikánkat, hogy sikerüljön felépíteni országunkat. \ A nürnbergi ügyész fenti kijelentése jut eszünkbe, amikor olvassuk a nürnbergi hivatalos jelentést, hogy felakasztották a modern kor eddig ismert legnagyobb gonosztevőit, az emberi bestiákat, akiknek .lelki srneretén milliók pusztulása szári d. Göring nem mert szembenézni a sújtó halállal, hanem hiven életéhez (mert csak gyávák lehettek ilyen kegyetlenek) az öngyilkosságot választotta, megmérgezte magát, pedig külön vastagabb kötelet rendeltek számira Angliából. , A hivatalos jelentés szerint az Óceán hullámsirjába temetik a gonosztevőket, hogy nyomuk se maradjon. 91H9DI5ZII. hongresszusa végeiért Az elmúlt héten végétért a ma gyár ifjúsági szervezet, a MADISz második országos kongresszusa. A kongresszuson, melyen jelen voit a paraszt, munkás és értelmiségi ifjúság szírre java, Rákosi elvtárs is felszólalt. Többek között azt mondta: *A magyar ifjúságnak résen kell állania, hogy világosan lássa a jövendőt és a multat Is, mely a jövendőhöz vezet. Vereségünket a nagy háborúban nemcsak a fasisztáknak köszönhetjük, hanem az öregeknek is, azoknak az idős politikusoknak, akik romlásba vitték az országot." Rákosi elvtárs szavait a magyar demokrácia vezetői ésa külföld képviselői is nagy tetszéssel fogadtákMolotov NewyorJíba ment volta többezer főnyi tömeg részéről. Molotov a párisi értekezletről kijelentette, hogy «reméli, hogy Newyorkban be fogják fejezni a Párisban félbehagyott munkát. A jövőre reményeink jók és meg van bennünk minden jóakarat*. Molotov szovjet külügyminiszter, 1 Visinszkij külögyminiszterhelyettes ! és az UNO értekezleten résztvevő szovjet küldöttség többi tagja Touthamptonban felszálltak a Queen Elisabeth gőzösre. A hajó elindulásakor hatalmas éljenzés miatt. És nem törődnek azzal, hogy már nyakunkon van a tél, az éhség mellett a hideg fenyegető réme is megjelenik. Nem hiába mondotta Rákosi Mátyás elvtársunk a Magyar Kommunista Párt III. Kon- gresszusán^. hogy „munkát minden dolgozónak!“ Ez nemcsak üres jelszó, hanem a Magyar Kommunista Párt és az egész magyar nép követelése, és ugyancsak a nép követelése, hogy csukják be végre az agrárollót, mert le lehet szállítani az iparcikkek árait, csak meg kell szüntetni azt a sok közvetítőt, azt a 6- 8 kezet, amelyen keresztül megy az áru, mié eljut a termelőtől a fogyasztóig. És ezeknek a követeléseknek érvényt is fogunk szerezni! Megfogjuk szüntetni a gyárosok sza- botálását és meg fogjuk szüntetni az aktatologató urak szabotálását I Nem akarjuk, hogy egyetlen magyar családnak is éheznie vagy fáznia kelljen a télen, „Kép, hogy csah egy életük volt és csak egyszer lehet felakasztani"
