Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-10-13 / 42. szám

1946. október 13. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 3. oldal. Már megint a malmok Ugylátszik jól pénzelnek ezek a szegény malmosok, vagy talán a Kisgazdapárt alakult át időköz­ben kis- és nagymalmosok párt­jává, de elképzelni se tudjuk más képen miért kapálózna és hada­kozna a Kisgazdapárt újhelyi lapja annyira a malmok közs^gesitése ellen ? Mégis van abban a malmok közaégesitésfben valami, ha ilyen nagyon nem akarják. Vegyük csak sorba. Etöször a magántulajdon kérdését, ami egyik főérve a Kis gazdapárlnak. Nekünk kommunistáknak első a paraszt magántulajdona. Az a természetes jo», hogy a munkájá­ból csak annyit vegyenek el, amennyit hivatalosan muszáj, az a jog, ami jár mindenkinek, kelme­festőnek, ügyvédnek, munkásnak, hogy a munkájáért járó eredményt (pénzt) ne vehesse ki a zsebéből senki. A Kisgazdapárt szerint a töké stk magánlulajdonát kel! védeni a néppel, a parasztokkal szemben, bizonyára azért, mert azok többet tudnak áldozni anyagiakban. Jellemző erre a „Zemp éni Kis- ujság“ ban megjelent gyászhir, egyik oldalon egy malomtulajdo- nos kisgazda képviselőt parentál- nak, kinek kisgazda létére leg­nagyobb érdeme, hogy a polgár­ságért harcolt, másik o!dalon hosz szán védik a malmokat az álla­mosítás ellen. Egy kicsit átlátszó a dolog . .. nem ? Sajnálatos egy újságra nézve, ha ennyire lebecsüli az olvasóit, mert ezzel magát becsüli le. Maga a cikk nyitott kapukat dönget, támadó szellemben drága őrlési dijakról és sürgetnivalókról beszél.,. De kinek ? Hiszen az illetékesek tehetné­nek ellene, mint a Kisgazdapárt által pozícióba helyezett emberek, tehát kisgazdapártiak. Vagy eny- nyíre elszakadtak egyesek a Kis­gazdapárttól, hogy újságon ke­resztül kell őket helyes útra téríteni. Nem hiszem. Inkább porhintés akar ez lenni, miskép nem hoza­kodnának elő mednt a régi recepl szerint a Gazdasági Főtanáccsal, amikor azt ma már mindenki tudja, hogy a Főtanácsnak 2 kom­munista tagja van és ebből csak 1 bir szavazó joggal a tárgyaláso kon, a szoc. dem. pártnak ugyan­így. A Kisgazdapártnak ezzel szem ben 3 szavazati joggal biró tagja van delegálva a Főtanácsba, amit mi már rég tudunk. Uraim, kár itt ez a sok cikkezés, mellébeszélés, mondják meg nyíl­tan, egyenesen, hogy a népet és annak érdekeit háttérbe helyezik a tőkésekkel, a malmosokkal szem­ben. Nincs abban semmi, ha valaki elísmeti az igazságot. SZIKVIZGYAR megnyitásához torsát vagy Uórtat keresek. 50 éves cég. Beköltözhető lakás, nagy udvar, iparjog és gép van. ÍO—20000 forint szükséges. Höl­gyek előnyben! Házasság lehet­séges. Cím: a szerkesztőségben. A szárazságot megsínylette az aratás eredménye A minőség jó, a mennyiség kevés „Ki mint vet, úgy arat !* — mondja a közmondás, de ezúttal tévesen, mert a magyar paraszt megtette kötelességét a fö'ddel szemben, minden lehető! elköve tett annak megművelésére, még­sem lett olyan a termés általában semmiben sem, mint amire számí­tottunk. Ennek természeíesen az időjárás volt az oka, a hosszú szárazság, ami még szeptember­ben sem szűnt meg. Megsínylette ezt a tengeri, de még a burgonya is. A cukorrépából és takarmány répából is gyenge a termés. A dohány közepes eredményt hozott. A szárazság azonban a legnagyobb kárt a takarmányban okozta. A takarmányhiány a gaz­dákat súlyos feladatok elé állítja. A szőlőtermés jó közepesnek mondható és minőségileg általá­ban jó. Az idén nem segített bennünket túlságosan a természet, de a föld­műves nép áldozatos munkája igyekezett áthidalni az akadályokat. Egy dohánytermelő panasza Levél a Szerkesztőséghez Tisztelt Szerkesztőség I Kérem közérdekű soraimnak helyt adni. Minden gazda törekvése, hogy a földjén a legjövedelmezőbben gazdálkodjon. Kormányzatunk is mindent elkövet, e cél érde­kében, mert a gazdák jó munkája és nagyobb jövedelme egyben az egész ország gazdasági felemel­kedését is jelenti. Ezért is jelentek meg felhívások a gazdákhoz, hogy minél intenzivebben foglalkozza­nak dohánytermeléssel. Sokan fogadtuk szívesen az állami felszólítást és el is kezdtük tavasszal néhány hold földön a dohány termelését. ígértek dohány­magot, de nem kapíunk. Nehezen és drágán kellett azt beszerezni. Ezután jött a munka és a tengernyi kiadás. Melegágy készítése, palán­ták ültetése, öntözés, kapálás stb. stb. A munkásoknak nem keltett a rossz pénz az inflációs időkben, élelmiszerrel kellett fizetni. Minden megtérül — gondoltuk. De jött a meglepetés. A dohánybeváltási ára­kat olyan alacsonyra szabták, hogy abból még a termelési költségeket sem lehet fedezni. Hol marad még a munka jutalma és a földet ter­helő adók? Pedig dohányterme­léssel ezévben kisbirtokosok fog­lalkoztak és fö'dhözjulottak, akik még a földjuttatásért is fizetni tartoznak. Tavasszal még az volt a cél, hogy az állami dohányjövedéket s egyben a gazdákat is talpraállítsák. De nem ez történt 1 Még ez évben a legsürgősebben fel kell emelni a dohánybeváltási árakat, mert különben a jövő esz- -tendőoen kevés gazda fog vállal­kozni dohánytermelésre, ami hátrá­nyára lenne az államkincstárnak. Buzdítani kell a főid megmü- velőit dohánytermelésre, ami csak úgy érhető el, ha munkájukért megkapják a jól megérdemelt ellenértéket. Szabadsági Aláírás. Mennyi lisztet keli kiőrölni 100 kiló gabonából 7 A közellálásngyi miniszter ren­deleté szerint a vámőrlő malmok búzából legalább 75, rozs! ól leg­alább 70, árpából legalább 65% tiszta súlyú lisztet kötelesek ki őrölni. A vámőrlö malmok az őrlésre kerülő minden 100 kg tisztított gabonából tiszta súlyát számítva az alábbi fajtájú és minőségű lisztet kötelesek az őröltetőnek ki­adni: búzából 25 kg finomlisztet (búzadarái) és legalább 50 kg egységes búza kenyérlisztet, rozs­ból legalább 70 kg egységes rozs lisztet, árpából legalább 65 kg egységes árpaiisztet. A rozsláng kivonása tilos. Csak egységes minőségű korpát szabad előállítani. A vetőmagellátás biztosítása A földmivelésügyi miniszter ren­deletet adott ki a vetőmagellátás biztosítása érdekében. A rendelet felsorolja azokat a megyéket, illetve járásokat, ahol az átlagosnál jobb termés következtében előrelátha­tóan felesleg lesz vetőmagban. A felsorolt törvényhatóságok terű létén az 1946 - 47 gazdasági évre szükséges vetőmag céljaira igénybe lehet venni a 10 holdon felüli gazdák gabonáját Az országos földbirtokrendező alsp tulajdoná­ban 1 vő, továbbá a- mezőgazda­sági üzemanyagokra adott kölcsön kifizetéséből származó gabona készleteket az ország egész terü­letén zár alá kell venni. A rendelet szerint önként fel­ajánlóit búzáért 52,— forintot, kü lönben pedig 48 forintot fizetnek a gazdáknak. — IBIencsiAz Rubel tá­mogatásban részesülnek a Szov­jetunió Kormányától ottartózko- dásuk idejére a most induló ősz“ töndijarok. Azok az ösztöndíjasok, akik még egyetemi hallgatók, 500 rubelt kapnak. A vadászat még mindig úri passzió A demokratikus rendszer a va­dászatot elvben lehetővé kívánta tenni a népi tömegek részére is és ezért alakultak meg ország­szerte a vadásztársulatok. Régen csak az urak vadászhat­tak, csak azok kaphattak lőfegy­verengedélyt, akik „politikailag megbízhatók*-nak bizonyultak. A dolgozók ma sem képesek va­dászni, mert olyan hatalmas ősz- szegekben van megszabva a tag­díj, fényképes vadászjegy, területi engedély. Kérünk orvoslást a dolgozók javára 1 Buzakötvények Négy százalékkal kamatozó buzakötvények kerülnek kibocsáj- lásra. Mindazok a gazdák, akik az elmúlt évben jóvátétel)' célokra vagy a Vörös Hadsereg ellátása céljaira terményt vagy állatokat adtak át, a teljes ellenértéket je­lentő buzakötvényt mielőbb kéz­hez fogják kapni. Gondoskodás történik arról, hogy a kötvények teljes ellenértékét forintban, vagy terményben a megállapított bevál­tási határidőn belül megkapják. Tanács a must kezelísírt Veszélyes a szénsavas ptncelevegö! Amelyik pincében sok must er­jed, annak levegőjében sok szén­sav gyűlik össze. Az ilyen levegő­ben nem élhet ember és állat. A vigyázatlan embereket megöli a szénsavval telitett pincelevegő. Ezért mu&terjedéskor, mielőtt le­mennénk a pincébe, egy ideig hagyjuk tárva az ajtaját, de még azután is előbb égő gyertyával próbáljuk ki a pince levegőjét. A gyertyát hosszú léc végére ra­gasztjuk és lefele, magunk elé tartjuk. Ha a gyertya elalszik, ez azt jelenti, hogy a pince levegő­jében sek a szénsav. Ilyen eset­ben erősen szellőztessük ki a pincét és csak azután menjünk le a pin­cébe, illetve az erjesztöhelyiségbe. Tetemes kóp és a megbetegedések egész sorozata 'származik a (patká­nyok és egerek nagymérvű el­szaporodásából. Ezek ellen biztosan hatószer a CORA PflTHilHVIHTÚ CORA EGÉRIftfÓ MAG U T i BT J A: eOKfi vegyészeti gyár Budapest, X., Biharl-ut 3. sz. Hatásáért szavatol ■ If*», PASZTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom