Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-09-29 / 40. szám
II. évfolyam. 40. szám Ara. 40 fillér Sátoraljaújhely, 1946. szeptember 29. «gint baj van a koalícióval? ■ A jobboldali reakciós urak által háborúba vitt országunk talpraállitására a magyar dolgozók minden erejükét megfeszítik. Egyik feladatot a másik után oldják meg. Legutóbb az infláció nyomorúsága után megteremtették a jancsi- bankók helyébe a jóforintot, a parasztok és munkások közös erőfeszítésével, az összes demokratikus pártok koalíciójának vállvetett igyekvésével, a feketézők, valutázók, spekuláló tőkés reakciósok minden rugkapálása ellenére. Most, hogy meg van a jópénz, előbujnak a tőkés urak és oda akarják tartani a markukat a forint alá. Arról van hát most szó, hogy a jópénz. a kapitalista kizsákmányolás visszvtérését szolgálja e a munkásság és parasztság terhei nek növelésével, vagy pedig a magyar dolgozók életszínvonalának emelését. Arról van szó, hogy egy keskeny éiősdi réteg visszanyerje-e a harácso lási lehetőséget. Ide megy ki az a sok handabanda, amit a megint előszemtelenkedett reakciós urak az országgyűlésen és újságjaikban a „ polgári“ demokráciáról, meg a „malmosok magántulajdonárót“ ősz- sze handabandáznak. Megint a kisgazdákat szeretnék befogni a szekerükbe, mint Nagyatádi idején. Olyan koalíciót szeretnének csináini, amelyben a parasztság a nagytőkével lépne szövetségre a munkásság ellen. Tervük: előbb a munkásságot kiszorítani a koalícióból, aztán a magára maradt parasztsággal már könnyebb lesz elbánni. Ettől elkéstek, a jobboldali reakciós urak. Most nem 1926 ot Írunk, hanem 1946-ot. A ^parasztok nem ragadnak rá kétszer ugyanarra a lépre. Azonkívül az öntudatos parasztok mellett most ott van a munkásság is erejének teljes súlyával. • A munkásságnak nincs semmi ellentéte a Kisgazda- párt paraszti tömegeivel és annak valóban [demokratikus vezetőivel. De nem hajlandó a Kisgazdapártba belopako- dőlt jobboldaliakkal népellenes politikát csinálni. Ki velük a koalícióból 1 A magyar munkásság most felveti a kérdést: kinek építsük az országot? Mindjárt meg is felel rá. A dolgozó népnek és nem a tőkéseknek, nem az országvesztő régi uraknak. E feleletadásban a munkásság mellett ott áll az egész parasztság is, amely előbb utóbb kiszórja magából a reakciósokat és meg fogja csinálni a dolgozók koalícióját. Az lesz majd az igazi koalíció, a népi koalíció, amely yalóra fogja váltani a munkások és parasztok igazságát: Nem a tőkéseknek, — a nép nek építjük az országot. A parasztok magántulajdo- . nát védjük, — nem a malmosakét. Ki a koalicióból a nép ellenségeivel ! „Előre a népi demokráciáért /“ Kik vaunak kisebbségben ? A magyar nemzetnek ezekben a komoly napjaiban minden magyar erőt össze kellene fogni, hogy az országvesztő reakciós urak által háborúba vitt és megnyomorított országunkat talpraállítsuk és újjáépítsük. És most akadnak urak Sátoraljaújhelyen és Zemplénben» akik ráérnek azon törni a nehéz fejűket, hogy kik vannak kisebbségben ? Hát megmondjuk nekik. Kisebbségben vannak a volt nagybirloko sok, gyárosok, volt magasrangu hivatalnokok, a dús jövedelműket basáskodó uralmukat vesztett és a multat visszasirató - urak. Kisebbségben vannak továbbá az ügyvédek, bankosok, malmosok. És kisebbségben vannak ezeknek fullajtárjai is, egész jobboldali reakciós pereputtyukkal együtt. És kik vannak többségben ? Többségben vannak a dolgozó parasztok, a dolgozó munkások és a néphez csatlakozott értelmiségiek. Azok vannak hát többségben, Zemplénben is, az egész-országban is, akik a dolgozók uj Magyarországát akarják felépíteni a népi demokrácián keresztül. 9 magyar demobrácia uj szakaszát nyitja meg áz MRP III. kongresszusa — Zemplénmegyei küldöttek a kongresszuson — Ma kezdődött meg a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa, amely számot ad a magyar népnek és a világ dolgozóinak arról, hogy mit tettek a magyar kommunisták az ország érdekében, mit leltek a dolgozók érdekében, a legtöbbet szenvedett és legtöbbet áldó .ott a munkások és parasztok érdekében. Dj számot fog adni arról is, hogy mit akar’ tenni a Kommunista Párt a közeljövőben az uj Magyarország előrehaladásáért. Országink jövőjére döntő fontosságú kongresi2Ust szombaton a nemzetiszinü és vörösdiszbe öltözött Hősök terén tartott nagygyűlés nyitja meg. Ezen kűlfö’di testvér- pártok küldöttjei is felszólalnak» angol, francia, svéd, osztrák, román, jugoszláv, finn küldöttek hvgy tanúságot tegyenek a nemzetközi demokratikus proletárszoli- dar iiásról a magyar testvérek iránt. A kongresszus ünnepélyes megnyitása szombaton este lesz az Operaházban. A megnyitó beszédet Rákosi Mátyás elvtárs mondjs, nrjd a külföldi küldőitek és a magyar demokratikus pártok megbízottai köszöntik a Kongresszust. Zemplén megyéből 5 kiküldött vessz részt a kongresszuson. Csathó Jó.si-f elvtárs városi titkár a sátoraljaújhelyi járás, Rendes András Apróhomokról a sárospataki járás, Leffler György Tokajról a tokaji járás, Abel Lajos Ci gándról a ric3ei járás kiküldöttjeként megy" fel Aczél György elv- társ megyei titkár vezetésével. A dolgozók képviselői be fognak számolni ezen a kongresszuson az újjáépítés eddigi munkájáról és kidolgozzák terveiket a jövő munkát illetőleg. A cél világos: Harcolni és megteremteni a dolgozó nép boldogulását és ezen ki resztül az országot felépíteni* megerősíteni a demokráciát 1 Meg-1 teremteni a népi demokráciát! M-gkérdeztük megyei kiküldötteinket, hogy milyen problémákat visznek a kongresszus elé? Rendes András sárospataki kiküldött ezt válaszolta: — Elsősorban azt akarjuk tudni, hogy politikailag ki vezesse az országot? A dolgozó nép: munkásság, parasztság, értelmiség e, avagy a nagytőke és annak uszályhordozói ? Ezzel kapcsolatosan nekünk, zemplénmegyei parasztságnak az a véleményűnk, hogy a parasztságnak a dolgozó ipari munkássággal elszakíthatatlan kapcsolatban kell lennünk. Mi, parasztok a parasztság magán- tulajdona mellett foglalunk állást és nem a malmosok magántulajdona mellett. Leffler György elvtárs a földreform befejezése miatt, telekkönyvelés, a 'szegényparasztság* az ujbirtokosok, a földhözjutottak megsegítése miatt fog felszólalni. A többi elvtársaink a Csehszlovákiából kitelepítendő 200.000 migyar sorsáról érdeklődik, a magyar béke kérdésében, továbbá, hogy hogyan készül fel a párt szervezetileg az uj harcokra? Pártunk kongresszusa fogja meg" jelölni a harc céljait és fogja megmutatni irányát. A Kongresszus jelszava: „Nem a tőkéseknek, — a népnek épitjiik az országot.“ „Előte a népi demokráciáért !m „A dolgozót nem szolgáltatjuk ki többé a tőke — mondotta Tildy Zoltán A köztársaság elnöke, Tildy Zoltán látogatást tett a Weiss Manfréd-gyárban. Az elnök beszédet mondott, amelynek során hangsúlyozta, hogy a munkásságot soha többé nem érheti igazságtalanság. El kell jönni annak az időnek, — mondotta —, amikor a dolgozó nem lesz többé kiszólönkényének" . a köztársaságunk elnöke gáltatva a tőke önkényenek, hanem ur lesz a maga munkahelyén. Az ipari munkásságnak azonban össze kell fogni a parasztság tömegeivel és a haladó értelmiséggel, mert csak ez a szövetség bizlosithatja a seabadságot, a népi demokráciát..
