Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1946-07-21 / 30. szám

1! évfolyam. 30. szám Ára 50.000 adópengő Sátoraljaújhely, 1946. július 20. P0JSA6 DEMOKRATIKUS LAP — MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER ............................................... r-«nr mr Ti < *m&M*tm***B*mtmM»-M*** g A mi lapnak és általában a kommunisták újságírása alapvetően külön­bözik attól, amit a múltban újságírásnak neveztek és amit egyes pártok lapjai még most is csinálnak. A mi újságírásunk politikai vonalvezetése a tár­sadalmi fejlődést és annak törvényszerűségeit felismerő tudományos megállapításokra támaszkodik. Nemcsak a pil­lanatnyi politikai érdekeket nézi, hanem a társadalomra és nemzetre váró jövendőbeli feladatokat is látja, azokat a feladatokat, melyeket a tár­sadalmi fejlődés és a nemzeti haladás egy-egy szakasza ma­gával hoz. Látja a haladás irányát és Így meg tudja je­lölni a dolgozók számára a feladatok megoldásának útját. Ebben van a mi újságírásunk ereje azokkal szemben, akik­nél a politika: „ahogy esik, úgy puffén*. Noha pocsolyába esik. Fröcsköl. Nálunk a toll munkaeszköz a fizikai és szellemi dolgozók felvilágosítására, tanítására, meggyőzésére. De fegyver is, ha kell, mellyel harcolunk a dolgozók igazáért, érdekéért. De akár fegyver, akár munka­eszköz: ragyogóan tisztán tart­juk. A piszkolódás útjára nem követünk senkit, még akkor sem, ha magukat elgaloppozó emberek provokálnak. De ma nincs helye a pisz- kolódásnak senki részéről. Sőt még a piszkálódásnak sem. Bűn. Ma össze kell fogni a jószándéku magyaroknak a jó pénz, a jó béke, a termelés, a nyomorúságból való kievic- kélés érdekében. Össze kell fogni a 25 éves nemzetvesztő reakció mozgolódása ellen, össze kell fogni mindenkinek, aki magát demokratának meri nevezni, A mi politikánk alapja a dolgozóknak, a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségiek­nek a kizsákmányolás alól való felszabadítása, a nincstelenség- től való megszabadítása. Ma már a dolgozók: a nemzet.. A mi politikánk nemzeti poli­tika. De nemzeti politikát a koalícióban levő pártokkal együtt csinálunk. Testvérpár tunkkal a szociáldemokraták­kal, természetes szövetsége­sünkkel a Parasztpátttal és a yasárnap megyünk Miskolcra Lázasan készülnek Zemplén dol­gozói a miskolci nagygyűlésre. Az aratás és cfépiés munkája közben sietnek felkeresni a Kommunista Part titkárait, hogy még idejében megtegyék a szükséges jelentke- zéseket. Soha nem te pasztáit ér­deklődéssel és lelkesedéssel készül­nék, készisik a t 'lilákat, mázolják a fatalakat, dobszó utján tájékoz­tatják a lakosságot a miskolci gyűlés nagy jelentőségéről. És az eredmény sem marad el. A legki­sebb falvakban is tömegesen je lénikeznek a gyíiitsr;*. Rákosit, pária: k vezérét akarják hallani ezekben a sorsdöntő időkben és ott akarnak lenni tömegé­vel Miskolcon, ahol Lisö Magyaror­szág dolgozói megmutatják erejüket. Az előkészületek munkája szinte vUiáCí'thyé i: j-Ödóít-ííi; NeitHu<lju& melyik járás kisebb vagy nagyobb szervezetét emeljük ki és méltassuk munkájukat. A tolcsvai dolgozók szüreti fel­vonulása lesz-e impozáuBabb és megkapőbb, vagy a tokajiaké? A vámosujfaluiak gyümölcskosaras kiscsoportja lesz-e díszesebb, vagy a módiaké? És a népviseletben, magyarruhában felvonuló aratók díszes koszorúi közül melyik község színes csoportja fog leg­több szemet gyönyörködtetni? A cigándi gyöngyöshokréta Miskol­con sok tapsol fog kapai. Hcrtiád- németi lovasbandérium felvonulása a zempléniek csoportja előtt pom­pás látványt nyújt majd. Tolatva, Váinosujfaiu, Cigánd, Tok, j\ Révleányvár, Hernádnémeti, Riese, Őrhegy és Monyha tanyák és a vármegye minden kis faluja, nagyobb községek, óriási tömegei­vel cs látványos csoportjaival a nagygyűlés sikerét emelni fogja. Da a Szerencsi Cukorgyár és a sátoraljaújhelyi Dohánygyár mun­kásai sem fognak elmaradni a paraszti jellegű községek között nagyszerűen kiképzett munkacso­portjaikká!. L sz e elegendő vonat, hogy Zemptén legjobb dolgozóit és - ervrntuvatáít Miskolcra vigye? L sz! Nem maradunk itthon. Meg­hallgatjuk Rákosi eivíársat és együtt tüntetünk az ipari dolgozókkal, a haladó értelmiséggel, parasztokkal, mi zempléniek. És hozzuk majd magunkkal a kapott erőt, az adott utasításokat és hozzuk azt a har­cos s ellemet, amely biztosítja a demokrácia további eredményeit, a jó pénz megteremtését, a gazda­sági élet stabilizációját minden becsületesen dolgozó magyar szá­mára. Rohammunkával építjük az alsóbereckii hidat Munkásbrigád indul az alaó megépül. Az önként jelentkezők 2 bereckii h:d megépítésére. Törne- , hetet fognak dolgozni a hid épi- ges a jelentkezés, jöjjenek minél i lésén, s akkor újabb csoport váltja többen önkéntes jelentkezők. Sauj- hcly élelmezése, csak úgy lesz biztosítva, ha az alsóbereckii híd Kisgazdapárt őszintén demo­kratikus szárnyával. A bajok egyetemlegesen szakadtak rá az országra, együttes váll vetett munkával tudunk csak kilá- bohii. De kilábolunk. A koa- iicióba tömörült demokratikus pártok vezetői Tildy Zoltán köztársasági elnök vezetésevei tartott pártközi értekezleten a legteljesebb egyetértésre jut oltok abban, hogy a most követ­kező hónapokban minden egyéb szempontot alá keil rendelni a stabilizáció, a jó pénz megteremtése és meg­szilárdítása, valamint a ma­gyar béke érdekeinek. Úgy­szintén teljes megegyezéssel megállapodtak abban, hogy fel őket. A jelentkezettek teljes el átást, se setleg napidijat is kapnak. A hidat meg kell építeni 1 MSattflBMMiMBKaeMHaHMRi elszánt és kíméletlen harcot indítanak a reakció mindazon nyilt vagy burkolt elemei el­len, akik ezt a munkát veszé­lyeztetik vagy akadályozzák. Ezek a legsürgősebb fel­adatok Magyarország újjáépí­tésének mostani szakaszában. Ebben a demokratikus pártok vezetői a legteljesebb egyet­értésre jutottak. Nekünk vi­déken dolgozóknak követ­nünk kell vezetőink 'útmuta­tásait és az általuk kijelölt utón az összes demokratikus pártok egyetértésével kell a Magyar Nemzeti Független ségi Front megállapodásainak gyakorlati végrehajtásán mun­kálkodnunk. Orosz György dr fi B- listázás során leépített vármegyei alkalmazottak névsora: i ! Biringer Gyula, Diőszeghy Jó­zsef, Varga Bertalan, dr Benyó Bertalan, dr Luzsicza Attila, Olch- váry Dezső, dr Drőczy Dénes, dr Görgey László, dr Lengyel János, dr Spóner Ödön, dr Jakab Lajos, Lehoczky Lajos, dr Meczner Tibor, dr Andor László, dr Roskóczy Eniánuel, Juhász Dezső, dr Asz- lányi Emil, dr Eszrényi Zoltán, dr Lázár Miklós, dr Ablonczy Endre, dr Fáy Ödön, dr Koóg Zsigmond, Holló András, Peslhy Gíza (hosszú szolgálatára és be­tegségére való tekintettel nyug­díjazva), Lehoczky Gábor, Szerda­helyi Imre, Ö2v. Szt. Györgyi J.-né, Ringthaler Magdolna, Garanyi Já­nos, Dzbrő Antal, Novák László, dr Plávenszky Pálné, Kristóf Te­rézia, Molnár Gizella, Novák Fe­renc, Menyhért Janka, dr Ba- nyovszky László, dr Gerczog Ödön,' dr Garas István, Szederkényi Tibor, Kulina Ferenc, id. Páruahaj And­rás, Lovász János, Gőrgényi Béla, Lux Károly, Monostory András, Szilágyi Sándor, Baíia Bálint, Nagymihályi János Béla, Szjhó Sándor, Magyar László, C. Gusz­táv, dr Siska Zoltán, Reviczky Ede, Borcsik Pál, Keresztes Dezső, Papp Bertalan, Zombori Béla, Zseiezsnyik Béla, Tóth Dániel, Urbán Erzsébet, Wind! Ernő. Közmunka Az ország minden részéből közmunkára mennek, mert az újjáépítés érdekében szükség van a munkaerőre. A stabili­záció egyik előfeltétele, hogy az ország minden tagja hasz­nos termelő munkát végezzen. Végre munkába állítják azo­kat, akik politikai és gazda­sági szempontból károsak, de ez a közmunka nemcsak ezekre vonatkozik és nem büntetés, amit legjobban bizonyit az a tény, hogy nagyon sok önkén - tes jelentkező van. Természe­tes, hogy ez utóbbiaknál mél­tányos, ha majd maguk vá­lasztják meg munkahelyeiket, illetve munkabeosztásukat. Városunkban a Nemzeti Bi­zottság és demokratikus pár tok delegáltjaiból alakult döri. tőbizottság f. hó 18 án és 19 én vizsgálta felül a behivottakat. A Nemzeti Bizottság ezt a munkáját nem hagyja abba, hanem éberen figyeli, hogy a jövőben is azok az elvek ér­vényesüljenek, melyek a nem­zet szempontjából kívánatosak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom