Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-07-07 / 27. szám
3. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1945. július 7. Egy püspöki pásztorién!.. járja az országot mely felhívja a refor mátus lelkészeket ne vállaljanak vezető állásokat politikai pártokban, mert mint a pásztorlevél mondja: „óva intem minden lelkésztársamat attól, hogy valamely politikai pártban elnökséget, vagy ve- zérséget vállaljon és ezzel más pártokban töniörűlö egyháztagjainkkal ellen tétbe kerüljön.“ Hőt ehhez volna egy pár aravunk: Mint most a népbiróság működése folytán kiderült, hogy a nyilas papok és a szélső jobboldali pártokban részt veit egyházatyák bőségesen kivették részüket a politikai uszításból, amelyet igazán nem nevezhetünk Krisztus tanításaihoz méltónak. Püspököktől lefelé minden rendű és rangú egyházatyát találunk e háborús uszilók közölt. Kérdezzük : Vájjon miért nem intette óva Enyedi püspök ur annak idején lelkésztársait a politikai szerepléstől, vagy pedig vezető pozíciók betöltésétől. Felsoroljunk néhány nevei? Tudják Önök is nagyon jól. Ismerik a Zadraveczeket a Nyiszto rókát és a Thuróczyakat akiknek nem kis részük voll abban, hogy az ország ilyen szerencsétlen állapotba jutott. Vaj jón miért nem arra buzdítja Enyedi püspök ur híveit, hogy teljes számban vonuljanak az ország újjáépítésének nagy müvéhez és hogy minden képességüket vessék latba. Tálán éppen ez ő feladatuk volna ez, kiknek bíinös társaik hibáit kellene jóvá tenni. Vagy pedig úgy gondolja a Püspök ur, hogy ma az egyháznak kuiön fronton kell az ország felépitésééit dolgozni ? Mi azt hisszü mindenkinek a demokratikus pártokban van a helye és ne akarjunk külön kasztokat képezni e pártok ellenére. E pásztorlevél után pedig türelmetlenül várjuk Tildy Zoltán ennek hatása alatt le fog-e mondani a Függ. Kisg. Párt elnökségéről ? Hirdetmény Az 1.080/1945. M. E. szlmu rendelet értelmében f. hó 12-én alábbi fcözat kdlmazottak igazolása történik tárgyalás keretében; Szilágyi Dezső szőlészeti és borászati főfelügyelő, Barna Béla pénzügyi aliiszt, Ertdies Rudolf és ifj. Tamási János Hangya alkalmazottak. F. hó 12-én kerülnek igazolásra: dr. Meczner Tibor vm. főlevéltáros, dr. Újhelyi Miklós volt munkácsi szolga- bíró, Horváth Alajos volt munkécsi dij- nok, néhai Karabélyos Edéné áll. tanítónő, Conrád Pál és Molnár István közjóléti szöv. tisztviselők, Vass István számvevőségi főtanácsos, Fleskó László és Dávid László íorg. adóhiv. tisztv., Andrási Ernő és Grankó József pénz ügyötök, Tomcsányi István volt király- heimeci jegyző, Benkő József áll. utőr, Várhelyi Frigyes, Balog Pál, Smajda Margit, Balázs Béla, Hornyák János, Martzi Jenő, Béres István rendőrségi alkalmazottak, Horváth Elek nyug, urad. felügyelő, Koch Paula áll. polg. i6k. igazgatónő, Peczár Sándor városi dij- nok, Lauf János volt MÁV alkalmazott, mázoló. Felhívjuk a lakosságot, hogy aki nevezettek népelienes magatartásáról tud, jelentse a bizottság elnökének (Mózner János, Törvényszék, II. emelet 78.) Névtelen feljelentést nem veszünk figyelembe. /gazoló Bizottság. Bodrogközi képek... A hagyományos aratási ünnepen, Péter Pál napján indultunk el, s két napig jártuk Zempién kincses magtárá nak, Bodrogköznek falvai!. Az újjáépítés harci riadóját vittük az uj aratókhoz, s néhány hirtelen kapott pillanatfelvételt boriunk cserébe magunkkal. A képeket az összbenyomás vetítette, csaknem minden faluból volt valakivel találkozásunk. 60.000 ember, szemet gyönyörködtető, dús mezők, s kikapcsolva a Bodrogköz az összesség életéből, elzárt sziget. Valaha gazdasági vasul és autóbusz futott rajta, s kevés volt ahhoz, hogy forgalmát lebonyolítsa. Ma sok száz évvel vissza esve moderp közlekedési eszköze nincs. Az első szomorú kép. Magunk is több mint 30 kilómétert gyalog, a többi utat jó emberek fogatán jártuk meg. Ma, amikor az egész ország az újjáépítés forró lázában dolgozik, mi ölhetett kezekkel várjuk a felénk tartó sültealambot. Az újjáépítés harci jelszavaitól hangos az ország, ro- haramunkás brigádok ostromolják a romokat, mindenki hoz valami áldozatot, senki nem akar lemaradni, s mi semmit nem tettünk még eddig azért, hogy 60.000 embert, vármegyénk kincseskam ráját, mit a fasiszta barbárság börtöa- bezárt, kiszabadítsuk. Kevés a vármegye munkás és anyagi ereje ahoz, hogy felépítse azt a félig rongált vasúti hidat. Ha képtelenség lenne azt most felépíteni, nem lehetne járatot futtatnia hosz- szu bodrogközi vonalon végig a Bodrogiadig, s gyalogjárón, kompon átszállítva utasokat, szállítmányt, folytatni a járatott a másik oldalon. Ki a hibás abban, hogy annyira magára van hagyva vármegyénk ez értékes tömege. É l n i akar Bodrogköz népe, s követeli bekapcsolódását a magyar megujhedott életbe. Aratómunkások jönnek panaszaikkal, s teszik elénk a második szomorú bőd rogközi képet. Tipikus illusztrációk Verts Péter könyveihez. Szemükben még a fasiszia terror ijedelme vibrál, szavuk elcsukló és alázatos, panaszkérésük bizonytalan. Agyongyöiörle ókét a sokszorozod munka, mit a földreform kapcsán vállaltak. Internálással fenyegetik ókéi, ha a tavalyi gazdával, tavalyi szerződősek mellett aratási szerződést nem kötnek. Dolgozni akarnak, nem is tudnának meglenni munka nélkül, de munkájuk értékének elismerését kívánják. Az internálótáborok ári kivételezettjeire gondolok, kik sétálgatva élvezik a napfényt mig ezek az emberek kenyeret izzadnak nekik a földből. Tudunk egy ötvösről, aki könnyen osztogatja a mentő igazol- vánjokat. Ki ne lehetne beteg, n<urasz- tétiiás, szivgytnge, könnyen talál a fifika kifogásokat. Csak a munkások számára nincs kifogás, ne érdemelhetnének méltó béri akkor, mikor a világ legnehezebb, s legáldoltsbb munkáját végzik ? Kell hogy törődjenek az aralómunkások igazságos kivánsávaival azok, kik munkájuk által kapják a bodrogközi kenyeret. Aratási népgyülések, zsúfolt helyiségek, faluk apraja, nagyja, 10—15 kilométerről jönnek össze cserzett arcú, munkában szikkadt pioletá- rok, parasztok. Felemelő tudat, hogy megértették az idők szavát s félreteszik munkaeszközeiket, hogy sorsproblémái- kat megvitassák. Mégis árnyék borong e napsugaras képen. Valaki hiányzik innen. Hol vannak azok, akik úgy gondolják, hogy ennek a népnek sorsa intézésére hivatottak. Hol vannak, akik élnek, s jól élnek azért, mert vállalták, hogy ennek az elhagyott népnek gond viselői lesznek ? Nem első alkalom, hogy hiányzanak. Az összeomlás ideién ugyanígy hagyták magukra a rájuk bízottakat, mint most az országépités foiró pillanataiban. Van ennek a népnek szüksége olyan vezetőkre, akik sorskérdéaei iránt érzéketlenek ? Hallgatom a beszámolókat. Ricsén már decemberben, Lácán, Ci- gándon, s több helyen még januárban párlmunka kezdődött. Egy nagy tömegből még hiányzik a bátorság és jóakarat arra, hogy döntsön. Alig tették ki lábukat Szálasi bandái, a ricsei proletár már állástfoglalt. ő már akkor tudta, hol van a helye, őt is fenyegette az akasztófa ígéretével reakciós tekintetes ur, őt is értesítették nagy bizalmasan arról, hogy a német csodafegyverek csak megérkeznek a döntő nagy pillanatban, s változás csak átmeneti, s a többi. Az öntudatos ricsei polgárnak volt bátorgága dönteni. Azóta igazolódott, s a jövőben fog igazolódni igazán, hogy a ricsei proletár mennyire helyesen döntött. Vájjon mire várnak még azok, kik a döntéstől húzódoznak? A nemzet újjáépítésének csatáját ma a pártok vívják egyedül. Nem éreznek semmi kapcsolatot a nemzet érdekeivel ? Hol van itt a magyar öntudat, hol van itt a nemzetszerelem. Elfutott mindez Száiasiékkal s úgy maradtak itt a ha- bozók, mint a gyökér nélküli fa ? Dönteniük kell a kivül állóknak, amíg el nem jár felettük az idő, s dönteniük késő lesz. Ha későn is megközelíteni ezt ai elzárt paradicsomot, valaki már megelőzött minket. Igen, ő mindenütt ott van, suttogó propagandája táltos paripáján nyargalászik reakció tekintetes ur. Végzi bénító, bomlasztó munkáját. .A^bodrogközi proletár dolgozik, a földreform során kapott földeket megművelte, felemelő látvány végig nézni a dús aratást ígérő, gazdag határt. Mit akar a suttogó propaganda ? Azt, hogy letegyék munkás kezek a jövöt építő munkaeszközöket ? Hogy elveszítsék hitükéi? A dolgozó proletárok leplezzék le azokat, kik aláássák a demokratikus Magyarország vérrel, verejtékkel ieiakoít fundamentumait. Futnak előttünk a két bodrogközi nap képei, ború és napsütés váltogatják egymást, olyan az összkép, mint ez első szabad magyar Péter Pál volt. Minden ígéret meg van arra, hogy a nap csak áttüz a felltgeken, s a bodrogközi képek jövőben a zempléni képcsarnok büszkeségei iehetnek. Csathó. 20 kg súlyú élelmiszer szállítható ki Zemplénvármegyéből A Főispán elvtárs mint közellátási kormánybiztos elrendelte, hogy az ed dig engedélyezett 50 kg. élelmiszer mennyiség helyett csak 20 kg. élelmiszert vihet egy személy a megye területéről. Célom ezzel az, mint mondotta a Főispán elvtárs, hogy végetvessek a feketepiac féktelen terrorjának és biztosítsam a vármeeve közellátását. Hősök fonóinak.. Napok óla szakadatlan sorban hősi vonulnak szemünk előtt, egy 200 milii/ nagy nép hősei, kik legyőzték azt monc hatni a félvilágot, felszabadították Euróf összes náciigába hajlott népeit és ma év hatalmas csatái után visszatérne hazájukba. Autóikon mint a háború egész folyj mán, szivükben Lenin és Sztálin kép vannak, az ő szellemük vezette győzi lemre e die, ő hadsereget és az ő szelli műket tükrözi e jókedvű, kacagást tobzódó győzelmi hazavonulás. 4 i küzdelme van a hátuk mögött. Se szennyt és vért láttak maguk előtt, számi lanszor voltak a halál torkában e retten hetlen hősök és ma amikor hazamenni a Szovjet Hazába és megfogják lát felégeted falvaikat, városaikat bizonyá éppen olyan rohammunkásai lesznek Szovjet Hazának mint amilyen rohan századai és ezredéi voltak ezek a hősö a nagy győzelmes Szovjet Hadseregne Nem ölbe telt kezekkel és közömbös) fogják nézni a náci bitangok által h dúlt hazájukat, nem fogják fejüket sir lehajtani elvesztett csaladjukért, hane hősi elszántsággal fognak hozzáfog az uj haza az uj család és az uj vár felépítéséhez. Hősök voltak a háborúba kik előtt az egész világ meghajolt, mi hősök lesznek a Szovjet haza felépít sében és az egész világ bámuíatát fo ják kiérdemelni hősi helytállásukért. Örök dicsőség hazánk felszabadít) nak, Európa felszabadítóinak. Postadijszabás egyes dpi leinek megváltoztatása 1945. évi Julius hó 2.-tól kezdve K, K. M. a belföldi postadijszabás eg) lételeit az alábbiak szerint állapította mi 1. a levél bérmenteiltési dija: Helyi 20 g ig 2.-P, 250 g lg 3.-P, 500 g 5.—P. Vidékre : 20g-ig 3.—P, 250 g 4.—P, 500 g ig 5.—P. 2. a levelezőlap bérmentesítési dl, Helybe: 160 P. Vidékre: 2-— P. 3. üzletipapir bérmentesítési díj 500 g ig 3 — P, 1000 g-ig5-P, 15 g-ig 7--P, 2000 g-íg 10 -P. 4. nyomtatvány bérmentesítési dij 20 g-ig —-40 P, 50 g-ig — 80 P, 1 g-ig 1 60 P, 250 g-ig 2 40 P, 500 g 3 — P, 1000 g-ig 5 -P, 1509 g 7'— P, 2000 g-ig 10 — P, 3000 g-ig 14 5. kedvezményes hirlapdijszabds igéi bevételére jogosult hírlapok és folyót tok dija; a) példányonként: 100 g —•20 P, 240 g ig —-30 P, 500 g —•40 P, c) hirlapkötegek viszontelá sitók részére: 100 g ig — 40 P, 250 g-•80 P, 500 g-ig 1 20 P, 1000 g 1 60 P, 2000 g ig 3 20 P, 3000 g 4 80 P, 4000 g ig 6 40 P, 5000 g 8 —P. d) vlszonkldrusitók által hirU kiadó hivatalok címére feladott hírlap, tegek és lapfejek, 1000 g ig —‘20 1 6. Postautalvány dija: 100 P ig 2 500 P ig 5 —P, 1000 P-ig 10-- 2000 P-ig 20-P, 3000 P ig 30- 4000 Píg 40—P, 5000 P ig 507. Csekkbefizetési dij; 100 P-ig 1 500 P ig 2 P, 1000 P ig 3 P, 2000 F 5 P, 3000 P-ig 7 P, 4000 P-ig 9 5000 P-ig 12 P, 5000 P-n felül 1( P kint 2 P. Ajánlási dij (helyben és vidékre) 5 Utalvány és csekk-kifizetési dij ír den kifizetett küldeményeknél db b 2—P.
