Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-09-06 / 41. szám
3. oldal'. 1945. szeptember 6. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 'il" 1 Giiii i V —aa—■émém V ~ ^fiTiiiii ÍT fii Ti i.nn in. ii iMm ■ nii —faiSmmMmm Magyar Kommunista Párt előre! Ezekben a sorsdöntő időkben, amikor a feladatok súlyossága oly erősen követel ettől a nemzedéktől fokozott munkát, lelkiismeretességet, a nemzet egyeteme melleit első sorban pártunkhoz szólunk: Élre Kommunisták! A hátunk mögött hagyott néhány hónap a nehézségek és akadályok ellenére eredményeket már számtalanszor elmondottuk, hiszen büszkeséggel töltenek el valamennyiünket. Az a változás, ami végbe ment e rövid idő alatt az ország demokratizálása terén, jelöntőségében szinte felmérhetetlen tény. Politikai életünk, azonban még igen sok viszállyal, nehéz harcokkal teljes Újabb és újabb csaták fejlődnek ki a sűrűn jelentkező reakció frontján. Nem kételkedünk győzelmünkben, nem fogunk megállani a fejlődés félutján, hogy biztosítsuk az ország felemelkedését, programunk megvalósítását. Nem szégyeijük kimondani, hogy ebben a felemelkedésben a demokrácia úttörője és élharcosa pártunk. Minél erősebbek vagyunk, annál korábban éri el nemzetünk nyu- godtabb állapotát. Lerombolt városok, gyárak, ipartelepek várják még most is a munkást, hívják az építőt, hogy meg indulhasson a termelés. A lehető séghez képest odakoncentráltunk minden erőt, ahol a legégetőbb, legsürgősebb volt a tennivaló. Most kissé elvonjuk figyelmünket erről a területről, megszólal a korgó gyomor, fölemelkedik az ernyedt kar és keressük a falut, a mi büszke népünket; falvak dolgozói értsétek meg kötelességeteket; mun kátok nélkül leáll az üzem, a bánya, kohó, éhező munkás kevesebbet tud termelni. Többször szóltunk már Zem- plénvármegye falusi dolgozóihoz, íme újra szólunk. Tudjuk jól, járjuk a falvakat, hogy megsokszorozódott a gond, a baj, mindenütt- Kevesebb a termés, hiányos a fel szerelés, kipusztult az állatállomány. Ez igazság, amit elhiszünk, azonban egy kis akarással, igényeink leépítésével jutni kell a városnak is. Gyökeret vert a kommunista párt a falvakban is. Nem érzi jobban egy társadalmi réteg sem segítségünket a nincstelen földmunkások és gazdák százezreinél. Megszűnt a nagybirtok világa, földet kapott az elnyomott tömeg. De győződjön meg mindenki, a reak ció hada is, hogy a föld azé, aki kapta és örökre azé is lesz. Ma még alig érzi a falu dolgozó tömege, mit jelent ez, eljön azonban az idő, amikor hálával emlékszik minden magyar. Kenyérre vár a város. Az ellátatlanok ezrei néznek aggódva jövőjük felé. Megyénk az ország többi részéhez viszonyítva meglehetősen jó helyzetben van. Éppen ezért bízunk abban, hogy saját erőnkből megoldjuk a beszolgáltatás kötelezettségét gyorsan és becsületesen. Elvárjuk falusi pártszervezeteinktől, hogy jó kom munistákhoz illően járjanak elől jó példával. Titeket néz minden szem, különösen a reakció szeme. Bizonyítsátok be, hogy szegényen is tudtok áldozni, lemondani, más területen küzdő munkásokért. Mi bízunk elvtársainkban és szeretnénk büszkék lenni reájuk. Élre hát kommunisták! Rúgjátok félre a reakció állványait, bizo nyitsátok be hogy „urai“ vagytok a földnek, élen járói a becsületességnek, fáradhatatlan dolgozói a földnek, legjobb harcosai a demokráciának. Ha így lesz, akkor el jut a kenyér mindenki asztalára, korábban bug fel a leomlott gyárak szirénája, az építő munkákból termelő lesz, hogy boldogan nyújtsa I a „bért“ ellenértékűi a kenyérért. Hadifoglyok kérelme Szerkesztőségünkbe az alábbi sorok érkeztek, s tekintettel annak közérdekű voltára, szívesen helyt adunk. Tisztelt Szerkesztő Ur! Szeretnénk ha személyesen is ; meggyőződne alábbi soraink valódiságáról : Ugyanis a Honvédség Sátoralja- j ujhely 711. Bevonulási Központ ; keretén belül ismét működik a se- j akció. És pedig pont azokkal a j magyar honvéd tisztes és tisztesekkel, akik a Szovjet Hadsereghez még szeptemberben átálltak. Továbbá a debreceni fogolytáborban önként jelentkeztek a briganti németek által lerombolt hidak és alagutak helyrehozására alakult hadosztályba. Ez a vasút és hídépítő hadosztály január 3-án 10—15 fokos hidegben kezdte meg a munkát Voronyenka Janina és Rohov környékén a Kárpátok tetején. Koszt reggel és este borsó leves volt, rossz bakancs és hiányos ruházat de kitartóan dolgoztunk, mig végre március 25 én elkészültünk a kitűzött munkával. A 4000 főből álló vasútépítő hadosztály mint egy 150 súlyos tifuszost hagyott a sátoraljaújhelyi katoriakórházban, ahol gyógyulásuk után átvette őket az uj demokratikus honvédség. Ezek a hid és v sutépitő hadosztálynál dolgozók sem szeptemberi, sem októberi, sem decemberi fizetésüket, sem pedig a nehéz munkával átvészelt 15 fokos hidegben teljesített munkáért 1 fillért sem kaptak. Gyógyulásuk után 6 hónapi fizetéses szabadságot kaptak a 711. Bevonulási Központ orvosától, ami nem azt jelentette, hogy az illetők teljesen gyógyultak, utána kórházi ápolást nem igényelnek, és Így még házi ápolásra szorulnak, hiszen valameny- nyieii súlyos flektifuszban voltak. Most midőn 3 hónap lejárt, és a szabadságoltak közül sokan orvosi kezelésre járnak, a 711. parancsnokság egyszerűen beszüntette az illetményeket azzal, hogy nem jár- Kérdem én és velem együtt a 150 szabadságolt beteg, hogy kezelésem közepén elvont csekély fizetés nélkül hogyan gyógykezeltessem magam és miből éljek* A ; gyógyszert nekünk kell megvenni saját pénzünkből. Sürgős kivizsgálást követelünk és az illetmények azonnali folyósítását. Szabadság! i Több szabadságolt, volt fogoly katona. Hisz a „szabi szó jogán" sírni! levélre A / empléni Népújság folyó év augusztus hó 30-i kelt 39. számának 3-ik lapoldalán a „Szabad szó jogán! Reakció vagy talán tévedés“ cimü közleményre az alábbi sorokban legyen szabad válaszolnunk: „Köztudomású“, hogy a honvédség felszerelésének nagy része jelenleg a polgári lakosság birtokában van. Miután a bevouíó legénységet a felszerelés hiánya miatt felszerelni nem lehet a H. M. Ur elrendelte, hogy a polgári lakosságtól a kincstár tulajdonát képező felszerelési cikkeket le kell szedni. Szakács János, a cikkírónak testvére, aki jómódú gazdálkodó, egy ízben már fel lett szóilitva, hogy a nála levő, de a kincstár tulajdonát képező 2 pár bakkancsot adja le, miután a halárszolgálatot ellátó legénység lábbeli nélkül van, melynek következtében a határszolgálatot ellátni nem tudja. Miután nevezett ezt nem volt hajlandó teljesíteni, egy járőr lett kiküldve a bakkancsok behozatala céljából, ennek folytán az őrmester j 0 és a szakaszvezető a parancsnak tettek eleget. Nem felel meg a valóságnak, hogy nevezett lábáról munka közben húzták le a bakkancsot, hanem azt a lakásán adták le, s onnan lett beszállítva. Ezek után a nagyközönség elbírálására bízom, hogy mi lett volna a helyesebb, ha a magyar határőr mezítláb járta volna a határt, vagy pedig hogy Szakács János birtokában legyen a 2 pár kincstári bak- bancs, amikor ehhez neki semmi joga nem volt.“ Ugyancsak a 3-ik lapoldalon megjelent „Honvédség még mindig reakciós“ cimü cikkre: „A kipuderozott nő, akinek az igazolványa láttamozva, illetve a kiléptetése igazolva lett, szlovák állampolgár, szlovák határszéli igazolvány birtokában volt, akinek visszatérését megakadályozni nem lehetett, miután az igazolványa szerint a további itt tartózkodásra nem volt joga. Füsti János törzsm. hv. örspk. vaamsasaamamKBm A Magyar Kommunista Párt ma este 6 órakor taggyűlést fast a vá megyeház nagytermében Megjelenés mindenkire nézve kötelezői »ii ...............' ii n'iiirrn ' ii i i III i Illi '1^ 'ii'iiiNin'il^iiilllWliillliWIBtflWiliyWM—— Éieifce lapu a fleniokraiiins iskolarenflszer A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter.37.000/1945 számú rendeleté megnyitotta azt az utat, amelyben a nép széles rétege olyan képzést nyer az uj iskolatípusokban, hogy a jövő szakemberei és vezetői nem a kiválasztás, hanem a rátermettség szerint foglalhatják el helyüket a magyar közéletben. E rendeletnek egyelőre azokat a részeit közöljük, melyek az uj tanév megnyitásával kapcsolatban érdekük a szülőket. A népiskola felső tagozatában. a polgári iskolában és a gimnázium alsó tagozatában a nevelés és tanítás egyöntetűvé válik. Ennek az uj iskolatípusnak neve: általános iskola. Nyo'c évfolyamú és minden tanulóra kötelező, így minden tanuló 6—14 éves korig egyforma nevelésben, ilietve tanításban részesül az általános iskolában. A négy osztályú elemi iskolát- elvégzett tanuló tehát az általános iskola V. osztályában folytatja tanulmányait. Ez az V. osztály az idén már megnyílik a gimnáziumban» polgári iskolában és a népiskolában is. Vagyis a gimnázium és polg. iskola I. osztályában is ugyanazt az anyagot^ta- nitják, mint a népiskola V. osztályában. Az általános iskola anyagában uj tárgy: a „szabadfoglalkozások" gyűjtőnév alatt szereplő mezőgazdasági, kertészeti, ipari gyakorlatok, kézimunka, háztartási gyakorlatok, egy élő idegen nyelv, latin nyelv és zene. Heti egy órában kap helyett a „mindennapi kérdések" órája, melyen a demokratikus átalakulással s az ezzel kapcsolatos gazdasági, társadalmi és szellemi változásokkal ismerkednek meg a tanulók. A nyolcosztályos általános iskola elvégzése után (14 éves koron túl) jutnak a tanulók a középiskolákba, amelyek szakok szerint tagozódnak. A középiskolákba nemcsak azok iratkozhatnak majd be, akiknek vagyoni helyzete ezt megengedi, hanem a rátermettek. Ez, az iskola is ingyenes. Az uj i kolarendszer ismertetésére később még többször visszatérőt! k. A A beiratkozások alkalmával az iskolák igazgatói részletesen tájékoztatják az érdekelteket.
