Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-08-16 / 35. szám
1945. augusztus 15. ZEMPLÉNI NEPUJSAO 3. oldal. HARC AZ ÚJJÁÉPÍTÉSÉRT! Pártiskolások körútja Zemplénben A Magyar Kommunista Párt Zemp- lénvármegyei Bizottsága augusztus 2-án nyitotta meg Sátoraljaújhelyen az első pártiskolát. A pártiskola vezetője: Földes István elvtárs, a pártközpont kiküldöttje, ki szemináriumok keretében ismerteti a párt irányvonalát, az ország és a dolgozók minden kérdéséről. A pártiskolások olyan elméleti oktatásban részesülnek, mely elméleti oktatást a gyakorlatban kell majd megvalósitaniok. Ilyen próbája volt a pártiskolásoknak első szervező kőrútjuk Zemplénben. Meglátogatták a falvakat, beszéltek az uj gazdákkal, beszéltek a falu népével és mindenütt a megelégedés és az a biztos tudat árad hangjukból, hogy ők saját földjükön most már saját gazdájukként arathatják az uj termést. Szegilongon a Magyar Kommunista Pártnak még nem volt helyi szervezete de természetesen rögtön akadt két lelkes falubeli vezető ember, kik vállalták a párt megszervezését. A lelkesebbek voltak mégis az asszonyok, kik az ott járó elvtársnők felkérésére megalakították a Magyar Demokratikus Nőszövetséget. Végül népgyülést tartottak elvtársaink, melyen ismertették és tájékoztatták a falu lakosságát a demokratikus Magyar- ország legfontosabb kérdéseiről. A nép- gyülés lelkes hangulatban kb. 150 hallgató előtt folyt le. Olaszliszkán már nem ilyen rózsás a helyzet. Nem tudjuk, hogy kinek a rovására írandó a 40 hold bevetetlenül maradt föld. Ma amikor az országban minden szem gabonára szükség van, mert minden szem gabonát egy egy éhes száj vár, bűnt követ el az a személy, vagy az a társaság, legyen az bárki kit a felelősség terhel ezért a 40 hold bevetetlen földért. Itt nincs magyarázkodás erre magyarázatot, mentséget nem lehet hozni. Ez bűn a demokrácia ellen. Bodrogolasziban sok a panasz. Hidat kellene építeni és nincs vállalkozó. A hozzávaló anyagot messziről kellene hozni. Úgy látszik az érdekeltek nem tudják felismerni gazdasági jelentőségét annak, hogyha hidasuk lenne, termel vényeik feleslegét könnyen tudnák elszállítani és az ő szükségleteiket is megtudnák szerezni és beszállítani a faluba. Fogjon hozzá tehát a falu vezetősége a néppel karöltve, hogya hidas megépüljön. De nemcsak ez a baj a faluban., Ott van egy görögkatolikus pap, aki gondoskodik arról, hogy ne legyen béke a faluban, szervezi a reakciót, mert ugy- látszik, nem hajlandó tudomásul venni, hogy ma demokrácia van és felelősséggel fog tartozni bomlasztó munkájáért. Bodroghalomban annál jobb a helyzet. Itt 2800 hold föld lett felosztva, átlag 12 — 13 hold jutott egy uj gazdának. A falunak több mint 2000 lakosa van, és mindenki megelégedett, mert a nincstelenek végre emberhez méltóbb körülmények közé jutottak. Népgyfllésünkön több mint 600 ember vett részt. Mindvégig a legnagyobb figyelemmel kisérték pártunk szónokát, ki az általános helyzetről tájékoztatta hallgatóságát. Cigándon komoly problémák vannak. Nincs föld a határban. Itt még kielégítetlen a szegény földműves nép. Telepítésről van szó, s azt hisszük, hogy ez az egyetlen megoldás. S végül e körút leghumorosabb állomása: Mikóháza és Regmec volt, hol kisdob hiányában nem lehetett összehívni a népgyülést. Jártak egyik faluból a másikba, de dob csak nem került elő. Elvtársunk beszámolójában elmondotta, hogy legközelebb feltétlenül vigyen dobot, aki odamegy, mert különben csak úgy fog járni mint ő. Mi is az? Az üzemi bizottság i működését és hatáskörét nézve a régi bizalmi testület szerepét tölti | be. Feladata ugyanaz, mint a szak- szervezetnek ; hogy a munkásság gazdasági érdekeit védje, de ehhez csatlakozik még egy uj feladat, az, hogy a termelésben az ellenőrzés irányitó szerepét lássák el. Az üzemi bizottságok nagyon fontos szerepet visznek az üzem életében. A legfontosabb az, hogy az üzemi bizottságok a termelés felett ellenőrzést gyakoroljanak és a munkásság követeléseit kiharcolják. Igen sok helyen s úgy itt a Máv. pályafenntartásnál sem akarja megérteni az üzemi bizottság azt, feladatuk nem az, hogy az Ora.- séget vezessék, hanem, hogy annak vezetését ellenőrizzék. A pályafenntartásnál működő üzemi bizottság nem áll hivatása magaslatán. Nem látjuk azt, hogy érdekeinket megfelelően képviselné, illetve harcolna azokért. Mi lehet az oka? Nem megfelelő talán az üzemi bizottság összetétele ? Vagy kötelességtudást nem ismerő egyének kerültek oda? Azonnal orvosolni kell a bajt, mert nem maradhat a Mindenhol bizakodás. Uj élet fakad, szabad földön. Szabad parasztok, szabad országa lettünk, hol már nem arat többé a földesúri bitangság és csendőrtől!. Vége főintézők és ispánok rémuralmának. Az első szabad aratás boldog tudata tölti el a tavaly még nincsteleneket. munkásság egy percre sem e fontos szerv nélkül. Követeljük az üzemi bizottság lemondását akkor, ha nem tudja érdekeinket megvédeni. Kerüljön egy olyan bizottság a munkásság élére, mely kiharcolja és képviseli is érdekeinket. Baj az is, hogy úgy a tisztviselők, mint a munkásság között ellentétek vannak, nem tudnak, vagy nem akarnak megegyezni. Ténykedésük ebben a folytonos civó- dásban merül ki és igy sem az üzemi bizottság, sem a tisztviselők aktiv munkát nem fejtenek ki. Legyen vége ennek a céltalan harcnak és dolgozzanak egyetértésben. Egyik oka az állandó civó- dásnak, hogy a munkásság nem ad helyt az értelmiségnek az üzemi bizottságban. Engedjük be oda és dolgozzon ó is az érdekeinkért, de ha észre vesszük azt, hogy nem lelkiismeretesen dolgoznak, távolítsuk el onnan. Befejezésül csak annyit, hogy vegyük komolyan az üzemi bizottságot és minden erőnkkel támogassuk munkájukat, akkor, ha azzal a mi követeléseinket igyekszenek kivívni. ÜZEMI BIZOTTSÁG Asszonyok a történelem sodrában A történelem felületes, egyoldalú, s Önzőén osztályjellegü. Körülfömjénezett, véres kezű hódítóknak állit emlékműveket, s bábkirályok nevéből csinált eddig kultuszt fiatal generációk számára. Mi most névteleneket idézünk. Asszonyokat, akik könnyeikkel, verejtékükkel, vérükkel, odadobott életükkel a tömegnyomor enyhítésén dolgoztak. Névtelen asszonyok az embercsalád igazi hősei 1 Névtelen asszonyoki a család rab szolgái, legigénytelenebb tagjai. Alázat ban kimerítő, bulitő házimunka közepette, a külvilágtól elzártan élik le életüket. A mindennapi robot, a mosóteknő, a varrógép, a konyha apró gondjai elfojtják legelemibb kultui igényüket. Nincs meg számukra a szürke egyformaságból a kikapcsolódás. A család minden tagja őtet igényli, s ellenszolgáltatás nélkül osztják szét közöttük^egyéniségflket, mig énjük szinte teljesen szertefoszlik. Nem tuptak öntudatot adni, mert bennök is el volt tompítva az öntudat. Megalkuvásra voltak beállítva, maguk is kizsákmányolt réteget nevelhettek. Öntudatos munkásosztályt csak öntudatos anyák nevelhetnek. Eddigi apró, szürke gondoktól roskatag, korán sirba hajló életük eleven vád a társadalom ellen. Névtelen asszonyok! ők nevelik és ihletik az emberiség nagy alakjait. Minden nagy személyiség mögött ott vannak valamilyen formában, anya vagy hitvestárs. József Attila édesanyja sorsán keresztül érezte oly közel a nyomort. Költészetének forradalmi fáklyáját anyja, a korán elhalt mosónő gyújtotta meg. Madách lelkét nem rázza meg az Ember tragédiája, ha Éva nem élő személy. A tudomány, a kultúra, a művészet legnagyobb ajándékai közelükben születnek. A női lelkek kulturgazdasága az egyetemes emberi kultúra gazdagodását jelenti. Vannak, akik halhatatlan nevet szereztek. Betegek, akik rádium által gyó gyulaak, tudják-e, hogy egy asszonynak, Madame Curienek köszönhetik életüket? Ki tudja hány Madame Curie kallódik állandóan a történelem sodrában ismeretlenül, magárahagyatottan ? Kik csak azért maradnak névtelenek, mert asszo- | nyok. Kiváló asszonyok küzdenek a munkás mozgalom élharcosai között. Passio- nária ki végig harcolta a spanyol polgárháborút, a spanyol forradalom anyja nevét kapja. A német kommunisták első mártírja nő volt: Rosa Luxemburg, s nő áll a lengyel kommunista mozgalom élén is: Vanda Vaszilevszka. Nem a dicsvágy, de a szenvedés emeli ki őket a névtelenségből. A nők erejét végsőkig fokozza az eszme szeretet. Névtelen szovjet asszonyok példátlan önfeláldozással küzdenek az emberiség szabadságáért, s egy jobb jövő diadaláért. Egy egyszerű diákleányka volt a sok hős közül Tanja, kit mint partizánt fogtak el, s borzalmas kínzásoknak vetették alá, de megtörni nem tudták. Utolsó szavai elvtársa hoz szóltak: Fel a fejjel, legyetek bátrak... Nem félek a haláltól... Népünkért meghalni is boldogság ... Egy másik partizánnó élőit szemeláttára ölték meg újszülött gyermekét, de a hü asszony minden kinzás dacára sem lett árulóvá. NévteI len asszonyok ezrei dolgoznak az elment férfiak helyén, üzemekben, földeken, bányákban, vasútnál. Belépnek a hadseregbe, s hősiesen harcolnak az eszme védelmében. Leningrád védelmében 2660 munkásnő küzdött az első vonalakban, s 12.000 munkásnő végzett emberfeletti munkát az erődítmények építésénél. A túlfeszített munka, a férfiakat megszégyenítő hősiesség ragyogó példái, a névtelen szovjet asszonynak I Az asszonyok keleten Voltak a leg- kizsákmányoltabbak, a leg névtelenebbek, s ott kapták meg először a szabadságot. A Szovjet Unióban egyenrangú lett a né a férfivel, s nyugodtan néz a holnap elé. Jogait a Szovjet Unió alkotmányának 122. szakasza biztosítja, mely szerint: „a nő a szociálista Szovjet köztársaságok szövetségében egyenlő jogú a férfival, a gazdasági, állami, kulturális, társadalmi és politikai élet minden terén.“ A névtelen asszonyok milliói számára ez az eszme biztosítja a szabadságot I
