Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-08-04 / 31. szám
3. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1945. július 28. Legyen már vége... A nép végre lerázta magáról a kegyetlen osztályuralmat, mely pióca módjára rátapadt és ezer éven keresztül ezipolyozta a munkás milliók vérét. Mindig csak hálával gondolhatunk a Szövetséges hatalmak győzelmére, de különösen a Vörös hadseregre. Most adva van a lehetőség, hogy megszabaduljunk e kegyetlen sorstól, amely társadalmi téren még ma is erősen érezhető. Ott kell kezdeni miután már a földet Síét osztottuk (mely az anyagi alap a rabszolga sorsból való felemelkedésre), hogy el kell takarítani az ócska, rozzant oszlálygőgön alapuló társadalmi rendet. Helyébe olyan uj társadalmi rendet kell építeni, melyben a munkás is megkapja méltó helyét és a kellő tiszteletet. Új társadalmi rendet akarunk, mely nem ismer szolgát és lenézett megalázott munkást. A közelmúlt nyilas világ és a huszon- ötéves Horthy reakció nagyon is emlékezetünkbe véste a munkás sorsot, a munkásoknak az urakkal szemben való viszonyát. Az egyik oldalon terror, durva erőszak, lenézés, megaláztatás, anyagi kizsákmányolás és mindenféle osztályuralmi gazság. A másik oldalon szenvedés, néma hallgatás, alázatosság, vak engedelmesség, könnyes elkeseredés volt osztályrésze ennek a népnek. A munkásnak kutya kötelessége voll a kg alázatosabb hangon megadni a tiszteletet, nagyságos urnák, méllóságos urnák stb. titulálni az urakat. Ezzel szemben ő mindig csak senkiházi maradt, neki tisztelet nem járt, öt csak „Szabónak" vagy „Kovácsnak" hívták, vagy „János", vagy „Péter" volt a neve. Szava nem volt, önérzete nem lehetet, meg nem sértődhetet, mert gépezet volt, vagy állat, mely rabláncon vonszolta a felsőbb tízezrek szekerét. Sok sok vére árán, most uj világ születik. Egy uj társadalmi rend, melyben a munkás is megtalálja a méltó megbecsülését és melyben minden becsületes munkást megillető és eddig csak uraknak járó tiszteletben is részesülni fog. Mi történne, ha a tanárnő, akinek a szavára a napokban fölfigyeltem s kinek már hivatásánál fogva is illenék tisztába lenni a demokrácia irattan (örvényeivel, mely egyébként is csupán a jó Ízlésen és a józan felfogáson alapszik nem igy szólítaná meg a portást, hogy „Kovács kérem", hanem például igy; „Kérem Kovács ur". Vájjon csorbítana e ez a tanárnő tekintélyén: Vagy mi volna például ha a doktor ur is nem igy szólli- taná meg a beteget, hogy „Nézze Szabó" hanem az előbbi példához hasonlóan. Úgy gondolom a doktor ur sem veszítene semmit tekintélyéből. Hogy az illetőn nem volt vasalt nadrág, a felől még lehet ö ur, mert vegyék végre tudomásul az urak, hogy a demokráciánál a becsületes munkánál kezdődik az Ur. A tanárnő „úrnőhöz“ pedig még annyi megjegyzésem illetve kérdezni valóm lenne, vájjon, hogyan akarja ő demokratikus szellemben nevelni az ifjúságot, ha ő maga is nevelésre szorul. Visszatérve az előbbire: az uj demokratikus társadalmi rend felépítésének egyik feltétele, hogy e válaszfalak ledőljenek és végre megtalálja egymás kezét a munkás, a paraszt és az érlel------------— • • • -------------------------------------------fl LENINIZMUS HAZÁJA Oroszország — a tudomány, a kultúra legnagyobb alkotásának, a lenlniz- musnak hazája. Az orosz nép adta az emberiségnek minden idők legnagyobb férfiát — Lenint, a bolsevikok pártjának és a szovjet államnak megteremtőjét, a dolgozók jólétéért folyó küzdelem harcosát, a népek nagy vezérét. A leninizmus eszméi, megnyerték a tömegeket, mozgósították és megszervezték a népi erőket. Az orosz dolgozók soha nem adták meg magukat a legnehezebb helyzetben, jogfosztottan sem. Megszakítás nélkül harcoltak, küzdöttek nagy jogaikért és kis követeléseikért a hübérurak és a tőkések ellen, a cári kormány ellen. Hány forradalmi megmozdulás, felkelés követi egymást az orosz történelemben, melyek során a nép megpróbálta lerázni jármát. Aztán ütött az óra és Oroszország dolgozóinak harca meghozta gyümölcsét. A döntő szerepet ebben a küzdelemben az orosz proletariátus játszotta, amely a dolgozó tömegek élére állt a cárizmus és a kizsákmányolás elleni harcban. Az orosz forradalmi munkásosztály képviselte az orosz nép nagyszerű hazafias és forradalmi tradícióit. Még 1894-ben Lenin a következőket irta arról a szerepről, melyet az orosz proletariáfus játszik Oroszország életében; „ ... Az orosz munkások az összes demokratikus elemek élére állva, meg- döntik az abszolutizmust és az orosz proletariátust (az egész ország proletariátusával együtt) a nyílt politikai harc utján, előre vezetik a kommunista forradalom győzelme felé." Az orosz proletariátus nagy vezéreinek — Leninnek és Sztálinnak — irányítása alatt, megteremtette uj tipusu pártját: a bolsevikok pártját és ez a párt csatasorba álliloita az orosz dolgozókat, rohamra vezette őket a cári önkény ellen, a reakció erőinek szétzúzásáért. Majd, amikor átvette a hatalmat, Lenin—Sztálin pártja az egész népet a szocializmus felé vezette. A leninizmus győzelme Megkezdődött, először a világon, a szocialista szovjet állam épitése, melyben résztvett az ország valamennyi haladó erője. Az orosz népnek — és elsősorban proletariátusának ez a hőstette uj korszakot nyitott az emberiség életében. Az ország valamennyi népe szorosan az orosz nép köré csoportosulva és azzal együtt, felépített egy addig soha nem látott államot, felépítette a szocializmust* a politikai és gazdasági szervezés, a kultúráiét legteljesebb rendszerét. A szovjet nép, Lenin—Sztálin pártjának vezetése alatt, hogy megvédje és biztosítsa az Októberi forradalom vívmányait, megteremtette hadseregét, a munkás-paraszt Vörös Hadsereget. Óriási szerepet játszott ezen a téren az orosz nép. A proletariátus maga köré gyűjtve Oroszország .dolgozó tömegeit és elsősorban a paraszttömegeket* harcba vezette őket az ellenforradalom ellen. Annak ellenére, hogy 14 állam vonultatta fel csapatait a fiatal szovjetköz- társaságok ellen, nem sikerült a Szovjetuniót legyőzniük. A Vörös Hadsereg, amely mögött ott állt az egész nép, legyőzte ellenségeit, kiverte őket az országból. Lemérhetetlen az orosz nép érdeme ebben a nehéz harcban. Segítette .Ukrajna, Bjelorus8zia, Kaukázus, Közép Ázsia népeit a hódítók kiűzésében, országaik felszabadításában, újjáépítésében, nemzeti kultúrájuk megőrzésében, szabadságuk és függetlenségük megteremtésében. A történelem egyik legnagyobb küzdelme volt ez — a szovjet hatalomért, a szocialista államért. Az orosz nép nem aiathatott volna győzelmet az ellenség felett a polgárháború és az intervenció időszakában, ha nem támogatta volna az ország valamennyi népe. Sztálin irta 1920 ban: „A forradalom és a polgárháború három éve Oroszországban megmutatta, hogy Közép-Oroszországnak és a környező vidékeknek kölcsönös segítsége nélkül, lehetetlen a forradalom győzelme, lehetetlen Oroszország felszabadítása [az imperialista járom alól." A szovjet hatalom közelebb hozta egymáshoz az ország népeit, nemzeti kultúrájuk és államiságuk fejlődésének hatalmas prespektiváit nyitotta meg előttük, örökre felszabadította őket a külföldi és a belföldi kizsákmányolástól. Az orosz nép teremtette meg bolsevik pártjának vezetése alatt, először a történelemben, az uj tipusu államot — a szovjet államot. Az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság azokon a megrendithetetlen alapokon nyugszik* melyeken a soknemzetiségű [szocialista szovjet állam épül. Az orosz Szovjetköztársaság államrendszere példaképpen állt az ország minden népe előtt. Az Orosz Szovjetköziársaság köré egyesült a Szovjetunió valamennyi népe. A szovjet hatalom évei alatt az orosz nép megmutatta az egész világ előtt, milyen erő és milyen gazdagság ered az uj, soha nem látott társadalom, a szocialista társadalom építéséből. A történelemben hihetetlenül rövid idő alatt a szovjet ország arculata teljesen megváltozott. Lenin—Sztálin pártjának vezetése alatt, az orosz nép felépítette a szocialista társadalmat. A Honvédő Háború Harcaiban — a fronton és a hátország munkájában egyaránt — az orosz nép volt a vezető erő. Az orosz nép csoportosította maga körül a Szovjetunió testvéri népeit, megerősítve a népek lenini barátságát, magasra emelve a nemzetek közti béke, a szabadság zászlaját. Az orosz nép és a Szovjetunió többi népei kivívták a szabadságszeretö népek tiszteletét és elsősorban azoknak a népeknek megbecsülését, melyeket a Vörös Hadsereg felszabadított. Európa népei, felszabadulva a hitlerista elnyomás jármából, hálás köszönettel fordulnak a Vörös Hadsereg, a hatalmas Szovjetunió és a nagy orosz nép felé, megértve azt, hogy annak segítsége .nélkül nem győzedelmeskedhettek volna a német-fasiszta rablókkal szemben és nem rakhatták volna le további békés Nincs jegyre kenyér Ezt tapasztaljuk hónapok óta, hiába van kenyérjegy, de vásárolni csak feketén lehet. Az egyik kereskedő pa' naszkodik, hogy csak feketén adm neki a pék kenyeret, de 0 azt nen teszi meg, hogy ötven pengőt kérjél egy kenyérért. Nem tudunk mi ezen segíteni? De hogy nem, Ha az illetékes hatóság nen véd meg bennünket, akkor majd m megvédjük önmagunkat, hogy e lelki ismeretlen kufároL. eltflnienek. Élős diekre nincs szükség^:.. iternálótá borba velük. Ha az illetékes hatósáj nem hallgatja meg kiállásunkat, m majd a nagy szabadságharcos Petői Sándor szellemében fogunk cselekedni ki egy versében azt mondja; Még kér a nép, most adjatok neki. Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad. Nem hallottátok Dózsa György hírét. Izzó vastrónon őt elégettétek, De szellemét és tűz nem égeté meg, Mert ez maga tűz... úgy vigyázzatok Ismét pusztíthat e láng rajtatok! ♦ Két ur vitatkozik N. pék úrral folyt a vita. Az egyi ur azt mondja a másiknak, hogy I péknek négyszobás lakása van, mire másik élénken tiltakozott, hogy ne: csak három, mert a negyedik az raktá Raktár. Igen, pénzraktár. Csak nem egy szoba pénze van I péknek ? De igen. Csak már az se tudja hány millió és inkább csak i lóra tudná megmondani. Vájjon a jegyre árult kenyérből sz rezte ezt ?,.. Ez nehéz kérdés .,. Sátoraljaújhelyi községi iparoatanondskol felügyelőbizottaágától. 5286/1945, szám. Pályázati hirdetmény. A sátoraljaújhelyi községi fiú iparo tanonciskolánál az 1945/46. tanévi kezdődő három évi ciklusra az Iga gatól állásra, valamint 20 közismere 12 rajzóra, 5 rajzpótló óra ellátásá az iprostanonciskolai szervezet 42. § alapján pályázatot hirdetek. A pályázó igazgató és óraadó ta erők képesítése és alkalmaztatása szét pontjából az iparostanonciskola szert zési ‘szabálya 41-43. § aiban foglalt az irányadók. Tájékoztatásul közlöm, hogy az isk< négy osztályú. Egy tanerő legfeljel egy osztály 5 közismereti órájána illetve legfeljebb 6 rajzőrának ellátás val bizható meg. óradijak az állami X. fiz. oszt. 3. f< 20 ad része. Igazgató havi tisztelet d 200 pengő. A pályázók — az iskolánál az eim 3 évi ciklus alatt már alkalmazott kivételével — kérvényeikhez a képes! igazolásául szolgáló ekni^okon kit állampolgárságig vagy : ségi bi2 nyitványt és hatósági erkölcsi bizony ványt tartoznak csatolni. A pályázati kérvények az 1945. i augusztus hó 1-től 15-ig tér je 15 napi határidőn belül, az iski felügyelőbizottságához címezve és iskola ideiglenes igazgatójához nyújt! dók be. Sátoraljaújhely, 1945. julius 23. Dr. Blsztray László polgármester.
