Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-07-28 / 30. szám
NAGY A RIADALOM a feketézők körében, kapkodnák jobbra, balra és tnind keres valami »biztos“ helyet tőkéjének elhelyezésére, A riadalom oka, hogy Budapesten 400 feketézőtől hatalmas mennyiségű különböző élelmiszereket foglaltak le a rendőrség razziája nyomán a közellátás detektivjei. Ma az a helyzet, hogy most már csak a bátrabbak mernek Budapestre fel utazni, hogy tőkéjüket egyetlen úttal megsokszorozzák. Vájjon meddig élnek még szabadon városunknak a férgei ? M;ddig folytathatják még lelkiismeretlen Dzel- meiket ? Meddig fogják még a munkások bőrén megszerzett ezreket és tízezreket tldorbézolni? Meddig keresik még könnyű munkával a nehéz pénzeket mig a munkásság a legnagyobb erőmegfesziíéssel dolgozik az ország újjáépítésén, éppen csak annyiból, hogy éhen nem hal ? M ddig türjük mi ezt munkások ? És vájjon meddig terjed az illetékes hatóságok türelme még? Vagy azt akarják végtelen türelmükkel elérni, hogy mi magunk csináljunk rendet és tanítsuk becsületre e gazemberek t. Tessék választani e két lehetőség között. Könyvnapi képek Mint az egész országban, Sátoraljaújhelyen is megrendeztük az első szabad Magyar könyvnapot. Tizenhetedikén délelőtt megjelentek a város, a vármegye, a honvédség és a Nemzeti Bizottság képviselői, hogy tanúi legyenek annak a lélekemelő kis ünnepségnek, melyet e könyvnap, létrehozói rendeztek. Csatho József elvtárs üdvözölte a megjelent kiküldötteket és a közönséget. Hangoztatta, hogy a könyvnap rendezői a Magyar és világirodalom kincseit adják az olvasók kezébe és szeretettel ajánlotta e kultúrát a közönség számára. Majd dr. Nagy Sándor Béla a Nemzeti Bizottság elnöke üdvözölte a könyvnap rendezőit és mint mondotta »tanuljunk és olvassunk valamennyien, mert elvész az a nép, mely tndomány nélkül való“, és sok sikert kívánt az első szabad könyv naphoz. Végül dr. Lomniczi Miklós a város nevében köszönte meg, hogy ilyen szép és értékes könyvekhez juthat a város társadalma. A könyvnap legnagyobb sikere Vas Zoltán »16 év fegyházban“ cimü könyve és Veres Péter »Mit ér az ember, ha Magyar» cimü müve volt. Gyönyörű seregszemléje volt a Magyar kulfura nagy szeretekének ez első szabad könyvnap. Munkásoki Értelmiségiek, parasztok és diákok voltak vásárlói e künyvnap- nak, kik szeretettel forgatták kezeik közt a kultúra terméseit. Egy kultúrára éhes közönség rohama volt e könyvnap és szinte első nap elkapkodták a könyvek javát. Nagy sikere volt Rákosi Mátyás „A Magyar jövőért“ cimü müvének mig a fiatal lányok Turgenyev: Első szerelmét vásárolták nagy előszeretettel. A munkásság érdeklődése főleg a Szovjetről szóló könyvek felé fordult, mely a kolhosziól és Szovjet Oroszország be rendezkedéséről szóltak. Nagy sikere volt egy kis füzetnek, melynek cime »Az emberirtás tábora“ s mely cim mögött Scherlock Holmesi történeteket sejtettek. Holott a hadifoglyok a fasiszták kai maiba került és deportáltak szörnyű életét és halálát próbálta e füzet írója szavakba önteni. Reméljük, hogy munkánk nem volt hiába való és némileg hozzájárultunk 8 kultúra, az igazi kuliura terjesztéséhez. Szám: 780/1945. A Sátoraljaújhelyt járás Ideigl. főjegyzőjétől. Pályázati hirdetmény A sátoraljaújhelyi járáshoz tartozó sátoraljaujhelyvidéki körjegyzőségben megüresedett körjegyzői és segédjegyzőf, — a mikó- házai körjegyzőségben megüresedett körjegyzői és segédjegyzői, — az alsóberecki i körjegyzőségben megüresedett körjegyzői és segédjegyzői, — a karosai körjegyzőségben megüresedett körjegyzői, segédjegyzői, irodatiszii és kördijnoki, — a nagyrozvágyi körjegyzőségben megüresedett körjegyzői és segédjegyzői, — a Cigánd nagyközségben megüresedett jegyzői, segédjegyzői és 2 irodatiszti, — a lácai körjegyzőségben megüresedett körjegyzői, segédjegyzői és irodatiszti, — a ficsei körjegyzőségben megüresedett körjegyzői, segédjegyzői és irodatiszti, — a zemplénagárdi körjegyzőségben megüresedett körjegyzői, segédjegyzői és bodatiszti állásokra az 1030/1945. M. E. számú rendelet alapján pályázatot hirdetek. Felhívom mindazokat, akik a fenti állások bármelyikére pályázni óhajtanak, hogy pályázati kérelmüket hivatalomhoz 1945. évi július hó 24. napjának délelőtti 9 órájáig nyújtsák be, mert az elkésetten érkezett vagy hiányosan felszerelt kérvényeket nem veszem figyelembe. A választás napját később állapítom meg. A pályázati kérelemhez csatolni kell: életleirást, az igazolás megtörténtéről szóló határozatot, képesítési bizonyítványt, iskolai bizonyitványt, működési bizonyítványt, születési anyakönyvi kivonatot. Közszolgálatban állók csatolni tartoznak törzskönyvi lapjuk egy másolati példányát, azonban akik a fent meghirdetett állásokat már ideiglenesen jelenleg is betöltik, azok törzskönyvi lapot ne csatoljanak. Sátoraljaújhely, 1945. julius hó 10-én. . Hát mégis újjá épülünk? Alig ült el a harci zaj az országban, alig ocsúdtunk fel mély elesellségünk- ből, amikor a Magyar Kommunista Párt megkezdte Bzerte az országban felvilágosító munkáját a nép között. Plakátokon felhívást intézett a párt Budapest lakosságához, melyben felszólította őket, még ágyutüz közepette, hogy jöjjenek elő pincéikből, takarítsák ki házaikat, tisztálkodjanak és fogjanak hozzá a romok eltakarításához. Már ekkor felütötte fejét a reakció, mely mindenkor elszórta a hitetlenség, a gyanakvás és a félelem magvait. Már ekkor mondogatták, hogy Budapesten kolera és tífusz járvány lesz, ijegtigdlék a népet, de a Kommunista Párt segítségére sietett tanácsaival a lakosságnak és nagy felvilágosító munkával rnegakadályozlák a járványokat. De a reakció nem alszik és akkor amikor felvetődött a földreform kérdése, újra megkezdték akna munkájukat, és különböző rémniesékkel árasztották el a parasztságot, mely jogos várományosa volt e szerencsétlen országban az „urak“ által bitorolt és érte soha nem dolgozó földnek. Azt mondották : „Ne vegyétek ti a földel, mert úgy lesz mint tizenkilencben volt és a földet vissza kellesz adni, de akkor jaj és keserves nektek parasztok“. Vagy: „Visszajön a föld elmenekült gazdája és majd jó összeköttetései révén visszakapja földjét és ti mehettek újra koldusnak". Vagy: .Hiába kapjátok meg a földet, megdolgozni nem tudjátok, mert nincs szerszámotok és mivel kezdtek a munkához“.? Ilyen és ehez hasonló mérgeket szórtak el a parasztság körében, de a parasztság úgy megválaszolt mindezekre, hogy méltán mondhatják e rövid pár hónap jelenti a magyar földmives társadalom hősi korszakát. Valóban szerszám és gép nélkül művelte meg a földreform által kapott földet, valósággal a két kezével kaparta és túrta azt, hogy uj élet uj kenyér és végre saját szabad kenyere fakadjon belőle. Éjt nappallá téve dolgozott és hősi munkájával megadta a méltó választ a reakció fondorlatos munkájára. A földmives társadalom tehát megnyerte az első nagy csatát a reakcióval szemben és ma már ellátja aratásának eredményeivel a város, a dolgozó és a második nagy csatát vivő ipari munkásságot, mely hivatva van végrehajtani azt a nagy feladatot, melyet önszántukból maguk elé tűztek. Lássuk mit tett itt a reakció és milyen választ adott nékik az ipari munkásság. Vasutjaink, mozdonyaink és minden gördülő anyagunk házaink romokban hevertek. A reakció azt mondta, hiába erőlködtök, soha felépíteni nem fogjátok ezeket a romokat. Es soha talpra állni nem fogtok. Voltak olyanok is, kik még áprilisban is reménykedtek a német „felszabadító“ csapatokban és gyilkos munkájukat mos! a város lakói közt folylatták, ami a parasztságnál nem sikerült. És kiludná még felsorolni mindazokat a rémmesekf'* n’fív.:ket terjesztettek és terjesztenek jt.s is. De az ipari munkásság élen a vasutassággal és a vasmunkássággai olyan újjáépítési rohammunkába fogott, mely elnémította a reakció minden roszakaralu vágyálmát. Az ország az újjáépítés lázában ég, az ország dolgozik és az ország újjá fog épülni. Hiába ilt minden mesterkedés. Mi élni akarunk és élni fogunk. Henyélő heréknek nincs helye társadalmunkban, melynek alapja mindenek előtt a munka. Vegyék tudomásul a reakciónak méreg- keverői és a reakciónak segítő társai a feketézők, hogy idejük lejárt, Megtisztítjuk az országot tőlük és megkapják megérdemelt sorsukat. A Magyar Kommunista Párt harcot hirdet a reakció ellen minden téren és tudjuk azt, mint ahogy a parasztság hősi harcát megnyerte, s mint ahogy az ipari munkásság vívja ma nagy hősi harcát azzal a biz- tus tudattal, hogy győzni kell és győzni fog, lefogjuk győzni a reakciót is és végre eljön életünknek az a nyugodt korszaka, melyet nem fog megmérgezni a társadalomnak nem közénk való vékony rétege. Értesítés A sátoraljaújhelyi postahivatal értesíti a város közönségét, hogy a csomagforgalmat folyó hó 10-től újra felvette. A csomagok súlyhatára a további intézkedésig 5 kg. Ez a korlátozás a szolgálati és hivatalos csomagokra nem vonatkozik. A dijat a feladáskor le kell róni. A csomagokat értéknyilvánitással nem lehet ellátni, utánvétellel azonban terhelhető A csomagokkal küldött áruk, élelmiszerek stb. a mindenkori közellátási és szállítási korlátozásoknak van alávetve. A feladó kötelessége tudni, hogy a rendeltetési helyre milyen élelmiszer, milyen súlyban szállítható korlátozás nélkül. Ha valamely áru szállítása engedély alá esik, az engedélyt (szállítási igazolványt) s feladáskor be kell mutatni a felvevő postaalkalmazottnak, aki azt a szállítólevelekhez tartósan hozzáfűzni és továbbítani köteles. Alkohol tartalmú küldemények és élő állatok szállítása (pióca kivételével] további intézkedésig fel van függesztve. A csomagokban levelezést, illetőleg személyes levelezés jellegű közlemény, nem szabad elhelyezni és a szállítólevél szelvényére csak az áru rendeltetésére vonatkozó rövid szöveget lehet irni. A posta erő hatalomból (vis major) eredő, valamint a romlandó tartalmi: csomagok késedelmes szállításából származó esetleges károkért felelősséget nerc vállal. Ugyancsak nem ad a posta kártérítést azokért a csomagokért, amelyek a közellátási szervek szállítási igazolvány, beviteli engedély stb. híágya vagy egyét szabálytalanság miatt lefoglalnak. Csomagot a korlátozott szállítási lehetőségekre való tekintettel egyenlőn csak a postahivatalban kifüggesztett helyekre lehet feladni. A csomagforgalommal kapcsolatos dijak a következők: Dijöv. I—11. III. IV. V. kg-ig 50 km-ig 100 km-ig 150 km ig 150 km-en túl Pen g ö 1 6 8 10 i « Varga Bertalan tdl. járási főjegyző
