Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-06-30 / 26. szám
2, oldal. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1945. junius 30. Gondolatok egy vacsorán... Fehér asztal, hajlongó pincérek, zene, bor, virág ... Bankett !... Ha behunyt szemmel jár az ember, azt hinné a régi világ támadt fel újra. Vagy talán eisern mult?! ... Ki tudja?! . . . A cigány egy régi magyar nótát játszik, szemlélődöm a nyüzsgésben ... És mintha mégis változott volna valami? Tisztek és Katonák vegyülnek a tömegbe öt ágú Vörös csillaggal . . . Tiszta csinos egyenruhában Vörös katonák. Mellettük feltűnnek a magyar tisztek is, de mintha megkoptak volna egy kicsit. Sehol sincsenek a régi ragyogó egyenruhák. A magyarok között azonban legénységet nem látni. A civilek is mintha kopottabbak lennének mint tavaly. Az agyonborotvált arcok és most is élesre vasalt nadrágok mellett, itt látni a gyűrött ruhákat és kopott, színes inggallérokat is. Egyenlőre mindenki, jár-kel, társalog. Az asztaloknál még nem ül senki. Aztán megindul az elhelyezkedés. Az asztalfőn egy Szovjet alezredes mellette egy közlegény, aztán újra egy tiszt. Másik oldalon egy magyar törzstiszt, szomszédja a rangban utána következő és Így tovább amig a rendfokozatok tartanak lefelé csökkenve. Honvéd mutatóba sincs közöttük. A polgári ruhások is heiyezkednek. Két sor asztal várja őket. És mintha egy láthatatlan kéz rendezkedne: Egyik oldalra kerülnek a vasaltak, másikra a gyűröttek 1 . .. Folyik a vacsora. Pohárköszöntőkre kerül a sor. Orosz és magyar mondatok szállnak a levegőben. A hangulat emelkedett. Egy vasalt szónok beszél. Ajkán simán folynak a gondolatok, röppennek a szavak. Ilyeneket mond: Egymásra találás . . . Testvériség . . . Baráti jobb . . , Egyenlőség .. . Demokrácia ... A szivek üzennek , . . Halgatom és nézem a társaságot. Az asztal egyik felén, szinte megközelíthetetlen sziklaként, fényesre borotvált arcok, jól szabott ruhák. Másik oldalon gyűrött nyakkendők, csapzott frizurák, munkától kérges kezek. Mintha két világot néznék. A szónok még mindig beszél: Egymásra találás... Testvériség... Baráti jobb ... Egyenlőség... Fáradtan siklik tovább a tekintetem, keserű iz ül a számon, talán a lelkemen is!... Az asztalfőre réved a látásom. Ott ül egymás mellett a Szovjet Törzstiszt és Közkatona. Nem Pózolnak hatalmas szavakkal. Nyugodtan zavartalanul társalognak. Mintha megpihenne egy kicsit fáradó agyam. A szónok most fejezi be nagy szavakkal: Egymásra találás ... Testvériség . .. Baráti jobb ... Nézem az aszíalfőt, nézem a kopott csoportot és nézem a vasaltakat. A keserű iz mintha fokozódna. Sirni szeretnék! Szegény szerencsétlen nép ... Lélekm érgezés Lassan kezd divattá vélni, hogy internáltak vagy vizsgálati fogságban lévők kiszabadításáért mentő akciókat indit a reakció. Aláírások tömegét gyűjtik igénybe veszik az egyházat és igénybe veszik a mull rezsim letűnt nagyságait, hogy védencüket kiszabadítsák. Ezzel természetesen elárulják magukat és lassan egész csinos név sor gyűlik össze azoknak a nevei kik a mentőakciókban ily módon részt vesz nek. E „divat“ irányitói azonban sakkal messzebb mennek el, mint azt bérkinek jogos védelme megengedné. A legszemtelenebb módon bele vonják poétikai ügyeikben a fiatalságnak azt a részét, mely koránál fogva még teljesen éretlen a politi kára. Sőt egyes emberek kiszabadításáért folytatott akcióknál a diákságot vonul tátják fel mint fő bizonyítóját ártatlanságuk mellett. Ez a diákság nem azért megy el tanúskodni, és nem azért ir alá bizonyos iveket, mert meg van győződve e bűnösök ártatlanságáról hanem azért, mert rászedik Őket fiatal lelkűket megmér gezik és mi sem mutatja jobban az akció vezetőinek aljasságát mint, hogy a tár sadalom olyan rétegéhez fordulnak és azoktól várnak segítséget bűneik elsimításához kik megítélni ügyüket nem is tudják .. Ez a fiatalság nem azt várja tanáraitól és tanítóitól, hogy felhasználják őket politikai mentő akciójukhoz hanem azt, hogy demokráciára neveljék és úgy indítsák őket el az életbe, hogy mindörökre megvessék a zsarnokságot és a magyar demokrácia olyan szellemű értelmiségévé váljanak kik a néppel mindenben egyek és ha szellemi munkát is fognak végezni ezért ne érezzék magukat Olympusi magaslatokon és ne megvetéssel hanem a legnagyobb megbecsüléssel forduljanak a fizikai munkások felé. Ne folytassák az „urak" ezt a lélekmérgezést, mert keserves árat fognak élte fizetni. A rendőrség pedig gondoskodjon róla, hogy örökre elmerjen a kedvük ezeknek a köröknek a fiatalság felhasználásától. 700—800 rádiót osztottak ki eddig Sánptiki hinzáftamra vagy : az fi aiúdszBPeih Mindnyájunk előtt felejthetetlen maradt 1942 október 12 mikor vasra vertek és mint rablógyilkosokat kisértek vég;’ bennünket a sátoraljaújhelyi uccá- kon Sárospatak fele két csendőr szurony között. Mind ez azért volt, mert az! valiottuk, hogy a Bibliát hamis próféták félre magyarázzák, és a mi hitűnk az volt, hogy a való élettel akartuk ösz- hangba hozni a Biblia tanításait. De ez nekik bűn vo’t és a keresztény kultúrái hangoztatták, kik s legvérszomjasabb diktátorok támogat voltak. Mikor bekiséitek a s-ítospaiaki isko- láb?, bsiön az „alhadnagy ur* és azt mordja • Na jómadarak megjöttetek ? Vedd v róluk a bilincset. Széjjel né ze’ i m a sok lesoványodott és ösz- szeít -not* embereket, érdeklődöm tőlük röf :n helyzet felől és a legszörnyübb dolgon mesélik amit én el sem hittem, csak akkor amikor már én velem is megtel ék. A kihallgatásom másfél napig tartott, de már a második nap alig volt erőm bemenni a kihallgatásra, de mégis kibírtam, mert második nap már csak négyet kaptam a gumibotfoi. Sajnos újságba leírni nem lehet azt az erkölcstelen vad szadista módszereket amit a gumibot és a villanykosáron kívül használtak főképpen nőkkel szemben, de azt az emberi erkölcsök megvédése miatt leírni nem tudom. A férfiak közűi az egyiket nagyon kínozták és a fájdalmak hatása alatt azt kiáltotta; Istenem ne hagyj cl. Erre azt felelte a „kínzó urH, ne kiabálj neki, mert nincs itt, vagy hangosabban kiálts, hátha meghallja. Meggyőződtem arról, hogy ezek a szadisták különböző egyházak juhai közé tartoznak, de a kecske osztály részesei. Kérdezem; hát ezek voltak a keresztény kultúra védelmezői? Ezt tették Ök a kassai Vili. csendőr kerület kémelháritó pribékjei. Cs. i. 9 Hépbiróség fit És fél Évi fegjiiázra ítélte Keresztes £a]os uradalmi f dintézSt Folyó hó 27 én tárgyalta a sátoraljaújhelyi Népbiróság dr. Tóth Sándor el- elnökletével Keresztes Lajos 59 éves uradalmi főintéző népeilenes ügyét. Keresztes Lajos 1944 áprilisában a jászó- vári Prépostság budahomoki tanyáján dolgozó sum másokkal szerződést kötött az elvégzendő munkákra. A szerződésben a nspi kereset 11 kg terményben volt megállapítva, amit a summások nagyon keveseltek. Hárman közülük meg is jelentek a főú.lézőnéi és kérték őt, hogy keresetűket emelje fel, miié ő a légköre íibább módon elutasította őket, sőt internálással és katonai behívással fény ege', s meg e három e -béri és mindazokat, ;.ik nem hajiandők tovább foly tat.A a unkát. A tárgyalás során több tan" t vallomást arról, hogy a főin- ttzC ■ »oJában durván bánt a földmives nám.'„., Jt sokat közülük tettleg bántalmazol! is. A Népbiróság öt és fél évi fegyházra itéite őt és politikai jogainak 15 évre való felfüggesztésére, ügy a Népügvész, mint a védő fellebbezést jeA Nemzeti Bizottság az öt párt kiküldötteit bízta meg a városparancsnokság által rendelkezésre bocsájtotl rádiók kiosztásával. E bizottság kb. 10 nappal ezelőtt meg is kezdette munká••• ' - •*»- '-L nr\n onn At • tott ki. Mindenki, ki kétségtelenül megállapítható módon tudja igazolni, hogy a rádiója, melyet felismer, az övé, azok haladéktalanul vissza is kapják rádiójukat. Még kb. 700 rádió vár gazdára és természetesen a reakciósok loaioiiib rádióinkat nem kanták vissza. OfiM Miklós Béla a bányavidékek közellátásiról Dálnokl Miklós Béla a Magyar Ideiglenes Kormány miniszterelnöke Salgótarjánban nagy beszédet intézett a bányász munkássághoz, beszámolván az újjáépítés munkájáról. Megemlékezett azokról a nehézségekről is, amit a kormánynak a bányász- és iparvidékek ellátása terén le kellett küzdenie „Különösen a kora tavaszi hőnapokban ütközött nagy nehézségekbe a bánya és iparvidékek ellátása —• mondotta a miniszterelnök —Élelmiszerkészleteink jelentősen megfogyatkoztak, de ugyanolyan nehézségeket jelent egy-« részt a vasútra való szállításhoz szükséges igaerő, másrészt vasúi kocsik biztosítása. Emiatt kenyér gabonában a vidéki fejadagnak csupán a felét, zsiradékban alig 15—20% t sikerült biztosítani. Ma már a helyzet javulóban van. Békés , Csanád-, Bihar- és Szatmár megye készletei szállításra előkészítve, illetőleg már berakás aiatt vannak. Salgótarján részére 55 vagon, Tatabánya részére 62 vagon, a Borsodi iparvidék részére 20 vagon és Csepel részére 35 vagon. Ennek stöbb mint egyharmadrész olajosmag, ami lehetővé teszi a zsiradék ellátás feijavitását. Ünnepélyes biFtoklesÉl kiosztás Junius 24 én délután 4 órakór kezdődött a Nemzeti Parasztpárt hivatalos helyiségében a birtoklevelek kiosztása. Az ünnepi ülést Varcsó János a Föld igénylő Bizottság elnöke nyitotta meg. Ezután Toronyi József a megyei tanács alelnöke beszélt. Beszédében kihangsúlyozta, hogy „amikor a földmunkás látástól vakulásig verejtékezett a munkában, a munkának nem volt bére." Dr. Berey vm. főjegyző h. alispán a megye nevében köszöntötte az uj földtulajdonosokat. Következő tárgypont a jegyzőkönyv felolvasása volt. Ez a jegyzőkönyv tartalmazta a földosztás részletes adatait, amiből kitűnt, hogy a Földrendező Bizottság 883 kát. hold földiéiUletet juttatott 167 földigénylőnek. A jegyzőkönyv felolvasása után a titkár elvtárs adott szakszerű utasításokat a megjelenteknek.' A szívélyes háziünnepélyt a város polgár mesterének beszéde zárta be. Az inenciős gazdálkodás kérdéséről ezeket mondotta : „Nem cs3k túrni kelt a földet, szántani, trágyázni, mindenkinek tanulnia is k’II. * A beszéd elhangzása után megkezdődött a díszes alakú birtokleveiek kiadása. Az ezer éves per eldőlt, és a per nyertesei most végérvényesen tulajdonosai lettek a földnek. Az uj birtoktulajdonosok szemének ragyogása arcuknak keménysége az egész lényükből kiáramló munkavágy a legnagyobb biztosíték arra, hogy a magyar föld végre méltó és hozzáértő kezekbe került. Hirdessen a Népújságban
