Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-06-23 / 25. szám
Levél ez értelmiséghez A DIÁK (Ibnáth János) Valamely társadalom törekvéseit legjobban az ifjúság fejezi ki. Régebben minden politikai megmozdulás legjobban az egyetemi ifjúság álláspontjában jutott a leggyorsabb és legközvetlenebb kifejezésre. Az ifjúság, ha helyeselt, tűntetni ment; ha rosszait, akkor is tűntetett, de mindkét esetben gyűlésezett is és szónokolt. A mai kor hősi tempe- rantuma is meglátszik az ifjúságon. Nem fél a veszedelmektől, hanem szembeszáll velük, mintha keresné azokat. Ezen a téren az idősebbektől elveszi a munkát. Manapság a gránát-szedés puf- fogásait halljuk lépten-nyomon. Az ifjúság ebben is kiveszi a magáét. Saját gyenge vállaira veszi az öregek munkáját ezen a téren is, nagyobb mértékben mint kellene. A gránát szedés még a felnőtteknél is bizonyos mértékben a saját élet kockáztatásával jár. Hát még az ifjúságnál, ahol a kellő körültekintés még nincs annyira kifejlődve mint az idősebb korban. Ilyen nemes törekvés szolgálatábán halt meg a napokban a a helybeli kereskedelmi köeépisktola egyik tanulója: 1 h n á t h János is, Hosszulázon, ahol szülei laknak. Már nagyon sok gránitot szedett fel, hogy azok veszélyességét megszüntesse s igy másokat megóvjon a balesettől. Azonban, mint a bátor pilótákat, akik száz és száz győzelmet aratlak, őt is elérte a véletlen szerencsétlenség. Egy gránát felszedésénél éleiét vesztette. — De emléke fennmarad, mint példaképe a bátor és veszélyes kötelességeket is önfeláldozóan teljesitőembereknek. Nincs senkiben nagyobb szeretet, mint aki életét áldozza fel másokért. *■*—tornái— Ejnye doktor úr!? Panaszkodik a gyermek, hogy megverték, de nem mondja meg, hogy miért. Mi eláruljuk ezt és pedig azért, mert Adriányi ügyvéd úr vagyona ulán 50 P. havi robotmunka díjjal volt megterhelve a városi adóhivatal által és ezt az ügyvéd úr nem volt hajlandó megfizetni. A robotmunkabizottság látta a „jóaka rato»„ az ügyvéd úrnál és igy 500 P. vei terhelte nreg havonta. Ekkor az ügyvéd úr hajlandó volt 100 P t fizetni .nagylelkűen“, de ezt a robotbirottság nem fogadla el. Az ügyvéd úr a Nemzeti Bizottsághoz fordult beadvánnyal, a Nemzeti Bizottság több tag felszólalása után a kérést elutasította. Ekkor a robotbizottság többször felszólította az ügyvéd urat, hogy fizesse meg a? 500 P t, mire az ügyvéd úr a következőkre hivatkozott : Először, hogy nem kap nyugdijat már hónapok óta,, másodszor, hogy a borát elvitték, továbbá, hogy háza, ami nem is egy van és nem is kettő, nem hoz jövedelmet és 87öltőjére is ráfizet s'b. stb. A robotmunkabizottság ezt el is hitte volna, ha nem ösmerné az ügyvéd úr teherbírását és igy elren delte az ügyvéd úrnak a robotot és igy került az ügyvéd úr a hősök emiékszob rához, ahol reméljük sokáig fogjuk látni egymás után. Van több ilyen gyermek is, akit megvernek és nem mondja meg, hogy miért, de azok nem ilyen makran cosak, mint az ügyvéd úr. Figyelem! A Nyomárkay féle fodrász üzletet átvettem. Szives pártfogást kér Sánta Andor fodrász Rákóczi- utca 32. Ilirtlnpcnit *» Unmiinónlinn Isten kegyelméből szabadok lettünk. S a szabadság első hónapjaiban nem akarunk emlékezni a mullfa, a reakció 25 évére. Pedig ezek az évek adtak módot a reakciónak látszólag oly erősre épiteni soraikat. Ezeknek az építői és hűséges kulii nagyobbrészt az értelmiség soraiból kerültek ki. Az értelmiség magatartása teremtette meg azt a rossz atmoszférát, ami közönyt támasztott a munkásosztály és az értelmiség között. Az értelmiség felejtkezett el leglragiku- 8abban hivatottságáról. Addig ugyanis amig azért kintornázott, hogy a XI. ik fizetési osztályból átkerüljön a X. be felfelé udvarolt, de elfelejtkezett a lent- állókról, sőt lefelé is taposott. És ha nem is volt az egész értelmiség a kizsákmányoló rendszer túlontúl hű tagja, hallgatásával, — a passzív rezidenciával — nem kevésbbé járult hozzá a reakció uralmának kétes-ériékü sikereihez. Lássuk be azt, hogy a múltban aki csak tehette urnák akaria nevelni gyér mekét nem ennek a szónak szellemi ér telmében, hanem igáéi reakciós típusu urnák, aki a munkások verejtékéből él, könnyen és finoman. Az igy nevelkedett proletár származású értelmiségi ember a látott receptet másolta le, ahelyett, hogy csak meg is kísérelte volna beleQa^disági életünk fenntartásához, kereskedelmünk, iparunk megerősítéséhez, romokban álló épületeink újjá építéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a gazdasági életünk vérkeringését jelentő pénzforgalom is minnél nagyobb mértékben is minnél előbb meginduljon. Városunkban ennek eszkőzlője egyedül a Nemzeti Bank helyi intézete lehet. Hónapok óta várjuk, hogy az Intézet működését megkezdi, betétjeinket felszabadítja, ili. helyi pénzintézeteinket megfelelő pénz mennyiséggvlellálja.hogy azok a szükséges hitelt nyújtani és betéteinket kiadni tudják. Erre azonban ezideig sajnos, csak ígéreteket kaptunk, de pénzt nem. Mi ennek az oka, pénz nélkül mi építőiparosok, de egyéb szakma és kert skedő társadalom hogy tudhat dől gozni, ha hitelt nem tudunk kapni, sőt a meglévő betéteinket sem, csak azért, élni magát abba a körbe, melyben született. Ez az értelmiség a munkástól elbástyázta magát, dzsentri barátai előtt még az apját is szégyelte és haladt azon a végzetes utón, mely mind nagyobb és nagyobb szakadékot támasztott közte és a fizikai munkások között. És igy lehetne sorolni sorban mindazokat a hibákat, amelyek zárkózottá teszik a munkáosztályt az értelmiséggel szemben. A bűnt nem a munkás osztály követte el az értelmiséggel szemben, hanem fordítva. Ezért most már az értelmiségnek kell megtalálni azt az utat, mely a munkás szivéhez vezet és eloszlatja a közömbösség felhőjét és bizonyságot ad arra nézve, hogy az értelmiség egy utón akar haladni a munkássággal, és jelenlegi hallgatása pedig nem a bujkáló reakció erősítése, hanem a magába- térés hallgatása. Ez a hallgatás azonban már nem tarthat soká. Az értelmiségnek kell megtennie az első lépést, hogy a társadalmi osztályok közötti falak ledőljenek s a dolgozók testvériségben az egyenlő elbírálás elve alapján megkezdjék az építés nagy és felelősségteljes munkáját. Szabadsági Szeretettel köszönti az értelmiséget: Egy értelmiségi. mert a Nemzed Bank helyi fiókja nem gondoskodik, hogy felhívja a Budapest-i Nemzed Bank figyelmét arra, hogy itt északon is van egy város, ill. vármegye, amelyben vannak sokan, akik szeretnék ininnél nagyobb erejükkel, kivenni részüket az újjáépítésijén. És hogy pénzről ai illeni Nemzeti Bank vezetői nem godoskodnak, hogy miért, talán ők tudják jobban, de ezzel mi dolgozók nem lehetünk megelégedve, sót követeljük, hogy ha vasúton is, de pár napon bejül lássák el a helyt intézeteket megfe lelő mennyiségű pénzzel, hogy a termelés zavartalanul megindulhasson. Mert ha pénzűnk és hitelünk van; akkor cse repet, üveget és egyéb építőanyagot is tudunk szerezni, de enélkül nem. És hat i hónap elteltével, azt hiszem, nem jogta- lan a kívánságunk. Tisztelettel: K A. épm. Zemplénvár megye alispánjától. Szám; 3036/1945 Pályázati hirdetmény. A Magyar Belügyminiszter IJr 91.799/1945. IV. számú rendelete értelmében Zemptérrvármegyében üresedésben lévő egy főlevéltárnoki és egy allevél- tárnoki állásra ezennel pályázatot hirdetek. A pályázathoz szükséges képesítési kellékeket az 1929. XI. t. c. alapján a következő okmányokkal kell igazolni: születési anyakönyvi kivonat, illetőségi vagy állampolgársági, erkölcsi, képesítési és iskolai végzetséget igazoló bizonyítvány. A főlevéltárnoki állásra jogvégzettségi vagy tanári diploma, allevéltárnoki állásra gimnáziumi érettségi bizonyítvány, megfelelő gyakorlatot tanúsító igazolvány szükséges. Tényleges közszolgálatban álló tisztviselőknek elég a iörzskönyvilap kivonatos becsatolása. • Felhívom a pályázókat, hogy idevonatkozó kérvényüket Zemplénvármegye Főispánjához címezve az alispánt iktatóhivatalba folyó évi julius hó 4 én délelőtt 12 óráig adják be. Sátoraljaújhely, 1945. évi junius hó 21 én. Dr. Berey Miklós a hivatalból távollevő főispán helyett alispán h , vm. főjegyző, Megnyílt Orosz gitta nőiruha divatszalonja r^nttlAI^KV KOSSUTH LAJOS UTCA 18. SZ. ALőTT. Nyílt levél a Jtfagyar fíemzeti JJank Sátoraljaújhelyi Vezetőségéhez Demokrata óh! Vannak ilyenek is. Meggyőződésük mindig demokrata volt. Ha tárgyalnak veled, úgy ülnek, mint egy modern Cézár, arcukon mérhetetlen gőggel, hatalmuk teljes tudatában. S ha vitád van velük, ők energikusan vágják el a vita fonalát: „Ugyan kérem én régibb demokrata vagyok, mint önök. akik csak most kezdik 11 ? „S tényleg, erről meg is lehet győződni. — lit egy példa, mely mulatja, milyen régi demokraták ők. Egy nagyobb üzeipen belül alakulóban volt az üzemi bizottság. — Már,un ár be is fejeződött a szervezés munkája, mikor kiderült, hogy néhány úr elmegy ugyan az alakulásra, de szavazni nem fog. Mert ugye kérem, az nem lehetséges, hogy egy alorvos, egy fiatat kis senki okosabb legyen és parancsoljon a főorvos urnák, a főorvos urnák, aki na.... aki ? — már régen már demokrala, — Hát lehet, de nála ez a báránybőr csak arra való, hogy megbújjon benne a reakciós farkas és bántatlamíl üvölthesse tovább, „Hogy én régi demokrata vagyok I“, vájjon míg meddig? Közalkalmazottakat Igazoló Bizottság, Sátoraljaújhely. Hirdetmény. Értesítjük a lakosságot, hogy az 1080/ 1945. M. E. sz. rendelet értelmében f. évi junius hó 26 án az alábbi közalkal- kalmazottak kerülnek igazolásra: Zalán Vilmos vármegyei dqnok, Móré András körgyám, Andorkó László volt királyheimeci körgyám, Szabó Sarolta közjóléti szövetkezeti gépirónő, Szilágyi Dezső szőlészed és borászati főfelügyelő, Varga Dezső dohányjövedéki főtiszt, Szappán József műszaki tanácsos, Gá- bor Béla áll. erdőör, Győrffy Károiyné közellátási hiv. kezelőnő, özv. Sulyovszky Béláné terményhivatali nyilvántartó, Mészáros Márkusz gazdaelöljáró, Móricz Albert tűzoltó, Erdei János, Várhegyi Lajos és Takács János Máv. alkalmazott, Magyari Miklós és Végh Ferenc postaalkalmazolt, dr. Horváth Ambrus kegyesrendi tanár, Kálfalvy Károly tanár, Ujváry Lajos főig., Marczi Jenő rendőr, Szilágyi Mihály és Kapitor Endre fogház^, Barna Béla, Simoga Ilona, Somod! Berta és Szovák Bála pénzügyi alkalmazott, Andrái Ernő, Paiba Sándor, Svajkó Gyula és Kalmár József pénzügyőrök. A Bodrogközi Gazdasági Vasút és Hegyközi Vasút alkalmazottai közül: Erényi Gyula főfelügyelő, Lukács András, Bajusz István, Balla József, Nagy Vera, Homolya András, Fenyvesi János, Takács József, Tóth István, Toronyi János, Deák József, Csáki József, Fazekas Boldizsár, Aranyosi Márton, Fekete János, Krimszki György és Géczi Pál. Felhívjuk a lakosságot, hogy aki az igazolásra kerülök olyan magatartásáról tud, ami a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, szóban vagy írásban hozza a bizottság tudomására. (Mózner János elnök, Törvényszék, I. em. 38. sz.) Névtelen feljeléntést nem veszünk figyelembe. Sátoraljaújhely, 1945. junius 19. Igazoló Bizottság. Dr. Varga Béla Öli. aligazgató, főorvost közszolgálatban való meghagyás mellett vezető állásra alkalmatlannak mondotta ki az Igazoló Bizottság. Dérföldi Antal erdömérnököt közszolgálatban való meghagyás mellett áthelyezésre Ítélte és az előléptetéstől 3 évre eltiltotta, Dr. Finker László körorvost közszolgálatban való meghagyás mellett fei-
