Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)

1945-06-23 / 25. szám

2. oldal INnrUJOAU jumuü Mvy « TIETEK A FÖLDI Az ószövetségi próféta a nem­zeti élet nagy romlása után azzal biztatja azzal vigasztalja a nyomo­rúságba sülyedt népet, hogy a nép minden fia a saját földjét fogja művelni abban az országban, amely romokban hevert ugyan, de az újjá­építés nagy munkája után olyanná lesz ismét, mint az Éden kertje. „ ,.. Egybe gyüjtelek titeket és be­viszlek titeket a ti földetekre ... Azt cselekszem, hogy lakják a városokat és a romok megépíttetnek és az el­pusztult földet mivélik, ahelyett, hogy pusztán hevert minden átmenő szeme- láttára. És ezek mondják: Ez a föld, ez az elpusztult, olyanná lett, mint az Éden kertje, s a rommá lett és elpusztult s lerontott városokat megerősítve lakják... * A próféta szava a mai magyar nemzedékhez is szól* Tanítása első­sorban arra figyelmeztet, hogy a romokban heverő ország újjáépíté­sének legelső feltétele az elhagyott és pusztán heverő föld megműve­lése. A magyarság élete annyira hozzá van kötve a földhöz, hogy föld nélkül és a földön végzett munkája nélkül elképzelni sem tudja az életet. A magyar embernek a föld birtoklása és a föld szeretete adja meg az élet igazi értelmét és ebben találja meg a haza igazi fo­galmát is. A saját földjéhez való ragaszkodás valami csodálatos meg­ható érzéseket ébreszt a magyar lélekben. Ennek * az érzésnek ad kifejezést József Attilának, az újabb magyar lira nagy mesterének gyö­nyörű verse is: m Anyjához tér Így az a gyermek, kit idegenben löknek, vernek. Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz, Magaddal Is csak itt bírhatsz, óh lélek I Ez a hazám." A magyar nép túlnyomó több sége, éppen a föld munkásainak milliói mégis földnélküli jánosok voltak mindmostanáig, A nagybir­tokrendszer, amely gátja és aka­dálya volt hazánkban minden hala­dásnak és szociális felemelkedésnek* guzsbakőtötte a magyar nép leg­munkásabb rétegének életét. Egy egész világnak kellett körülöttünk összeomlani, hogy új élet lehető­ségei nyíljanak a föld munkásainak milliói számára. Bármilyen nagy is országunkban a háború pusztítása és bármilyen nagy is ennek követ­keztében a nyomorúság, de a föld munkás serege számára mégis na­gyot fordult az idő kereke: tietek a föld ! ! A föld amelyen eddig is dolgoztatok, a föld, amely elha­gyottan és pusztán hevert, a ti munkátok révén fog ezután is teremni, de mostantól fogva nektek fog teremni. Elpusztult országunk, pusztává lett földi hazánk pedig elsősorban a ti munkátok révén fog újjáépülni. Szükség van ugyan most minden munkáskézre, meg­feszített erővel kell ismét dolgozni a gyárakban, a műhelyekben a a hivatalokban, de minden erőfeszí­tés hiábavaló volna, ha nem teremne a föld, az áldott magyar föld. Aratás ideje felé közeledünk. Nemsokára csendül a kasza a sár­guló buzavetések között. A sok nehézség és megpróbáltatás ellenére a magyar föld áldását ígér a maga munkásainak. Mintha onnan felül­ről fény esett volna az új földtulaj­donosokra, a magyar parasztokra... Mintahogy a nemrég elhunyt ékes tollú népi költőnk, Gulyás Pál irta: „Már nem hajol földig, mint hajdanán, mikor árvalányhaj lengett kalpagján... Már nem hajol meg, már van akaratja, mert fény esett a parasztra I* Itt az idő, hogy a magyar pa­rasztság bátor hittel és öntudatos szervezettséggel álljon be az újjá­építés szolgálatába. Most különös­képpen reá kell döbbennünk arra az igazságra, hogy a parasztsors: magyar sors 1 Vasárnap, junius hó 24-én, a Nemzeti Parasztpárt nagygyűlésén Mint már székfoglaló beszédében is jelezte a főispán elvtárs, éjt nappalá téve akar dolgozni, mint látjuk ezt a munkatempót meg is valósította a vár- megyeházán. Beiktatása óta kétszer járta be a vármegyét és tájékozódott a vár­megye összes ügyes bajos dolgai iránt. Egyik főirányelvem, mondotta a főis­pán elvtárs, a pártokkal való legszoro­sabb együtmüködéa, úgy látom az ed­digi jelekből a legteljesebb mértékben sikerülni fog. Ugyancsak a legszélesebb kapcsola­tokat akarom megteremteni az Orosz parancsnoksággal és közeledésein úgy látom igen szívélyes viszonzásra talál. Előkészítettem az alapjait a sátoralja­újhelyi Szovjetbarátok egyesületének megteremtéséhez. Remélem, hogy ezzel is csak mégjobban fogjuk kapcsolatain­kat kimélyiteni. A vármegyeházán első teendőm, mon­dotta nyilatkozatában főispán elvtárs a junius 12-ikére kitűzött választások el­halasztása volt. Ezt tettem egyrészt azért, mert ugyláttam, hogy a régi rendszer­ből igen sok tisztviselő maradt itt és nagyon sok a felvidéki, akiknek a múlt­beli magatartását még nem is ismerjük, • L A P S Z A magyar nép becsületét védte a szerb népügyész és Vajdaság népbírósága Bogdán Margit tanárnő bünperében. Pedig talán Uitrajna kivé­telével seholsem mocskolták be annyira ezt a becsületet, mint a Vajdaságban. A magyar reakció legsötétebb alakjai, akik az újvidéki vérfürdőt rendezték, akik a hősi Jugoszlávia hitlerellenes har cát [hátbalámadták — beszennyezték a magyar nép nevét délszláv szomszédai előtt és mindent megtettek, hogy a gyű lölködés magvát szórják el a két szom­szédnép között. Mi történt volna, ha Jugoszláviában nem egy demokratikus népkormány került volna uralomra I Micsoda borzalmas bosszút állt volna egy reakciós szerb kormány a magyar fasiszták bűntettei miait — a magyar népen. De Titó szerbei és horvátai nem ismerik ezt a bosszút. Nem a magyar népet büntették közös elnyomóik bűnei­ért. Az igazi demokraták politikai tisz­tánlátásával és határt vontak a magvar városunkban is hitet tesz a föld­munkás népe összetartásáról és erejéről. Mutassuk meg minél töb­ben, hogy együtt érzünk és együtt akarunk dolgozni fas velük az újjá­építés szolgálatában 1 Ugyanez nap d. u. 4 órakor pedig a birtokleve­lek átadása jelent majd ünnepélyes alkalmat arra, hogy a földmunkás fiai megmutassák, mennyire ragasz­kodnak és milyen elmulhatatlan szeretettel kapcsolódnak a magyar földhöz. Hadd szóljon hát ez alka­lommal minden újtulajdonoshoz. bármily keveset is kapott a drága magyar földből, Veres Péter költői ihletésű szava: „Ez a föld a tiéd. tartsd meg hát magadnak magyarom, ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom!* ezért egyenlőre állásukban nem végle­gesítem őket. Ugyancsak első intézkedéseim közé tartozik az, hogy elrendeltem a törvény- hatósági bizottságban csak az öt párt és a szakszervezetek képviselői vehet­nek részt. Pártonkivüliek nem lehetnek tagjai annál is inkább, mert erre mi­niszteri rendelet van. A megyében vég­zett köiutam során Kornitzer szerencsi szolgabirót nem találtam szolgálati he­lyén, és ezért őt 100 P pénzbüntetésre Ítélem. Nagy Andor Szerencs főszolga- bírája ellen több panasz merült fel, és most Nagy Andor beadta lemondását, melyet el is fogadtam. Intézkedés történt, hogy az internáló táborban végre olyan állapotok jöjjenek létre, hogy ne nyaraltatási akció legyen az internáló tábor, hanem komoly bün­tetés azok számára, akik azt megérdem lik. A belügyminiszter végleges kineve­zéssel uj parancsnokot köldött a sátor aljaujhelyi internáló táboiba. Julius 1-től az utcáról való élelem behordása meg­szűnik. A főispán elvtárs és a polgár- mester ur támogatásával az élelmezés központilag fog megtörténni, tehát vége lesz a nyaraltatási akciónak. reakció és a magyar nép között. Az a mdeg hang, amellyel az újvidéki tárgyaláson Petőfi szelleméről, a magyar szabadságharcról beszéltek —- a demok­ratikus Magyarországon a legmélyebb visszhangra talál. Az a páratlanul álló ítélet, amellyel a magyar fasiszta tanár­nőt magyar népi becsületétől fosztották meg — a délszláv—magyar barátság útjának fontos határkövét fogja képezni. Egy másik szomszédunk is okulhatna ezen a jugoszláv példán! (Szabad Nép) A csehszluráli köztiirmtágot — mondotta Benes — meg kell tisztítani az áruló német és magyar elemektől. Ezt a kérdést a Szovjet- Únió, Nagybritdnia és Amerika kormányaival való mrgbeszélé seink értelmében kell megoldanunk. Egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy ezek a tárgyalások eredményesek lesz­nek és megegyezésre kerül sor. Jellemző egyébként, hogy a németek bűntudatuk­ban önként haevlák el hazánkat Dr. N. S. B. Dr. Borbély Endre íőispán elvtárs nyilatkozata a „Népújság“ számára E M L E Benes utalása arra, hogy a magyar-J kérdést a nagyhatalmakkal való meg­beszélés értelmében oldják meg, azzal a reménnyel tölthet el bennünket, hogy ezt a bennünket oly közelről érdeklő problémát tárgyilagosan és szenvedély­mentesen fogják rendezni. (Szabad Sző) Délkelet-Európa népeinek békéjét a Szovjetnnló barátsága biztosítja Fjedorov Nikolaj a moszkvai rádióban a következőket mondotta: „A reakció kedvenc eszköze volt a múltban a nemzetiségek egymás ellen való uszítása. Déikelet-Eurőpában külön­böző reakciós rendszerek állandóan egy­más ellen uszították a nemzetiségeket. A Habsburgok évszázadokon keresztül ezt a politikát kö/etlék. Az első világ­háború után Magyarországon Bethlen, Gömbös, Imrédy, Sztójay és Szálasi reakciós bandái, Romániában pedig Maniu, Bratianu és Horia Sima követtek el mindent, hogy a két nép megbékfl- lésének útjába akadályokat gördítsenek.* Fennen hirdették, hogy a magyar-román ellenségeskedés kiegyenlíthetetlen és mindent megtettek, hogy a két nép ne élhessen egymás mellett békében. Hitler politikája ezt a helyzetet nagyon jól kf tudta használni. A vadállati faj­politika fajelmétdet hirdetve uszította és játszotta egymás ellen a népeket, de a rémetek egyaránt lenézték és megve­tették románokat és a magyarokat. A Vörös Hadsereg győzelmei meg­változtatták ezt a hel/zetet. A két or­szágból elűdék a reakciósokat és a demokratikus Magyarország kezet nyúj­tott a demokratikus Romániának. Erdély, amely a német fasiszta zsold- ban álló reakciós rendszer idejében valósápos lű/fésrck volt, ífiöSf a két nép barátságának záloga lett. Nemrégiben jelentette ki Groza román miniszterelnök, hogy nincs akadálya a magyar román ba­rátságnak. Gyöngyösi magyar külügyini niszter hasonló értelemben nyilatkozott. A szocializmus országának egyre nö­vekvő ereje és barátsága biztosítja a kis népek közötti békét Délkelet Európá­ban. Természetesen ennek előfeltétele a demokrácia teljes kiépítése és a fasizmus nyomainak teljes eltüntetése a kis államokban“. (Szabad Nép) Követendő példa Megkell állnunk egy percre a Magyar földmunkás közösség szeretete, újjá építési akarata előtt, A legnemesebb példát mulatta itt sze­münk előtt a volt Waldbott uradalom cselédsége, akik a városi kaszáló félhold­jának díjtalan lekaszálását vállalták a üözöaség és újjáéprtés érdekében. Ezen a példán keresztül, majd kétezer év parasztságának munkája elevenedik fel példaképül. S annál értékesebb ez a példa, mert a parasztság a legnehezebb munka idején vállal verejtékkel leli újabb és in­gyenes munkát az új Magyarországért. A költő soraival keli befejezni e szava­kat, mert hú tükre az ő értéküknek költö verse: A Magyar parasztnak nehéz, nagy munkája, Tartja e hazát fönn, ezer áldás rája, Bő maggal fizessen minden buzaasztag, Hálával a nemzet a Magyar parasztnak. — A Nemzeti Paraszlpárt Zemplénvármegyei Szervezete f. hó 24,- én vasárnap d. e. 11 órakor Sátoralja­újhelyben a Városi Színházban, d. u, 3 órakor Sárospatakon a tornacsarnok előtt nagygyűlést tart, amelyen felszólal - nak S. Szabó Ferenc államtitkár, d'. Szalay Zsigmond a párt országos veze­tőségének kiküldöttei, továbbá a kerü­leti titkárai ct bAmtícui/ <

Next

/
Oldalképek
Tartalom