Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-12-08 / 64. szám
1 «Mil ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1945. december 8. A szovjetalkotmány ünnepe A Ts; Sorok VIII. rendkívüli kongret'irs’>1938 december 9-én elfogad» és érvénybe léptette a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének alkotmányát. Sztálin elvtárs, aki az alkotmánytervezetet kidolgozta és megfogalmazta, a kongresszuson mondott beszédében hangsúlyozta, bogy a Szovjetunió alkotmánya tulajdonképpen nem a dolgozók ■j jog;;1' tartalmazza, hanem az t iaptörvéoy ezáun^y vonhat cikke- '*• ben összefoglalja mindazokat a politikai, {társadalmi és erkölcsi tt vdményekei, amelyeket a szovjetköztársaságok munkássága, parasztsága és dolgozó értelmisége a bolsevik párt vezetése alatt az októberi forradalom óta 1036-ig ettett 19 sütendő során elért. Az alkotmány kimondja, hogy ^Szovjetunióban minden hatalom a város és a falu dolgozóié, a kapitalista rendszer, a termelő eszközök mrgintulajdona meg szűnt, tehát megs?' it az a lehető tég, bogr imber h* embert kizsákmányolja. A alaptörvény leszögezi, hogy a Szovjetunió polgárainak joguk van biztosított munkára, a íeljesi;tn *ny mennyiségének és minőségének megfelelő dijazással. joguk van pihenésre és üdülésre •— a napi munkaidő, eltekintve a háború idején életbeléptetett rendkivOli intézkedésektől: 7 óra, a dolgozóknak minden esztendőben négyheti fizetett szabadság jár —, joguk van anyanyelvű- kön ingyenes iskolai művelődésre, a kőtelező általános elemi oktatástól a felsőfokú oktatásig. Az al kotminy 122. cikkelye kimondja, hogv » .Szovjetunióbana nő egyenjogú a férfival a gazdasági, állami, kulturális, társadalmi és politikai élet minden területén". A 123. cikkely igy hangzik: .A Szovjetunió polgárainak egyenjogúsága, nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül, a «p ?dísági, aliami, kulturális, társadalmi és politikai élet minden terén, megingathatatlan törvény“ A vallásszabadságot lerögzítő 124. cikkely szövege ez; .A polgárok lelkiismereti szabadságának biztosítása céljából a Szovjetunióban az egyház el van választva az államtól és az iskola az egyháztól. A vallás gyakorlásának szabadsága és a vallásellenes propilanda szabadsága minden polgár elismert joga". A 125. cikkely biztosítja a *zovjetpolgárok irmára i szóié/ szabadságot, a , óizabadságot, a gyülekezési szabadsagot, az u:cai fúvóul ások r tüntetések szabadságát. A szov- j^taikotmány feledkezik meg a bfeiaO s és a szabadság Qldö 2v.it k> Ifőió harcosairól sem. A 129 dk y sierint: „A Szovjet u*»ó mt toíkjogot nyújt a<o>>D*k a külföldi állampolgároknak, akiket a dolgozók védelméért vagy tudományos tevékenységükért, vagy pedig nemzetük felszabadításáért folytatott harcuk miatt üldöznek“. A 195. cikkely ‘kimondja, hogy „a Szovjetunió minden polgára, aki 18. életévét betöltötte, függetlenül faji és vallási hovitartozásá- től, képzettségének fokától, egyhelyben lakása idajétől, társadalmi származásától, vagyoni helyzetétől és múltbeli tevékenységétől, választó, és választható“. A szovjetparlament tagjainak megválasztása általános, egyenlő és jközvetlen választójog alapján, titkos szava zással történik. A Szovjetunió népei okkal és joggal ülnek örömünnepet a ^Sztálini Alkotmány" elfogadásának minden évfordulóján. Mert ez az alkotmány összefoglalja és törvényerőre emeli mindazt, ami szocialista hazájukat naggyá és erőssé tette, mindazt, [ami erőt és hitet adott nekik ahhos, hogy példátlan küsdelemben megvédhessél? szabadságukat és emberhez méltó életlehetőségüket a fasiszta sötétséglovagokkal, hóhérokkal, leigá- zókkal szemben, hogy megvéd- hessék — mint ahogyan meg- védték, megmentették — az egész emberiség civilizációját és jövőjét. fis éppen ezért december 5 én nemcsak a szovjetember ünnepelte a „Sztálini Törvényt“-t, hanem a szabadság, a demokrácia, a haladás minden őszinte hive szerte a világon. — Fölhív*» I A Magyar Kommunista Párt nőtagjait felhívjuk, hogy hétfőn december hó 10 én délután 4 órakor a pánimba saját érdekükben pontosan jelen jenek meg. József Attila halálának e hónapban van nyolcadik évfordulója. József Attila 1905 ben Budapesten született. Apja szappanfőző munkás volt, édesanyja, Pesten szolgáló kis szabadszállási parasztlány, aki később mosással tartotta el a családot. József Attilát, az egész költészetét, a szegénység, a küzködás, a Ferencváros sorsa nevelte, a háború és a háború utáni munkássors lett sorsává, és ez a sors juttatta el szerepének öntudatos vázolásáig, szovialista világnézetéig. József Attila költészetében forradalmi ered ményre jut. A régi sorsnak, a régi világnak fel kell cserélődni egy ujjal s .Nincs ki megállít azéletuton, de ha akad, nyakára hágunk." József Attilát gyűlölték irodalmi és politikai ellenfelei. Olyan gyűlölettel figyelték harcát, mely gyűlöletet semmiféle utólagos esztétikai értekezés, elismerés I: nem moshat róluk. Harcában a munkásságon kivül más támaszt nem talált. Látja és érzi, hogy hazája az erők nagy felsorakozásában, belső társadalmi állapotainál fogva, a szocializmus, a demokrácia gonosz ellenségeinek táborába sodródik. A magyar fasiszták nyílt fellépésére terrorjának és az emberiség lelkiismeretét elhallgattad akaró árulók korszakának nyomasztó súlyát a költő már nem bírja. Balatonszárszó 1937 decemberében a gyorsvonat elé vetette magát. Így halt meg a munkásosztály legnagyobb költője, akinél.derekasabban a magyar szabadságért, az emberi haladásért harcolni az elmúlt reakciós világban senkisem tudott az irodalom terén. Józse Attila szocialista volt. A haladás, a szocializmus erőinek táborára fellépésserkentő, öntudatositó hatása volt. Versei nem az istenekkel való társalgás közben születtek, hanem mélyen mélyen az életből fakadtak. Csak a munkásosztályból kinőtt költő volt képes arra, hogy népében meglássa a minden emberi mü értelmét“ képviselő .másfajta rajt". Az ősök hosszú során át, érik a jelenbe, hogy tollát kezébe véve megírja az uj magyar sors ragyogó költeményeit. Az a korszak, amelyben József Attila élt, a haladó erőknek egymás ellen való hadakozása az éledő fasizmus árnyékában. Az a korszak az öntudatos forradalmi proietáriátus rendkívüli súlyos helyzete volt. Ez a kor adott József Attila költészetének lényeget és értelmet. A polgári írók és a falkutatók soraiból kinőtt népi irók egymástól élesen, ellenségesen elhatárolt táborával szemben, mely a magyar falut és a magyar várost elválasztó szakadékot csak mélyítette, József Attila költészete mindkettőtől elkülönítve a hsiadás erőinek összefogását és e reakció, a fasizmus elleni következetes harcot követelte. Mi más helyzetben vagyunk ma, mint József Attila volt. Nekünk megadatott már az, hogy olyan demokratikus átalakulást vezessünk, amelyben már helyes irányt vettek azok a problémák, melyek még József Attilát legnag'obb verseinek megírására készte tek, melyek egy egész életen át gyötörték és végül tragédiába kerítették. József Anita költészetének értéke mégis örök. Anogy C-okonai, Petőfi, vigv Ad- versei ma IS hatást tudnak gyakorol i úgy <*z ö költés, étén k iga • értelme és tartalma is mindig vjgs har gra fog találni az emh riv g haladásáért f jiőd> séért harc »'ók leikében Program, amit sürgősen meg kell valósítani I A nemzetgyűlés első bemutatkozásán a közvélemény előtt ismertette a megoldásra váró feladatokat. A sok és sürgős feladatok közül a malmok közsegitésére vonatkozó javaslat időszerűségével kell foglalkoznunk. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy megyénk minden malmát ismerjük, ha nem is teljesítmény vagy gyártmány szempontjából (mert ez nem nagyon érdekel), hanem a tulajdonos, esetleg a .személyzet" lelkiismeretlensége szerint. Legutóbb Vámosujfaluról ill. Ricséröl kaptunk igen sok elégedetlenségről jelentést. Jellemző mindkettőre: hogy az őrlő jut elsőséghez, akinek borral telt demijon, liba, kacsa vagy valami efféle van ajándékul kéznél. A kiőrlés is ilyen arányban lesz kedvező vagy kedvezőtlen. Az elsőnél (Vá- mosujjalu) előfordul elég gyakran, hogy egy egy pesti autó viszi a lisztet előttünk ismeretlen helyre, nem hisszük, hogy az igy elvont lisztért minden esetben szijjat hoznának. A padláson zsákokban és ömlesztve áll a liszt, Üj- helybe a közönség sokszor kenyér nélkül várja a szállítmány megérkezését. A .vám" fedezi a kiadásokat ha nem, hát a felszámított pénz, a fa fedezi két három őrlő számára az üzemanyagot. Jó üzlet egy malom, ez biztos! (ne beszéljünk az olajütőkről.) Olyan jó, hogy a hazaérkező tulajdonosnak ma már három malomnál van érdekeltsége ilyen vagy olyan formában. Ellenőr urak, komolyabb munkát kérünk. Sok-sok éhezőről van szó. Vagy várják, mert .hasznos“ a felületesség hogy jöjjön a községesités ?! El fog jönni, addig is komoly, lelkiismeretes ellenőrzést, mérjék le a készletetet, ne csatlakozzanak a nép bőrén gazdagodó tulajdonosokhoz I. Rendőri hírek Polgár József zászlós, saujhelyi lakos, népellenes cselekményért népügyés/ségnek átadva. Braun István róm. kát. lelkész, tállyai, demokrácia ellenes cselekményért népügyészségnek átadva. Mezácki András Máv ellenőr, károlyfdivai lakos, németbarát. Rer.dftri felügyelet alá helyezve. M >lnár János cs. törm., erdö- b 'nyei, Papp János bodrogkeresz- >un Fábn JóiS»f tarcaii lakosok, r >d rí felügyelet alá ndyezve. L hociki L jós fős olgabiró, u yo? n; phenes ü^yei^rt Buda p it őruitbe vették. Kollár Sándor
